Üdvözlet mindenkinek!

A mindennapjaimat firkantom ide az új városomban, Genfben...
Illetve hamarosan Franciaország és Douvaine felfedezése fog következni...


2011. október 27., csütörtök

Mi az ami tetszik itt?

Most éppen ráérek gondolkodni...azon gondolkodom, hogy mi tetszik itt Genfben.
1. A nagyobbik fiam iskolaelőkészítőbe jár. Még csak 4 és fél éves, de nagyon szépen fejlődik.
Gyönyörű dolgokat készít, fest, ragaszt, rajzol, stb.
Ide is tettem az egyik művét:-)
Nem tudom, hogy otthon az óvodában fejlődött volna-e ennyit, de azt gyanítom, hogy nem.
A beilleszkedéssel problémái voltak, mert nem beszél franciául. Igaz mindent megért.
Azt vettem észre, hogy az iskolában franciául beszél és egyre többet.
Van barátja is, egy japán kisfiú. Uischiro-nak hívják. Nagyon jól el vannak együtt.
A többi gyerekkel is barátkozik már.
Neki mindenképpen jót tett, hogy kijöttünk.
2. A közlekedés...
Itt, ha megközelíted a zebrát (főleg babakocsival), akkor az autók megállnak és mosolyogva (!) átengednek. Hát ez otthon nem jellemző.
Sőt...ha én megyek kocsival és át akarok engedni egy gyalogost, akkor igen kell vigyáznom, hogy a mögöttem lévő ne jöjjön belém. Sajnos...
Mindenki betartja a sebességhatárokat, igaz rengeteg trafipax van kihelyezve az utak mellé és a büntetések is nagyon magasak.
Ebből adódik, hogy nem dudálnak idegesen, ha lakott területen belül 50-nel mész.
Ezért elég könnyen megbirkózok az itteni nagyobb forgalommal, amikor vezetek.
Iskolák környékén Genfben max. 40-nel lehet menni (trafipaxok ellenőrzik!), Fr. országban 30-al!
Ott sem érdemes túllépni ezt a sebességet, mert a műszerek rögtön bemérnek!
Ha piros lámpán átmész, azonnal lefotóz a gép!
A sárgánál nem...nem is értem az otthoni újabb szabályt, miszerint folyamatos sárgán való áthaladásnál büntetnek.
A sárga az sárga, a piros az piros! Vagy nem?
3. Az emberek...
Kedvesek, segítőkészek. Mosolyognak rád, megkérdezik, hogy hogy vagy.
A parkban az idegenek is köszönnek. A kisebbik fiam mindegyikre mosolyog, sőt megfogja a kezüket és el akar menni velük. Ez nagyon tetszik az embereknek, ezért köszönnek, megdícsérik a picit (meg a nagyot is, ha velünk van).
4. Vásárlás...
A boltokban igen kedves, türelmes eladók vannak. A pénztáros nyugodtan megvárja, hogy bepakoljon az ember a kocsiba és utána fizet. A sorban állók sem idegeskednek (csak én néha, mert ezt nem szoktam meg).
Fr.országban az árak kb. olyanok, mint otthon. Genfben kicsit magasabbak, de a bio cuccoknak jó ára van.
És nagyon nagy a választék bio dolgokból.
5. Nyelvtanfolyamok...
Kettőre is járok, így együtt jók. A tanulásban mindenképpen segít a nyelvi környezet.
Egyre több mindent megértek és egyre több mindent tudok mondani...
Ez nagyon tetszik...végre én is meg tudom majd értetni magam a külvilággal :-)
6. Együtt a család. Ez a gyerekek szempontjából nagyon jó.
7. A kutyák..
Rengeteg embernek van itt kutyája (arányaiban több, mint otthon szerintem). A lakásban tartják őket, így viszik őket sétáltatni.
A járdák mellett vannak kutyazacskók, amikkel a kutyakakit össze lehet szedni és ki lehet dobni a kukába. Ezek sosem üresek, mindig van bennük zacskó!
A gazdik zöme használja a zacskókat és eltakarítja a piszkot.
Persze itt sem mindenki...de ahhoz képest, hogy több kutya van, kevesebb a kaki a járdán. :-)
8. Szemétgyűjtés...
Mindenhol szelektív szemétgyűjtés van. Az emberek ehhez hozzászoktak és mindent a megfelelő kukába dobnak.
A papírt a papírkukába (külön az újságot és a kartont), az üveget az üvegkukába (néhol még színenként is válogatás van).
Ezek a gyűjtők a mi házunkban is meg vannak.
Aztán az utcákon van műanyag, fém hulladéknak is kuka.
Az iskolaudvarokon is vannak szelektív gyűjtők!!!!
Ami nem tetszik...
1. Még nem találtunk megfelelő lakást...de ez talán változni fog. Keressük, de hát kevés van.
Itt nem hirdetik táblák, hogy eladó a ház. Ugyanis rögtön elkelnek a jók, a rosszak meg nem...
Kicsit problémás az ingatlanközvetítők hozzáálllása. Ha megnézel egy házat és nem tetszik, utána elfelejtenek..."Első dobás" - ha elsőre nem tud eladni, vagy kiadni  neked egy házat, utána már nem foglakozik veled. Pár kivétel azért van, a fiatalabbak még nem alkalmazzák ezt.
Ezért állandóan az internetet bújjuk, ha van időnk és keressük a megfelelő házat, lakást.
2. Nem találtunk ovit a picinek, de ez sem rajtunk múlik. Egyszerűen nincs hely.
Fent vagyunk a várólistán...
3. Nincs rendes internetem, csak a Wifi. Ezzel meg nem lehet rendesen Skype-olni.
Na ez a férjem fukarságának a következménye...:-)
4. Messze vannak a rokonok...hiányoznak!
5. Magasak a biztosítási, lakásfenntartási költségek. A tömegközlekedés is drága.
Hát most ennyi jutott eszembe. Úgy látom, hogy több a jó, mint a rossz.

2011. október 26., szerda

Ma mostunk...

Tegnap elmentünk Douvainbe (a várhatóan új lakhelyünkre) várárolni a picivel.
Bejártunk minden boltot...
Reggel már nem volt lázas szerencsére és azóta sem az. Már csak antibiotikumot kap.
Ma reggel mostunk, most végre elaludt.
A mosás alatt a játszó szobában voltunk. Ő játszott, én meg tudtam egy kicsit tanulni a franciát.
Elég jó idő lett, így délután szerintem sétálni fogunk.
Apáról és a nagy fiamról semmi hír még eddig...én már küldtem nekik 3 sms-t, de a férjem nem válaszolt.
Aki ismeri az nem csodálkozik ezen :-)
Tegnap vettem húúúst...ha itthon van a férjem, nem szoktunk :-(
Vacsorára megsütöttem az egyik szeletet, nagyon jól esett. Ma ebédre sül a másik is!

2011. október 24., hétfő

Amikor a fiam kizárt az erkélyre :-)

Na ez egy szép nap volt...
A férjem és a nagyobbik gyerek elmentek Elzászba, majd a hétvégén jönnek vissza.
Én a kicsit elvittem az orvoshoz. Be van gyulladva a füle és a torka.
Kapott antibiotikumot és 2 féle lázcsillapítót, amit felváltva kell adni neki, amíg lázas.
Orvos után aludt egyet, evett...aztán elmentünk vásárolni.
Délután itthon játszottunk. Már sokkal jobban van, lehet hogy holnap már nem is kell neki lázcsillapító.
Az antibiotikumot 10 napig szedi, utána kell visszavinni az orvoshoz.
A férjem leírta az orvosnak, hogy mi a baja a gyereknek. Aztán az orvos nekem mondta el, hogy mi a baj és mi a teendő.
Szerencsére megértettem mindent, amit mondott.
Este kimentem az erkélyre és a pici fiam bezárta az ajtót. Ez egy olyan ajtó, amit csak belülről lehet kinyitni.
Na...a férjem ugye Elzászban van a nagyobbik gyerekkel...1 hetet nem várhatok kint az erkélyen:-)
Szerencsére nem hagytam benne a bejárati ajtóban a kulcsot.
Jött egy nő, szóltam neki, hogy küldje ide a házmestert (neki van kulcsa a lakáshoz).
Kinyitotta az ajtót és beengedett...
Nem is értem, hogy hogyan tudta a gyerek bezárni az ajtót, elég nehéz a kart felemelni vízszintesig.
De valahogy megoldotta:-)
Gondolom a házmester is a pokolba kívánt.
Azt hiszem 3 éve volt, amikor még csak a nagyobbik gyerek volt meg...aludt én meg bezártam a lakásba és lementem a mosógéphez.
Hoztam fel a ruhákat, a liftben a kulcs kiesett a kezemből, pont bele a liftaknába.
A férjem késő estig dolgozott...
Mentem a házmesterhez. Nem nagyon értette, hogy mi a bajom, de végül kinyitotta az ajtót.
Másnap a férjem elmagyarázta, hogy mi történt és közösen (egy mágnes segítségével) kiszedték a kulcsot az aknából.
A különbség a két eset között csak annyi, hogy most meg tudtam értetni magam a nővel.

