Üdvözlet mindenkinek!

A mindennapjaimat firkantom ide az új városomban, Genfben...
Illetve hamarosan Franciaország és Douvaine felfedezése fog következni...


2013. április 26., péntek

Logopédusnál jártunk

Kis gond van a nagyobbik gyerek beszédfejlődésével, ezért vittük el.
Megosztom veletek a tapasztalatokat, hátha más is jár így, aki pici gyerekkel költözik külföldre.
KATT!

Az előzmények:
A nagyobbik gyerekhez az apja születésétől kezdve franciául, én magyarul beszélek.
Ehhez én ragaszkodtam, és nem bántam ezt meg még akkor sem, ha most vannak problémáink a hangok kiejtésével, ugyanis hiszem, hogy gyerekkorban tanulják meg a legjobban a nyelveket.
Viszonylag későn kezdett beszélni, 3 évesen még csak szavakat mondott.
Ezt persze az otthoni környezet tragédiaként kezelte, így végül elvittük a fiunkat a békesség kedvéért beszédfejlesztő foglalkozásra.
Itt először felmérték azt, hogy van-e probléma az agyával, azaz nem szellemi fogyatékos-e :-)
Természetesen megállapították, hogy nincs vele semmi baj, minden szót ismer, amit egy 3 évesnek ismerni kell, csak nem mondja, sőt bizonyos témakörökben még fejlettebb is a társainál, például az állatokat jobban ismeri, mint a kortársai.
A hölgy szavakat mondott, neki pedig rá kellett mutatni a megfelelő képre, ezt hibátlanul megoldotta.
Megjegyzem, hogy franciául is hasonlóan sikerült volna neki ez a felmérés.
Azt is bevallották, hogy semmi tapasztalatuk nincs a kétnyelvű gyerekekkel!
Hetente egyszer vittem a játékos foglalkozásokra, de ott sem akart beszélni.
Nagyon visszahúzódó, félénk volt kicsinek...Őt nem lehetett mások felügyeletére bízni, mert 2 perc után sírt.
Az oviba sem tudtam beszoktatni, mert még velem sem volt hajlandó ott maradni 10 percnél tovább.
Így kortársakkal nem nagyon találkozott, csak velünk érintkezett.
 
A helyzet most 6 évesen:
Természetesen később elkezdett beszélni, ma már teljes mondatokat mond franciául és magyarul is, bár a szavakat néha keveri egy mondaton belül is.
Ezt mindig javítjuk, de azért még előfordul.
Most a hangok kiejtésével van problémája, nehezen ejti ki  az "m", "n", "l" és "r" hangokat.
Ezért egy idegen kissé nehezen érti, amit mond :-)
Vannak szavak a francia és magyar nyelvben is, ahol következetesen felcserél hangokat, például a "fekete" helyett azt mondja, hogy "feteke".
A fenti hangokat szótagolva ki tudja ejteni, de ha az egész szót mondja, akkor már nem mindig.
4 éves korában költöztünk ki, itt az iskolát imádja, nincsenek komplexusai a fentiek miatt.
 
Szóval ezért döntöttünk úgy, hogy megnézetjük szakemberrel!
A logopédushoz időpontot kell kérni, aztán lehet menni.
Az első 3 foglalkozás ingyenes, a továbbiakért, ha szükséges, akkor elég sokat kell fizetni, ezt nem téríti a biztosító sem.
Tegnap a férjem ment vele, először elmondta azokat a dolgokat, amiket most leírtam nektek.
A logopédus azt mondta, hogy nem szokták még 6 évesen elkezdeni a fejlesztéseket, mert 7-8 éves korukra a kétnyelvű gyerekek maguktól is helyrehozzák ezeket a hibákat.
Ekkor még a fiammal nem beszélt, majd a harmadik foglalkozás után fogja megmondani, hogy szükség van-e már most  a fejlesztésre.
Jövő héten én viszem a második foglalkozásra, a harmadikra meg megint az apja, mert akkor szükség lesz a jó francia nyelvtudásra, hogy az értékelést megértsük.

Itt azért eszembe jutott, hogy milyen különbségek vannak az otthoni és az itteni hozzáállásban!
Van egy csomó dolog, amit Magyarországon sokkal kisebb korban akarnak már kezelni, itt meg azt mondják, hogy még ráérünk...
De ez egy külön posztot érdemel, ami már itt olvasható is!

Mi lehet az oka a fiam nehézségeinek?
Hát ezen sokat gondolkodtam...
Nem biztos, hogy csak azért alakult ez így, mert 2 nyelven beszél, az is lehet, hogy ő ilyen alkat.
Vannak gyerekek, akik később kezdenek el beszélni akkor is, ha csak egy nyelven kommunikálnak velük, ez családon belül is különböző lehet.
Nálunk a pici nagyon korán kezdett beszélni, a kiejtéssel sincsenek problémái, pedig ő is kétnyelvű.
Tehát nem kell ettől megijedni! Majd belejön az a gyerek, ki lassabban, ki gyorsabban :-)
Én mindig azt mondtam, hogy ezeknek a gyerekeknek kétszer annyi tudás van a fejükben már kicsi korukban, mint az egynyelvű kortársaiknak.
Megbírkóznak vele, nem kell aggódni a kezdeti nehézségeken!

6 megjegyzés:

  1. Egyetértek, a több nyelv tudása csak jót tesz. Kíváncsi vagyok az eredményre és a kettős tapasztalataidra. Szerintem ő ilyen típus, majd kinövi, amúgy meg látszik, hogy nagyon okos (azokból, amiket írtál már róla)!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egy anya mindig elfogult a saját gyerekével szemben:-)
      Ettől függetlenül, a nagyobbik fiam így jó, ahogy van. Vannak dolgok, amik nehezebben mennek neki, de az eszével semmi baj!
      Valószínűleg sportoló sem lesz, mert vannak koordinációs problémái, amiket folyamatosan fejlesztünk itthon is, de ő majd valami másban lesz jó :-)
      Egyébként ő már a hasamban is igen lusta gyerek volt, szopni sem akart, mert az fárasztó...
      A problémák egyik oka talán éppen az, hogy szeret mindent lassan, a saját tempójában csinálni, jól átgondolni mindent :-)
      Ezt az apjától örökölte szerintem, én pörgősebb vagyok.
      Az otthoni ovit azért nem szerette, mert nem látta értelmét annak, hogy a gyerekek játszanak az udvaron, az óvónők meg nézik...
      Kell neki, hogy kapjon feladatot, és azt megcsinálja úgy, hogy élvezi is, ezért imádja itt az iskolát.
      Amint meglesz a logopédus értékelése, megírom!

      Törlés
  2. Nem vagyok szakember, de van némi tapasztalatom a témában: minden gyerek más és más, ki ezt csinálja előbb, ki azt. Itt csendben megjegyzem, herótom volt a játszótéri anyukákból, akik mintha valami Forma 1 lenne, dicsekedtek, hogy mit csinál már a gyerek. :)
    Az én fiam 4 (négy!) éves koráig nem beszélt. Amikor elkezdett beszélni rendesen raccsolt. A nagypapa azóta is "gróf úrnak" hívja. :) Akkor elvittük egy logoizéhez (a fiam így nevezte), és röpke fél év alatt beszerelte a szájába a 'r' betűt.
    Ne aggódj, minden rendben lesz.
    :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Akkor nem is voltunk lemaradva :-)
      Nekem egyébként az anyuka dicsekvésből ez a kedvencem:
      A gyerek 2 éves és már a számítógépen le tudja írni a nevét Word-ben, illetve lemásolja, amit anyuka előtte leír..."Milyen okos ez a gyerek!" mondja a pedagósus anyuka.
      Hát az én nagyobbik gyerekem 6 éves, de a számítógép közelébe sem jöhet.
      Ő is le tudja írni a nevét és bármit lemásol, csak papírra tollal, ceruzával :-)

      Törlés
  3. Figyelmedbe ajánlom Ódor László: Balázs beszélni tanul című könyvét. (Minerva Kiadó adta ki a nyolcvanas években) Antikváriumban még fellelhető. A nyelvész szerző családostól élt külföldön. A tapasztalatával biztos megnyugtat.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, ha legközelebb hazamegyünk, akkor megkeresem. Bár mi nyugodtak vagyunk, látjuk is a fejlődést az elmúlt terápiák után. Azóta kiderült, hogy a nyelvét nem tudja még a megfelelő helyre tenni, de már javul :-)
      Ismerős a könyv címe, talán még az otthoni könyvtárunkban is megtalálható :-)

      Törlés