a) Melyik betűt mikor, hogyan ejtem? Ezt így leírni szinte lehetetlen.
b) Mikor ejtem az adott francia hangot? Hát én most ezzel próbálkozom meg és megpróbálok azért az első részbe is egy kicsit belemászni.
Hát ez egyszerre nem fog menni..
Túl hosszú lenne az írás:-)
Most a szorosan vett magánhangzók következnek!
A kiejtésnél a magánhangzó utáni ":" azt jelzi, hogy kicsit(!) hosszabban kell ejteni azt a hangot!!!
Itt is előkerül az a bizonyos nagyon röviden ejtett "ö" hang - [ə] !!!
1. [à]
Ez leginkább a magyar "á"-hoz hasonlít, bár valahol a magyar [a] és [á] között van.
Én úgy érzem, hogy az [á]-hoz közelebb!!!
A videón az [à] hang inkább a magyar "a"-hoz van közelebb, legalábbis én úgy hallom.
Egy nagyon kicsit lehagyunk a magyar [á] ékezetéből kiejtéskor és megkapjuk a francia [à]-t.
A következő betűket, betűcsoportokat ejtjük [à]-nak:
"a" - pl. la table [làtàbl] - az asztal
"à" - ezt ritkán használják!
pl. là [là] - ott; à [à] - ez egy viszonyszó (a magyar ragok helyett!) Jelentéséről majd később!
"â" - pl. bâtir [bàti:r] - építeni
"ha" - pl. habile [àbil] - ügyes, vagy habiter [àbité] - lakni
"e" - NAGYON RITKÁN!
Erre én most csak 1 esetet ismerek: la femme [làfàm] - az asszony
"ê" - NAGYON RITKÁN!
Erre is csak 1 példát tudok jelenleg: le poêle [ləpoàl] - a kályha
!!! És most jön az a rész, ha ránézünk egy szóra, akkor a benne szereplő "a" betűt vajon [à]-nak ejtjük-e?...Hát nem mindig!!!
A kivételek:
"an" és "am" betűcsoport - majd az orrmagánhangzóknál fognak szerepelni!
"ain" és "aim" betűcsoport - szintén
"ai", "aî" betűcsoporttal majd az [è] és [é] hangnál fogunk foglalkozni!
"au", "eau" majd az [o] hangnál érkezik!
"aoû" - ezt bizony[u]-nak ejtjük!
Szóval nem könnyű...
De ha valaki elég sokat foglalkozik a kiejtéssel, akkor egy idő után ráérez...
2. [è] - nyílt [è] hang
Ez a magyar "e" hang megfelelője. Hogy melyiké? Hát inkább azé, amit pl. a kel szóban ejtünk:-)
A következő betűket, betűcsoportokat ejtjük [è]-nek:
"e" - akkor ejtjük nyílt [è]-nek, ha zárt (mássalhangzóval végződő) szótagban van.
Itt jegyzem meg, hogy a francia szótagolási szabályok eltérnek a magyar nyelv szabályaitól, de erről is majd csak később lesz szó!
Pl. avec [àvèk], jelentése -val, -vel (többek között:-))
vagy derrière [dèriè:r] - mögött (szótagolva derr-i-ère [dèr-i-è:r]
"è" - pl. le père [ləpè:r] - az apa
"ê" - la tête [làtè:t]
"est" - pl. il est [ilè] - ő van
"ei" - pl. seize [szè:z] - 16
"ë" - pl. Noël [noèl] - Karácsony
"ai", "hai" - pl. la chaise [làsè:z] - a szék
"aî" - pl. aîné [èné] - idősebb (hímnemben), aîné [èné] - idősebb (nőnemben)
!!! Igen az "e" betűt nem mindig ejtjük [è]-nek!
Hogy mikor ejtjük [é]-nek, az most következik.
Sajnos néha egy "ö"-höz hasonló hangnak ejtjük (sorvadó e).
Ezt jelöltem már most [ə]-vel.
Van amikor nem is ejtjük ki ezt a sorvadó e-t. Ez is majd következik!
"en", "em" és "ein" betűcsoportokról szintén az orrmagánhangzóknál lesz szó.
"eau" - érkezik az [o] hangnál!
