Üdvözlet mindenkinek!

A mindennapjaimat firkantom ide az új városomban, Genfben...
Illetve hamarosan Franciaország és Douvaine felfedezése fog következni...


2013. május 18., szombat

Elszigeteltség

Amit ma leírok, az nem biztos, hogy szomorú, legalábbis én nem így élem meg...
KATT!
Sokat gondolkodtam az utóbbi időben azon, hogy ki a barát, ismerős.
Visszamennék az otthoni időkbe, amikor falura költöztünk (15 km), és gyakorlatilag az összes barátunkat, ismerőseinket elveszítettük.
Már nem voltunk érdekesek a számukra, hiszen nem éltünk a városban...
Senki nem akart bennünket ezen a nyugodt helyen meglátogatni, ahol még ingyen is horgászhattak volna a férfiak a saját tavunkon. Ez nem volt érdekes, mert nem a városi kocsmákban zajlott...
Amikor az első fiunk megszületett, akkor sokan elvárták volna, hogy mi vigyük be a pár hetes csecsemőt hozzájuk, hogy megnézzék...mintha nekik távolabb lett volna, ha kijönnek hozzánk!
Utólag megkaptuk, hogy ők még nem is láthatták, pedig az ajtónk nyitva állt mindenki előtt...
Volt pár ember, akihez ennek ellenére elvittük őt kb 1 évesen, akkor szintén megkaptuk, hogy miért nem hoztuk korábban.
Erre én azt mondtam, hogy nem a csecsemőt hordozzuk körbe a rokonokon, ismerősökön, barátokon, hanem aki kíváncsi rá, az eljön és megnézi,  de ezt felháborodással fogadták.
Voltak olyanok, akik sűrűn jártak a falunkban, a szomszédunkban parkoltak az autójukkal, de arra már nem volt idejük, hogy hozzánk is benézzenek...
Ha véletlenül találkoztunk a városban, akkor persze mindenki ígérte, hogy jönnek, de gyakorlatilag senki nem ért oda!
Miért most írom meg ezt?
A Fb-on nyílvánossá tettem ezt a blogot, gyakorlatilag most is azt tapasztalom a régi ismerősöknél, hogy nem érdekli őket, hogy mit is írogatok én itt össze.
Itt jön az, hogy ez nem baj! Nem kíváncsiak rám...ennyi!
Eredetileg azért hoztam ezt létre, mert itt szerettem volna az általános dolgokat elmondani a barátaimnak, hogy ne kelljen mindenkinek külön-külön leírni.
De!
Voltak olyanok, akik kérték, hogy az itt megírt dolgokat másoljam be nekik egy e-mailbe, mert itt nincs idejük elolvasni...???
Egyébként ezek az emberek a hosszú levelekre is, amit privátban írtam nekik,  csak maximum 1-2 mondatban válaszoltak, így ezek a kapcsolatok meg is szakadtak.
A lényeg!
A kutyát sem érdekli a régi ismerőseim közül az életem!
A FB-on is nagytakarítást végeztem, sok-sok embert kitöröltem, akik egyébként észre sem fogják venni, hogy nem vagyok az ismerőseik között.
Még nem végeztem, de már jól haladok :-)

A blog tematikája ezért átalakult, kisebb részben vannak jelen a személyes dolgok, hiszen akiknek írtam volna, azok nem kíváncsiak rá.
Próbálok segíteni, érdekes dolgokra felhívni  a figyelmet itt Genfben, és kényszerűségből a gluténmentes információkkal foglalkozni.
Továbbra is bárkinek állok a rendelkezésére, próbálok segíteni, hasznos tanácsokat adni, ha tudok!
A múltamban lévő embereket nem érdeklem, de ez nem baj, hiszen én léptem tovább...
Most ezt a bejegyzést mindenki látja majd, akit még meghagytam az ismerősök között a FB-on, így senkinek a háta mögött nem beszélek...
Ezt érzem, és ezt vállalom!

4 megjegyzés:

  1. Szia Ildikó!

    Én már régóta olvasom a blogod, így ismeretlenül is érdekelnek az írásaid. Én is azt tapasztalom, hogy az emberek közönyösek mások iránt, Te új életet kezdtél valahol, messze ettől a .... nem jellemzem milyen országtól, neked sikerült! Valószínű egy kis irigység is van a régi ismerősökben emiatt, szerintem nem kéne ennyire magadra venned! Ha szeretsz blogot írni, ne másokkal foglalkozz, hogy mennyien olvassák, vagy ki ír megjegyzést. Én például mindig elolvasom, de megjegyzéseket eddig nem mertem írni, mert féltem, hogy butaságokat írok. A Karina blogjához is csak egy jó idő múlva kezdtem hozzászólni, és csakis akkor teszem, ha véletlenül tényleg konkrétan megfogalmazható véleményem van, jó néha kiírnom nekem is magamból az érzéseimet. De ezt nem mások miatt teszem, mert szerintem mindenki messziről tesz az én véleményemre!!! Ezzel tisztában vagyok.
    Mindketten annyira jó dolgokról írtok, persze van, ami számomra nem annyira érdekes, de hát ez normális szerintem.
    És ami a legfontosabb, hogy mindketten így ismeretlenül is segítetek tanácsaitokkal, hasznos információkkal az embereken.
    Az, hogy a régi barátaid elfordultak tőled, gondolom, hogy fáj, de mivel tovább léptél, szerintem tisztába voltál vele, hogy egy idő után ez be fog következni! Az a legfontosabb, hogy boldog vagy ott Genfben a férjeddel és a gyerekekkel!
    Üdv: Krisz

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én ezt a közönyt nem a blogra értettem elsősorban, hanem az emberek általános hozzáállására.
      Köszönöm, hogy hozzászóltál, vannak sokan, akik nem akarnak a nyilvánosság előtt véleményt alkotni, ez nem baj...az emberek különbözőek.
      Az is természetes, ha valakit nem minden írás érdekel, hiszen én és gondolom mások is éppen arról írnak, amik éppen a fejükben járnak. Én például maximálisan megértem, hogy amikor a matek érettségiről írtam, az sokakat nem érdekelt :-) Engem foglalkoztatott...
      De ahogy Eddie is írta, néha 1-1 visszajelzés jól esne :-)
      És ezt nem elsősorban a számomra ismeretlen olvasókra értem...
      A francia nyelvi anyagot azért nem folytatom, mert nem látom értelmét, bár látom a statisztikákból, hogy olvassák őket...de nincs visszajelzés, hogy szükség lenne rá!
      Én szeretem ezt a blogot írni, amíg ez így lesz folytatom is. Azt pedig már régen (még otthon) elfogadtam, hogy az emberek felületesek, nem kíváncsiak a másikra:-(

      Törlés
  2. Pontosan tudom, hogy mire gondolsz, Gilda. Én olvaslak és szeretem, amiket írsz..és a mostani hétvégém meggyőzött engem arról, hogy nálam nagyobb Savoie-fan nincs is és még Genfet is jobban szeretem, mert Haute-Savoie mellett van...:)
    Majd hamarosan írok róla, hogy miért..
    Nizza szép, de Savoie, az számomra Savoie. :)))

    Most nem vagyok nagyon ötletgazdag, hamarosan reagálok erre az írásodra is. Eddig azért nem tettem.mert nem olvastam egy bejegyzést sem a hétvégén...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát a hétvégén te mással voltál elfoglalva :-) Remélem jól éreztétek magatokat!
      Kíváncsian várom az említett írást!

      Törlés