Megint a magyar oktatás...

Szóval, ha nem érdekel, akkor ne kattints!
Ha megkérdezitek tőlem, hogy bánom-e, hogy már nem taníthatok Magyarországon, akkor a válaszom egyértelműen NEM!
KATT!

Mindig jönnek újabb hírek, amik felborzolják az idegeimet :-)

Én imádtam tanítani, nagyon szerettem a gyerekek között lenni. Tudomásom szerint a tanulók és szülők is meg voltak velem elégedve :-) A kollégákkal már vegyesebb a kép...

Mindenesetre a vezetőség is elismerte a munkámat, jól éreztem magam a munkahelyemen a kis fizetés ellenére is.

Többek között ezért is nem akartam Svájcba költözni, és sokáig zavart, hogy ettől megfoszt az élet.

Mára már ez megváltozott, köszönhető ez azoknak a leveleknek, amikben a volt munkatársaim ecsetelik a mostani körülményeket, illetve az újabb és újabb agyament törvényeknek, változtatásoknak.

 

Itt a legújabb:

„A következő tanévtől három "kitüntetett" szakértői szerep különül el a köznevelésben - mondta Hoffmann Rózsa pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.”

 

Még a hír elolvasása előtt tudtam, hogy ez valami újabb képtelenség...

Régebben is voltak szakértők, tanfelügyelők, szaktanácsadók, de olyan formában működött ez a rendszer, hogy semmi haszna sem volt.

Tartottak továbbképzéseket olyan emberek, akiknek szinte semmi tanítási gyakorlata sem volt.

Ezeken persze kötelező volt részt venni. de minek...?

Voltak tanfelügyelők, akik időnként megnéztek egy-egy óránkat, és ebből kimondták ránk az általános véleményt.

Nekem a személyükkel is problémám volt...

Olyan ember jött engem ellenőrizni, aki verte a gyerekeket órán (akkor már tilos volt), szidta az egész rokonságukat, stb.

Ezt persze felvették a tanulók a telefonjukkal, egy ideig keringett is a felvétel az interneten.

Szóval ő volt az, aki az én munkámat értékelte :-)

A hibák:

Hogyan merek a dolgozat előtt még egy gyakorló órát betenni, amikor a tanmenetben nincs benne?

Erre csak azt tudtam válaszolni, hogy szükség volt rá, mert voltak még kérdőjelek a gyerekekben, de ez nem volt megfelelő indok.

Miért csak a minimális atomfizika anyagot tettem be a szakmunkás osztályok tanmenetébe?

Hát, mert nincs rá szükségük...

Ha azt is tudta volna, hogy ezeket nem is tanítottam, akkor talán még ki is rúgat :-)

Mindenesetre azt hangoztatta, hogy az előírás az előírás, be kell tartanom.

Nincsen szükség ilyen fajta ellenőrzésre, mert olyan emberek végzik, akik nem oda valók, még a régi rendszer "kövületei".

 

Erre jön a hír, hogy növeljük meg a számukat!

Még mielőtt bárki azt mondaná, hogy kell a frissítés a tanároknál...igazuk van!

De nem az a módja, hogy kialakítunk egy országos hálózatot az ellenőröknek, akik aztán évente egyszer 1 tanítási órát meglátogatnak!

Ennek így semmi értelme, felesleges pazarlás.

„Szakértőnek azok jelentkezhetnek, akik legalább 10 éves gyakorlat és ajánlások alapján felkerülnek az országos szakértői névjegyzékre, elvégzik a az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet vagy az Oktatási Hivatal által szervezett képzést, és részt vesznek később is olyan továbbképzéseken, amelyek "frissen tartja tudásukat".”

Ezzel az a baj, hogy azok az egyébként alkalmatlan emberek fogják tartani ezeket a továbbképzéseket, akik eddig is csinálták...

Arról már nem is beszélek, hogy kik kapják ezeket az ajánlásokat, amik alapján bekerülhetnek az országos szakértői névjegyzékbe.

A továbbképzések színvonalát pedig így látatlanban megkérdőjelezem!

 

A szakértői csoportok:

1.      szaktanácsadó, tantárgygondozó

A 800-as létszámra 5000-en jelentkeztek. Mi a feladatuk? Hát…segítik a pedagógusok munkáját. Hogyan???

2.      tanfelügyelők

Na ezek eddig is voltak, régi bútordarab már a többségük L

A saját tanításukban sem képesek újítani, ha viszont ellenőriznek, akkor hibának róják fel, ha a tanár más módszerekkel is próbálkozik.

Bár talán majd az új, jól felkészített szakfelügyelők mások lesznek J

„A cél a jó gyakorlatok feltárása, erősítése, és nem az, hogy szelektáljanak a pedagógusok között.”

3.      szakértők

Ez a csoport tetszik a legjobban J

„A harmadik kör azokból a szakértőkből áll, akik a pedagógus életpályamodell bevezetését követően végzik a minősítéseket. Ennek során határoznak arról, hogy valaki adott esetben magasabb pedagógusi és bérkategóriába kerülhet-e.”

Lennének kérdéseim ahhoz, aki ezt kitalálta!

Mire való az iskolavezetés, a munkaközösség vezető?

Nem kellene inkább az utóbbi kezébe több "hatalmat" adni, hogy érvényesíthesse az elvárásait?

 

Ezt nem véletlenül írtam, ugyanis évekig végeztem ezt a munkát is, az osztályfőnöki munkaközösséget irányítottam volna, ha tudtam volna...

Sok év alatt egyszer sem kérdezték meg tőlem jutalomosztáskor, hogy milyennek látom az adott tanár munkáját.

Persze az én véleményem is szubjektív, de például biztosan nem adtam volna a legmagasabb jutalmat annak, akinek súlyos hiányosságai voltak a munkájában...

Amikor ezekre felhívtam a figyelmet, akkor a pedagógusok megértően bólogattak, persze igazad van, majd jobban figyelek. Közben meg magukban azt gondolták: "Mondjad csak, kit érdekel?"

Persze nem is változott semmi, hiszen én maximum csak szólni tudtam, elrendelni nem!

 

A lényeg!

Nem kívülről kell a rendszert ellenőrizni, hanem az iskolán belül kell a változtatásokat elkezdeni, mert egy-egy ilyen szakértő, aki évente maximum kétszer látja a tanárt, nem tehet semmit.

2 beszélgetés után a harmadik csoportba tartozó szakértő megfelelő minősítést tud adni egy tanárról???

Na jó, nem is idegesítem ezen magam, engem ez már nem fog érinteni...