"eu", "heu" és "eû" - hát ezek szintén [ö] hangok lesznek (de ez nem a sorvadó e)!
És itt van a néma e - a szavak végén álló e-t nem ejtjük! Sőt néha a szó belsejében sem.
pl. la table [là tàbl] - az asztal,
vagy a szó belsejében mademoiselle [màdmoàzèl] - kisasszony
3. [é]
Ez a magyar "é" hanghoz hasonlít, de rövidebben ejtjük!
Mikor is?
"é" - pl. l'été [lété] - a nyár
"er" - pl. parler [pàrlé] - beszélni
"ez" - pl. parlez [pàrlé] - beszéljetek
"es" - pl. les [lé] - azok (hangkötéssel [léz])
"et" - NAGYON RITKÁN! pl. et [é] - és
"ai" - NAGYON RITKÁN! pl. J'ai [zsé] - nekem van
Jó hírem van! Az "é" betűt mindig [é] hangnak ejtjük!
4. [i]
Ez gyakorlatilag a magyar "i" hangnak felel meg.
Ha nem nyújtva ejtjük, akkor a rövid "i"-nek, ha nyújtva ejtjük, akkor inkább a hosszú "í"-re hasonlít. De nincs olyan hosszú!
Mit ejtünk így?
"i" - pl. ici [iszi] - itt
"î" - pl. l'île [li:l] - a sziget, névelő nélkül : île [i:l] - sziget
"ï" - a már említett haïr [ài:r] - gyűlölni
"y" - Ritkán !
pl. il y a [ilià] - van létetik (Ez külön anyag lesz!)
"hi" - pl. l'hiver [live:r] - a tél, névelő nélkül: hiver [ive:r] - tél
"ie" - pl. la vie [làvi:] - az élet
!!! Sajnos az "i" betűvel megint gondok vannak.
Azt el lehet mondani, hogy mindig kiejtjük, de nem mindig [i]-nek :-(
"in", "im", "ain", "aim", "ein" - majd az orrmagánhangzóknál!
"oi", "oî", "oin" - a félmagánhangzóknál!
"ai" ("hai"), "aî" - volt az [è]-nél és az [é]-nél
Jönnek az "o" hangok!!! Mert 2 van!
5. [o] - zárt "o" hang
Ez kb. a magyar rövid "o"-nak felel meg.
Mikor ejtjük?
"o" - általában [o]-nak ejtjük! pl. le mot [ləmo] - a szó
"ô", "hô" - 1 kivétellel mindig! pl. l'hôtel [lotèl] - a szálloda
"au" - pl. aussi [oszi] - szintén, is
"eau" - pl- l'eau [lo] - a víz
!!! Bizony itt is vannak különleges esetek!
"on", "om", "hon" - majd az orrmagánhangzóknál!
"oi", "oî", "oin", "oua" - a félmagánhangzóknál!
"oe", "oeu" - az "ö" hangnál!
Bár az első 2 esetben szerepel az "o" a kiejtésben, de azok mégis más hangoknak felelnek meg!
6. [ͻ] - nyílt "o" hang
Valahol az "a" és az "o" között ejtjük röviden. Kissé torokból jövő hang.
Ezt írja egy könyv: "Próbáljuk meg a magyar "ó" hangejtése közben a nyelvünket kissé lejjebb és hátrább szorítani, ugyanakkor ajkunkat kissé széjjelebb húzni!"
Mikor fordul elő?
"o" - különösen "r", "v" és "zs" hangok előtt!
pl. la porte [làpͻrt] - az ajtó, vagy l'homme [lͻm] - a férfi
A következő esetek nagyon ritkák!!!
"ô" - ezt szinte mindig zárt "o" hangnak ejtjük.
Az egyetlen kivétel: l'hôpital [lͻpitàl] - a kórház
"au" - ezt is zárt "o" hangnak ejtjük, de nagyon ritkán nem!
Pl. J'aurai [zsͻré] - nekem lesz
"u" - hát én erre csak egy példát ismerek: l'album [làlbͻm]
Én azért azt mondom, ha ezt a nyílt [ͻ] hangot zárt [o] hangnak ejted, ezért még meg fognak érteni:-) Nincs akkora különbség...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése