8. francia lecke - A mássalhangzók (hangok)

Először a tanfolyamon tanultakat összegzem a hangokról...aztán kitérek arra, hogy melyik mássalhangzót mikor, hogyan ejtjük!
Nem lesz rövid...:-)
A francia nyelv mássalhangzói általában hasonlítanak a magyar mássalhangzókhoz.
Sok mássalhangzót a szó végén nem ejtünk...NÉMA!
A leggyakoribb néma mássalhangzók: s, t, r,...de van még!
Pl.: b, c, d, g, h, p, x, z
A franciában a kettőzött mássalhangzók nem a mássalhangzó hosszúságát, hanem az előtte álló magánhangzó rövidségét jelölik!!!
Már volt róla szó, de emlékeztetőül: a szó végén álló [r], [v], [z] és [zs] hangok pedig megnyújtják az előtte álló magánhangzót!!!
A "h"-t meg ugye soha nem ejtjük!!!
Bár van ugye néma "h" és nehezített "h"!
Előbbinél van magánhangzó kilökődés és hangkötés, utóbbinál nincs. De ez is csak ismétlés!
Akkor vágjunk bele!
1. [b]
Elég egyszerű a dolog, a következő esetekben: "b", "bb"
pl.: bon [bon] - jó (hímnem), bonne [bon] - jó (nőnem)
2. [d]
Ez se komplikált: "d", "dd", "d'"
pl.: dans [dan] - ban, -ben
Szó végén sokszor néma a "d" betű! pl.: Quand? [kan] - Mikor?
3. [f]
Ez egy nagyon kicsit bonyolultabb: "f", "ff", "ph"
pl.: feu [fö] - tűz, vagy photographie [fotográfi:] - fénykép
4. [g]
A következő betűcsoportoknál: "g", "gg", "gu"
pl.: grand [gran] - nagy (hímnem), grande [grand] - nagy (nőnem)
longue [long] - hosszú (nőnem)
Megjegyzendő! [g]-nek ejtjük a "g"-t a, o, u és mássalhangzó előtt!!!
5. [j]
Hát ez már egy kicsit nehezebb dió!
Mikor is?:  "ill", "lle"
pl.: la fille [láfij] - a lány
Megjegyzem, itt van kivétel!!!
pl.: la ville [lávil] - a város
6. [k]
Na most jön a java!!!
Hát ezt nehéz összeszedni!!!
A következő betűcsoportoknál: "c", "cc", "k", "q", "qu", "ch"
De nem mindig!!!
Pl. a "c"-t csak a, o, u és mássalhangzó előtt ejtjük [k]-nak!
Pl.:
le café [ləkáfé] - a kávé
kilo [kilo] - kilo
cinq [szánk] - öt
quand [kan] - amikor (na itt egy példa a néma "d"-re a szó végén!)
7. [l]
Egyszerűbb eset: "l", "ll", "l'"
Pl.:
la lampe [lálámp] - a lámpa
le village [ləvilá:zs] - a falu (ugye emlékszel még??? a [j]-nél is szerepelt az "ill"...???)
l'enfant [lanfan] - a gyerek
8. [m]
Na ezzel azért szerencsénk van, ha az orrmagánhangzókat nem számítjuk!
"m", "mm", "m'"
pl.: la maman [lámáman] - az anyu
9. [n]
Az orrmagánhangzók kivételével általában egyszerű a dolog, bár majd mindjárt következik egy kivétel!
"n", "nn", "n'"
Pl.: neuf [nöf] - kilenc
10. [ny]
Igen, itt van! - "gn"
pl.: le signal [ləszinyál] - a jel
11. [p]
Nem sokat kell vele foglalkozni!
"p", "pp"
pl.: la pomme [lápom] - az alma
Annyit azért megjegyeznék, hogy a szavak végén, sőt néha a szavak belsejében is néma marad a "p" betű!!!
pl.: sept [szet] - hét (7)
12. [r]
Megint egyszerű a helyzet: "r", "rr", "rh"
pl.:
rare [rá:r] - ritka
parler [párlé] - beszélni
13. [s]
A következő betűcsoportoknál: "ch", "sch"
pl.: la chambre [lásanbr] - a szoba
14. [sz]
Megint egy kicsit komplikáltabb jön!
"s", "ss", "s'", "c", "c'", "ç", "t", "x"
Na van bőven!!!
Pl.:
son [szon] - övé
la classe [láklász] - az osztály
ici [iszi] - itt
français [fransze] - francia
patience [pásziansz] - türelem
soixante [szoászant] - hatvan (60)
Talán egyszerűbb lesz majd ezt megérteni, ha a következő anyagban kitérek arra, hogy melyik betűt milyen hangnak ejtjük és persze mikor:-)
15. [t]
Kicsit talán egyszerűbb, a következő esetekben:
"t", "tt", "th"
Pl.:
toi [toá] - te
thé [té] - tea
Ja, hogy az előbb volt "t", amit [sz]-nek ejtettünk??? Hát igen!
Kitérünk erre a betűknél!!!
16. [ty]
A "t" betűt "i" betű előtt [ty]-nek ejtjük!
Pl.: tien [tyian] - tied
17. [v]
Na itt nincs sok gond: "v", "w"
Pl.:
vert [ve:r] - zöld (hímnemben)
wagon [vágon] - vagon
18. [z]
19. [zs]
20. [ksz]
21. [gz]