194 éve született Léon Foucault

Mivel hamarosan Franciaországba költözünk, ezért úgy gondoltam, hogy meg kell emlékeznem azokról a francia tudósokról is, akik kiemelkedő eredményt értek el.
KATT!

 

Jean Bernard Léon Foucault francia fizikus, aki leginkább a róla elnevezett ingáról híres, amely segítségével a Föld tengely körüli forgása kimutatható volt, de jelentős még a fénysebesség meghatározására végzett munkássága is.

Léon Foucault 1819. szeptember 18-án született Párizsban. 10 éves korában az édesapja elhunyt,

anyja a Collège Stanislas-ba íratta, de tanulási problémái miatt hamarosan magántanuló lett.

Már fiatal korában érdekelte a modern technika, mint például a gőzgép és a távíró.

A tudomány iránti tehetségét látva anyja 1839-ben orvosi iskolába küldte fiát. Kezdetben kiváló tanulónak bizonyult és ígéretesnek tűnt orvosi előmenetele, de az első kórházi gyakorlat alkalmával a vér látványától rosszul lett és elájult. Kezdetben igyekezett felülkerekedni ezen a problémán, de be kellett látnia, hogy így esélytelen az orvosi pályára.

Ekkor érdeklődni kezdett a fotózás iránt, és egy barátjával fejleszteni kezdte, ezután kidolgozta a mikroszkóppal való fotózás eljárását. Az eredményeit 1845-ben publikálta, mikroszkóppal készült 80 fénykép kíséretében.

Armand Fizeau-val vizsgálatsorozatba kezdett, a fényt és a hőt tanulmányozták.

1850-ben megállapította, hogy a fény a vízben lassabban halad, mint a levegőben. Ugyanebben az évben - forgótükrök segítségével - megmérte a fény sebességét, eredménye 1%-on belül megegyezik a ma ismert helyes értékkel.

Nevét a híres Foucault-féle ingakísérlet (1851) őrzi, mellyel földi kísérleti bizonyítékot szolgáltatott a Föld tengely körüli forgására.

Az inga gyorsított animációja itt látható!

Ehhez egy 67 méter hosszú dróton lengő, nehéz vasgömb mozgását elemezte a Panthéonban.

Az ilyen „Foucault-inga” mindig ugyanabban a függőleges síkban leng, de ez a függőleges sík a forgó Földhöz viszonyítva lassan változik az inga földrajzi szélességétől függő mértékben és irányban.

Foucault 1855-ben ezért a munkájáért és egy hasonló, (az általa 1852-ben feltalált) giroszkóppal végzett kísérletéért megkapta a londoni Royal Society Copley-érmét, és a párizsi Császári Obszervatórium fizikus munkatársa lett.

Felfedezte az örvényáramokat (a „Foucault-áramokat”), amelyek erős mágneses térben mozgó vezetőben (pl. forgó rézkorongban) lépnek föl.

Továbbfejlesztette a tükrös teleszkóp tükrét; 1859-ben egyszerű, de rendkívül pontos módszert dolgozott ki a teleszkóptükrök felszíni hibáinak ellenőrzésére.

1867 októberében Foucault keze zsibbadni kezdett és rohamosan romlott az állapota, ami megakadályozta munkája folytatását. Nem ismert betegségének pontos oka. Egyes felételezések szerint a munkája során alkalmazott veszélyes vegyszerek okozhattak megbetegedést, ugyanakkor nem kizárt, hogy apja betegségre való hajlamát örökölve gyors lefolyású sclerosis multiplex miatt hunyt el 1868. február 11-én.

 

Róla nevezték el az 5668 Foucault kisbolygót 1984-ben.

Egyike annak a 72 embernek, akiknek a nevét feltüntették az Eiffel-tornyon.

A 72 tudósból csak 70 francia, van köztük egy svájci órásmester és egy olasz származású matematikus is.