2011. október 23., vasárnap

Lázgörcs

Hát nem volt jó éjszakánk sajnos:-(
A picinek minden előzmény nélkül lázgörcse volt este. Félelmetes volt fogni a pici testét, amint elveszítette az eszméletét és rángatózott.
A hűtőfürdő segített, utána gyorsan elaludt.
Éjszaka is volt egy kisebb lázgörcse, akkor is kapott hűtőfürdőt. De akkor már szerencsére a lázcsillapítót is megitta.
Reggel 6-kor kelt és 38,0 volt a láza. Újabb lázcsillapító...most jól van.
Hétfőn viszem az orvoshoz!
Elzászba nyilván nem megyünk.
A férjemnek mindenképpen el kell menni, elviszi a nagyobb gyereket is.
Ez most a legjobb megoldás, az interneten azt olvastam, hogy a lázgörcs általában vírusfertőzés előjele.
Így talán megelőzhetjük, hogy a nagyobb is beteg legyen.
Persze nehéz lesz nekem megértetni magam az orvossal, de a férjem majd leírja a lényeget.
Ha szükséges, akkor felhívom majd telefonon a rendelőből.
A férjem ma egész nap dolgozik. Hajnalban ment és késő este jön. Szerencsére most nincs gond a picivel.
Mérem a lázát folyamatosan. Remélem, ha időben adok neki lázcsillapítót, akkor elkerülhetem a következő lázgörcsöt.

2011. október 22., szombat

játszóház

Ma korai ébredés volt...megyünk a játszóházba.
A nagyobbik fiam iskolájában van ingyenes játszóház, imád ott lenni.
Ezért már hajnalban fel kellett kelnünk. Igaz csak 10-től van játszóház:-)
A mosást is későbbre kell halasztani a játszóház miatt.
Egyébként meg nagyon várják a gyerekek az utazást, Elzászt is nagyon szeretik. Hétfőn indulunk.
Tegnap rossz hírt kaptunk. Meghalt a kutyánk, a szomszéd írta.
Beszakadt alatta a raklap és beleesett a kútba. A tűzoltók vették ki, de addigra már megfulladt szegény.

2011. október 20., csütörtök

1 hét szünet...

Ma volt az utolsó nyelvtanfolyam, 1 hét szünet következik.
Az iskolában is szünet lesz, így Elzászba utazunk. Ott nem lesz internet...:-(
Egyébként kedden minden rendben volt.
Tankoltam, vásároltam a Diában, aztán mentem a Lidl-be. Ott már várt a férjem.
A kórházban minden rendben volt a fiammal, egészséges. Már vissza se kell vinni.
Egyébként aki Fr.országban vásárol, ajánlom neki a Diát! Sok minden olcsóbb, mint a Lidl-ben, vagy ugyanannyiba kerül.
Van törzsvásárlói kártyájuk, amit ha használsz, a fizetésnél kapsz vissza pénzt.
Én kb. 30 euróért vásároltam és 3 euróval kevesebbet kellett fizetni (kb. 900 Ft a mai árfolyamon...nem kevés).
Douvainben van, máshol nem tudom.
Na  a Lidl után megnéztük a házat. Nagyon jó állapotban van, a felosztása is jó, szép kertje van.
Ami nem jó, hogy elektromos és fa fűtés van.
Az elektromos drága, a fa fűtésből meg már elegem lett otthon:-)
Na és drága is...a férjem még gondolkodik.
Holnap nézünk meg egy másik házat...
A nagyobbik fiam ma nagyon elfáradt...ebédszünetben elaludt. Alig lehetett felkelteni.
4-kor hazahoztam és rögtön elaludt, csak vacsorázni kelt fel. 7-kor már véglegesen aludt, a pici fél 8-kor.
Hiába egy 4 és fél éves gyereknek sok az 5 tanítási óra 1 napra...reggel 8-tól 4-ig.
Holnap még iskola, aztán szünet. Akkor majd kipiheni magát.
Ja mondtam a tanárnőnek, hogy a fiam nagyon fáradt és ebédszünetben elaludt, alig tudtuk felkelteni.
Mondta, hogy otthon maradhat délutánra, ha fáradt...
Ebben az a nagyszerű, hogy ezt már el tudtam mondani franciául és megértettem, hogy mit válaszolt:-)

2011. október 18., kedd

Kedd-vásárlás, lakáskeresés, kórház

Na hát ide értem végre...:-)
A napokban nem volt sok időm. Este pedig már mindenki aludt, így nem tudtam gépelni.
Most csak a pici alszik, ő nem ébred fel a kopogásra (ellentétben a férjemmel).
A tanfolyamok:
Járok mindegyikre. A délelőttin még mindig nagy hangsúlyt kap a kiejtés, de már kezdtünk írni is.
Nekem nehézséget okoz, hogy megszoktam, hogy a magyar fonetikus nyelv. Hát a francia nem...
Ezért hiába tudom, hogy hogyan kell leírni a szót, éles helyzetben mégis lehagyom az írásnál a ki nem ejtett betűket.
Hát van még mit gyakorolni, az biztos...csak időm nincs.
Így, hogy a pici nem jár oviba, nem sok marad :-)
Egyébként megdícsért a tanárnő a kiejtésemért. Engem és az olasz nőt. A spanyol ajkúaknak vannak nehézségeik, nem is beszélve szegény kínairól.
Őt akkor sem értem, ha franciául beszél, ráadásul keveri a kínaival:-)
Az esti tanfolyamon a szókincs kerül előtérbe, a kiejtés csapnivaló.
A tanárnő Szomáliából jött és az ő kiejtése is hagy kívánni valót maga után.
Pl. a JE nála "zso", pedig "zsö"-nek kell ejteni...
De a két tanfolyam együtt azt hiszem sikeres lesz + a férjem segítsége!
A lakás:
Még mindig nem találtunk...ma megyünk megnézni egyet. Talán ez jó lesz, ha lehet az árból alkudni, mert elég sokba kerül.
A mai utazás kalandos lesz. A férjem elvitte a nagyobbik gyereket a kórházba kiviszgálásra (még az áprilisi tüdőgyulladás szövődményeit ellenőrzik).
Azt nem tudni, hogy mikor végeznek, ezért külön kocsival megyünk Douvainbe.
Ha a pici felébred, akkor mi indulunk is és bevásárolunk a lakásnézés előtt. Előtte még tankolnom is kell.
Fél 5-re kell  a lakásnál lennünk.
Ha a férjem végez, akkor jönnek utánunk.
Ha nem végeznek időre, akkor egyedül nézem meg a lakást...na az lesz akkor a nagy kaland!
Elmagyarázni, hogy miért egyedül megyek, hát nem lesz könnyű...de szerintem megoldom.
Este meg tanfolyam lesz, sietni kell haza.

2011. október 11., kedd

betegség:-(

Hát jó régen írtam, de nem volt időm...
A gyerekek betegek...köhögnek, náthásak. Aludni így nem sokat alszunk.
Tegnap elvittük őket megint orvoshoz, de nem volt bent a doktornő délután.
Az asszisztensnőtől kaptunk kúpot a köhögésre...megint. Már a múltkor sem használt.
Szerdán délelőtt viszem vissza őket, addig csak kihúzzuk valahogy. Mondjuk érdekes lesz megértetnem magam...a férjem dolgozni fog:-)
Akartunk venni orrszívót, olyat ami a porszívóhoz csatlakoztatható.Na itt nem ismerik...
Van olyan, amit szájjal kell szívni, de azt már próbáltam, nem jó semmire.
Meg van egy pumpás változat. Ezt vettük meg, ez valamennyire működik. De össze sem lehet hasonlítani az otthonival. Pesze, ha nem felejtettem volna otthon...
Ma a nagyfiam múzeumba megy délután az iskolával. Már nagyon várja, még betegen sem akar itthon maradni.
Este meg megnézünk egy házat, hátha...
A nyelvtanfolyamokra járok. A délelőttin most végeztünk a hangzókkal, kezdjük az írást, olvasást.
Esti még csak 1 volt, ma este megyek megint. Már megvettem a könyvet, úgyhogy mindent bele...:-)
Most látom, hogy igen el van tolódva az idő...kedd van, de hétfőt ír ki a blogger...na nem tudom, hogy mi ennek az oka, de keresem.
Megtaláltam...rossz időzóna volt beállítva:-)

2011. október 8., szombat

Szülői értekezlet

Tegnap volt az első szülői értekezlet az iskolában.
Hát erre nem én mentem sajnos, ezt nagyon sajnálom. De hát én úgy sem értettem volna semmit...
Elmondták, hogy miket csinálnak a gyerekek napközben. Hát jól le vannak terhelve...
A tanárnő azt mondta, hogy minden gyerek nagyon elfárad, van akit ezért délután már nem is visznek.
Az én fiam is kifárad a héten, de eddig azt gondoltuk, hogy csak ő és azért mert nincs hozzászokva, mert otthon nem járt oviba.
De ezek szerint másoknak is leterhelő.
Már év végén bizonyítványt kapnak majd.
Én járok a tanfolyamokra. Már visszajött az eredeti tanárnő a délelőtti órákra. Na ezt nem bánom...
Már írunk is, így van mit tanulni...csak időm nincs.
Így, hogy a pici nem jár oviba az egész napomat elfoglalja. Esetleg akkor lehet kicsit tanulni, amikor alszik.
Az esti tanfolyamra megvettem a nyelvkönyvet.
Azt egy szomáliai nő tartja :-)
Elég pörgős nő, kíváncsi leszek majd az óráira.
Mondjuk a kiejtéssel nem sokat foglalkozik...még szerencse, hogy járok a másik helyre is.
Házit is ad...csak időm legyen megcsinálni, megtanulni :-(
Lakást még nem találtunk...megnéztünk pár házat, 1 lakást...egyik sem az igazi.
Folyamatosan nézzük az interneten, kapcsolatban állunk jó pár ingatlanközvetítővel...talán hamarosan lesz eredménye...

2011. október 4., kedd

Harapás...

Pénteken a fiam megharapott egy japán kisfiút az iskolában és az sírni kezdett.
Nekem nem szólt a tanárnő (gondolta úgy sem értem, hogy mit akar mondani) és a fiunk is hallgatott...
De hétfő reggel ajándékot vitt a fiúnak, amit nem tudtunk mire vélni.
Hétfőn mondta a tanárnő a férjemnek. Kérdeztük a gyereket, hogy miért harapta meg.
Azt mondta, hogy csak játszottak.
A másik fiú szerint veszekedtek, de ezt az én fiam tagadja.
A mi gyerekünk amúgy sem egy verekedős fajta.
Bár itt az iskolában sajnos meg kell tanulnia megvédeni magát, mert különben mindig bántani fogják.
Nagyon veszekedni nem tudtak, mivel a másik fiú nem ért és nem is beszél franciául. Az én fiam ugyan mindent megért de a beszédben még fejlődnie kell.
A férjem biztosította az anyukát, hogy nincs probléma a gyerekek között, szeretik egymást.
Erre a végszóra kézenfogva kijött a 2 gyerek a teremből:-)
Pár nappal ezelőtt egy másik fiú megütötte az enyémet annyira, hogy monokli lett a szeme alatt.
Akkor nem szólt a tanárnő...mi sem csináltunk belőle ügyet, előfordul ez gyerekek között.
Apa elment vásárolni, elvitte a picit is. Van egy kis nyugalmam.
Este megyek a másik tanfolyamra.

2011. október 3., hétfő

Hétfő-tanfolyam

Ma ismét volt francia óra. Az eredeti tanárnő még beteg, de már az új is kezd belejönni:-)
A pici fiam jól bírja, hogy nincs velem. Eljátszik a szomszéd teremben.
Egyre több kimondhatatlan betűt tanulunk:-)
Nekem még csak megy, de szegény kínai osztálytársunk megszenved...
A spanyol ajkúak is....ö,ő,u - ezeket nem nagyon tudják megkülönböztetni. 
De majd gondolom belejönnek.
Holnap este 8-kor kezdődik a másik tanfolyam, ahová járni fogok. Ott majd könyvből tanulunk, gondolom ott nem foglalkoznak majd annyit a kiejtéssel.
A férjem ma nem dolgozik, a nagyobbik fiút ma ő rendezi.
Főzött vörös lencsét - félig megfőzve...szegény gyerekek azért megették.
8 perc van a csomagolásra írva, ő betartotta...hiába mondtam, hogy tovább kell főzni. Férfiak...mindig igazuk kell, hogy legyen...még akkor is, ha nincs.

2011. október 2., vasárnap

Vasárnap...

Pihenő nap.
Apa délután dolgozott, mi a játszótéren voltunk.
A 4 és fél éves fiam tanít franciául:-)
Mondja, hogy mit jelentenek a magyar szavak és ismételnem kell...még betűzi is :-)
Ő találta ki ezt a játékot. Ha így haladunk nincs is szükség nyelvtanfolyamra:-)
Délután jó nagyot aludtak a gyerekek, így este nem akartak...
Megszenvedtem, mire elaludtak.
Holnap nyelvtanfolyam...erre azért még elmegyek :-)

2011. október 1., szombat

Szombat

Hát a gyerekek megint 6-kor reggeliztek...pedig szombaton alhatnánk :-)
És kezdődik a nagymosás...
Apa meg dolgozik, de délután itthon lesz.