KATT!
Az én karrierem Svájcban - 5. rész
Hát, ha dolgozni akarsz... bizony ilyen magamfajta egyedül élő
nyugdíjasnál otthon... van mindig csinálni való és majd holnap
megvesszük a vonatjegyedet.
Ahogy mentünk hazafelé a Zsuzsi mama jutott
az eszembe, aki Svájcban dolgozott egy kantinban (üzemi konyhán), ott
volt takarítónő. Ő mesélte, hogy Svájcban úgy kell dolgozni, mint a gép
és úgy kell pucolni, hogy még a légy is hanyatt essen a csempén meg a
kondérokon a tisztaságtól... Megfogadtam, hogy mindent úgy fogok
csinálni, ahogy a Zsuzsi mama mesélte.
Ahogy megérkeztünk körülnéztem,
nem volt kimondottan rendetlenség vagy piszok, de látszott hogy egy
férfi lakása. Pazar, öregúri lakás, drága bútorokkal, festményekkel,
szép antik dolgokkal. A sok kis mütyürkékkel a falon egy picit úgy
nézett ki, mint az elvarázsolt kastély...
Azt mondta, hogy azt
csinálhatok, amit akarok, csak az irodába be ne menjek, mert akkor
semmit sem fog megtalálni. Nem kérdeztem tőle, hogy mit kell csinálni,
mindjárt nekifogtam önállóan a munkának.
Tessék csak nézni a TV-t, én
mindent elrendezek - mondtam és nekiálltam kitakarítani, főzni
(gulyáslevest), sütni (palacsintát), összeszedtem a szennyest és
betettem mosni a gépbe.
Volt vagy negyven inge, mert biztos inkább vett
egyet, mint kimosta, hogy ne kelljen vasalni. Mondta is, hogy azt
utálja. Ezért aztán vasaltam is vagy éjfélig....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése