Üdvözlet mindenkinek!

A mindennapjaimat firkantom ide az új városomban, Genfben...
Illetve hamarosan Franciaország és Douvaine felfedezése fog következni...


2011. november 9., szerda

Szerda, mosás, orvos...

Ma nincs iskola, így mind a 2 gyerek itthon volt.
Délelőtt mostunk, ami elég komplikált a 2 gyerekkel. Minimum 3-szor le kell menni az alagsorba:
1) Betenni a ruhát a mosógépbe.
2) Kivenni a ruhát a mosógépből és áttenni a szárítóba.
3) Kivenni a ruhát a szárítóból és felhozni.
Ez eddig kb. 2 és fél óra. A gyerekeket fel kell öltöztetni, a kicsit be kell tenni a babakocsiba ezekhez a műveletekhez.
Ma még egyszer le kellett menni, mert nem száradt meg minden ruha, így újra kellett indítani a szárítógépet.
Kb. délre végeztünk.
1-re ért haza a férjem, addigra a pici már aludt egy kicsit. Na nem sokat...hála a nagyobbiknak.
Zajongott és felébredt a pici.
Ebben a kis lakásban képtelenség elaltatni a picit, ha a nagy is itthon van. Pl. azért mert a szobán nincs ajtó :-)
Miután a férjem hazajött, levittem a kicsit, hátha a babakocsiban alszik még egy kicsit. De nem akart...
3-ra vitte a párom az orvoshoz felülvizsgálatra a kisebbiket és magával vitte a nagyot is.
Még nem jöttek haza.
Az az igazság, hogy jól esik most ez a kis magány...pihentetem az idegeimet.
Végre megmoshattam a hajam.:-)
A nap 24 órájában a gyerekekkel vagyok, kivéve a kedd esti 2 órát, amíg a tanfolyamon vagyok.
A férjem általában nincs itthon. Ha itthon van tornászik, vagy alszik.
Szóval a gyerekeket nem veszi át tőlem.
Ez elég megterhelő. Imádom a gyerekeimet, mielőtt még valaki félreértené!
Csak szükségem lenne egy kis időre, amikor magammal foglalkozhatok, tanulhatok, stb.
Sajnos nincs ovi a picinek, pedig ő is szeretné nagyon, biztosan jól érezné magát.
A délelőtti tanfolyamról sem akar hazajönni, annyira szeret ott lenni a többi gyerekkel.
Ez a pici lakás pedig tényleg felőrli az idegeimet. Nincs hely a gyerekeknek játszani, nem nyúlhatnak semmihez...ezért egy pillanatra sem szabad magára hagyni a picit, mert biztos olyan dolgot piszkálna, amit nem szabad.
Nem lehet egy normális ebédet főzni, enni.
Lassan itt a tél...be leszünk zárva.
A nagyobb lakás vagy ház pedig várat magára...a férjemnek egyik sem felel meg.
Az ovi reménytelen...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése