10. francia lecke - a törvények:-)

Ez a nyelv nem szereti, ha egymás mellett több magánhangzót kell kiejtenie!
Több eljárás is van ennek az elkerülésére! 
1. A legfontosabb ilyen eljárás a liaison (hangkötés)
A lényege, hogy a szó különben néma szóvégi mássalhangzóját mégis kiejtjük és a két szót így összeolvassuk.
Pl.:
C’est un livre [szetánlivr] – ez egy könyv
les homme [lézom] – a férfiak
perd-il [pertil]
neuf heures [növö:r]
A szóvégi „s” [z] hanggal köt!
A szóvégi „d” és „t” [t] hanggal köt!
A szóvégi „f” [v] hanggal köt!
(Tényleg csak zárójelben jegyzem meg a mesterséges hangkötést!
Amikor az –er végű igék egyes szám harmadik személyének „e” személyragja nem teszi lehetővé a hangkötést, akkor -t- kötőhangot iktatunk közbe a kérdő szórendnél!
Pl.: donne-t-il [dontil]
2. A magánhangzó kilökése
A másik módszer, hogy a névelő magánhangzóját egy hiányjellel (’) pótoljuk a magánhangzóval, vagy néma h-val kezdődő főneveknél.
Pl.:
l’enfant [lanfan] – a gyerek
l’homme [lom] – a férfi
3. A három mássalhangzó törvénye
Alaptörvény, hogy 3 mássalhangzó nem kerülhet egymás mellé!
Ez egyes szavak kiejtését is megváltoztathatja…
Pl.:
la fenêtre [láfne:tr] – az ablak és une fenêtre [ünfəne:tr] – egy ablak
(Az első esetben az „e” néma, mert csak 2 mássalhangzó van egymás után, a másodikban viszont sorvadó „e”, mert ha néma lenne, akkor 3 mássalhangzó kerülne egymás után!)
4. Hangkötési tilalom
Minden esetben vigyáznunk kell a nehezített „h”-val!
Ugyanis annál nincs hangkötés és a névelő magánhangzója sem veszik el!
Pl.:
le Hongrois [lə ongroá] – a magyar ember
les Hongrois [lé ongroá] – a magyar emberek
en haut [an o] – fent
Szerencsére nincs sok ilyen szó!
De hangkötési tilalom van az et [é] – és kötőszó után is!
Sőt a huit [üit] – 8 és onze [onz] – 11 számnevek előtt is!
5. Két hímnemű illetve 2 nőnemű alakváltozat
Ezt is használják a magánhangzó torlódás elkerülésére, de erről inkább a nyelvtani anyagban szólok!
6. A francia szavak hangsúlya
A magyar nyelvvel ellentétben a francia nyelvben általában az utolsó kiejtett szótagot hangsúlyozzuk!
Pl.:
le docteur [lədoktö:r]
Általában hangsúlytalanok a névelők, névmások és sokszor a viszonyszók is.

A francia mondatokat mondatszakaszonként kell helyesen olvasni, mondani.
Nem lehet egymástól kiejtésben elválasztani a nyelvtani, logikai egységbe tartozó szavakat:
a) a főnevet és névelőjét
Pl.: le livre [ləlivr] – a könyv
b) a viszonyszót és a névelős főnevét
Pl.: sur la table [szü:rlátábl] – az asztalon
c) a személyes névmást és ragozott igaalakját
Pl.: Je suis [zsəszüi] – én vagyok

Egy mondatszakaszon belül a hangsúly már nem olyan kötött, bár kijelentő mondatokban általában a mondatszakasz utolsó szótagján lesz a hangsúly.
Pl.:
Je suis hongroise. [zsəszüi ongroáz]
7. A szavak elválasztása
Ez azért nem a kezdő szinthez tarozik, de ha már itt vagyok a szabályoknál, akkor leírom!
Megjegyzem én próbálom elkerülni, hogy el kelljen választanom valamit J
Itt is a szótagolás elvén alapul, de a francia szótag felépítése sokszor eltér a magyartól.
Pl.:
- egy szótagban több magánhangzó is lehet
- a szótag, illetve a szó elején több mássalhangzó is állhat
A magyarral megegyező elválasztási szabályok:
- ha 2 magánhangzó, vagy magánhangzó csoport között csak egy mássalhangzó van, akkor azt a következő szótaghoz kapcsoljuk
Pl.: pré – pa – rer [prépáré]
- ha a két magánhangzó közötti mássalhangzó 2 jegyű, de egyetlen hangot jelöl, akkor szintén a következő szótaghoz csatoljuk
Pl.: ma – chi – ne [másin]
- ha 2 magánhangzó között 2 ugyanolyan mássalhangzó van, akkor azokat kettéválasztjuk
Pl.: clas – se [klász], fil – le [fij]
- ha 2 magánhangzó között 2 különböző mássalhangzó áll és ezek közül a második nem „l”, vagy „r”, akkor kettéválasztjuk őket
Pl.: re – gar – der [rəgárdé]
A magyartól eltérő elválasztási szabályok:
-a magánhangzókat nem választjuk el egymástól
Pl.: ai – mer [emé]
-a sorvadó, vagy néma „e” hangok az elválasztásban teljes hangértéket kapnak és elválaszthatók
Pl.: el – les [el], ai – ment [em]
-ha 2 magánhangzó között 2 különböző mássalhangzó áll és ezek közül a második „l”, vagy „r”, akkor mindkettőt a következő sorba visszük át
Pl.: li – vre [livr], ta – ble [tábl]
-ha 2 magánhangzó között 3 mássalhangzó áll, akkor egy mássalhangzó marad a sor végén és kettő átkerül a következő sor elejére
Pl.: por – trait [portre]
-az orrmagánhangzók „n” és „m” írásjele nem számít önálló mássalhangzónak, így a magánhangzójával együtt a sor végén marad
Pl.: cham – bre [sámbr]
-az „y” és az „x” írásjelek nem választhatók el!
Pl.: crayon [crejon]