Üdvözlet mindenkinek!

A mindennapjaimat firkantom ide az új városomban, Genfben...
Illetve hamarosan Franciaország és Douvaine felfedezése fog következni...


2014. március 30., vasárnap

Rendhagyó ragozás az "er" végű igéknél


Ebbe a csoportba nagyon sok ige tartozik, így hosszú bejegyzésre számítsatok!
KATT!

Mielőtt elkezdeném felsorolni a csoportokat, adnék egy jó tanácsot a ragozásuk megtanulásával kapcsolatban.
Én egy szótárfüzetben vezettem a megtanult igéket, mindegyiket elragoztam, eleinte még a kiejtést is odaírtam.
Később letakartam a ragozást, és hangosan elmondtam, majd ellenőriztem. Igen, ez sok munka, de van eredménye.
A füzet elején külön felírtam, hogy melyik ige melyik oldalon található, igyekeztem betűrendben írni az igéket, én a francia alakkal soroltam őket ABC sorrendbe.
Minden igére külön oldalt szántam, a jelen idejű ragozás után még 2 sort írtam, amit majd akkor pótolunk, ha elkezdjük a múlt időt!
MIMI:
Segédigéje:
Nagyon fontos szerepe lesz ennek a 2 sornak is, így 1 oldalon tudni fogjátok ellenőrizni a jelen időt és az egyik múlt időt, amit nagyon gyakran használnak a francia nyelvben.
Különböző színekkel húztam ki a francia alakokat, attól függően, hogy az „er”, „ir” vagy „re” ragozás személyragjait kapják-e, illetve jelöltem azt is, ha rendhagyó ragozású.
Nem is hiszitek el, hogy ez később mekkora segítséget jelentett!
Most lássuk a csoportokat:

1.  „-cer” végű igék
A ragozásuk majdnem megegyezik a hagyományos „er” végű igék ragozásával, csak többes szám első személyben van különbség.
Pl.:
commencer [komanszé] – elkezdeni
Nous commençons [nukomanszon] – elkedjük

A kiejtés miatt változott a „c” betű „ç”-re, ugyanis ha az eredeti „c” maradt volna, akkor [k]-nak kellene ejteni (mivel „o” van utána).

2.  „-ger” végű igék
A ragozásuk majdnem megegyezik a hagyományos „er” végű igék ragozásával, csak többes szám első személyben van különbség.
Pl.:
manger [manzsé] – enni
Nous mangeons [numanzson] – mi eszünk
Szintén a kiejtés miatt került be az „e” a ragozott alakba, ugyanis ha nem írják oda, akkor a „g”-t [g] hangnak kellene ejteni (mivel „o” van utána).

3. Ékezetváltó igék
A végződésük:
e + mássalhangzó + er (eler, ener, erer, eser, eter, ever, stb.)
é + mássalhangzó + er (ébrer, écher, égler, éser, éter, stb.)
Egyes szám minden személyben és többes szám harmadik személyben van változás, de a maradék 2 alakot is felsorolom a kiejtés miatt.
Pl.:
répéter [répété] – ismételni
Je répète [zsörépet] – én ismétlem
Tu répètes [turépet] – te ismétled
Il/Elle/On répète [il/el/onrépet] – ő ismétli/mi ismételjük
Nous répétons [nurépéton] – mi ismételjük
Vous répétez [vurépété] – ti ismétlitek/ön ismétli
Ils/Elles répètent [il/elrépet] – ők ismétlik

De jöjjön egy visszaható ige is:
se lever [szölövé] – felkelni
Je me lève [zsömölev] – én felkelek
Tu te lèves [tütölev] – te felkelsz
Il/Elle/On se lève [il/el/onszölev] – ő felkel/mi felkelünk
Nous nous levons [nunulövon] – mi felkelünk
Vous vous levez [vuvulövé] – ti felkeltek/ön felkel
Ils/Elles se lèvent [il/elszölev] – ők felkelnek

4. ”y” változása „i”-re
A végződésük: „oyer”, „uyer”, „ayer”
Az első 2 esetben mindenképpen átváltozik az „y” „i”-re, a harmadik esetben viszont az is elfogadott, ha meghagyjuk az „y”-t.
Egyes szám minden személyben és többes szám harmadik személyben van változás, de a maradék 2 alakot is felsorolom a kiejtés miatt.

Pl.:
envoyer [anvojé] – küldeni
J’envoie [zsanvoá] – én küldöm
Tu envoies [tüanvoá] – te küldöd
Il/Elle/On envoie [il/el/onanvoá] – ő küldi/mi küldjük
Nous envoyons [nuzanvojon] – mi küldjük (vigyázz! hangkötés!)
Vous envoyez [vuzanvojé] – ti külditek/ön küldi (vigyázz! hangkötés!)
Ils/Elles envoient [ilzanvoá/elzanvoá] – ők küldik (vigyázz! hangkötés!)

payer [pejé] – fizetni
Mindkét ragozás elfogadott!
Je paie/Je paye [zsöpej] – én fizetek
Tu paies/Tu payes [tüpej] – te fizetsz
Il/Elle/On paie illetve Il/Elle/On paye [il/el/onpej] – ő fizet/mi fizetünk
Nous payons [nupejon] – mi fizetünk
Vous payez [vupejé] – ti fizettek/ön fizet
Ils/Elles paient illetve Ils/Elles payent [il/elpej] – ők fizetnek

5. Mássalhangzó-kettőző igék
Végződésük: „ter”, „ler”
Egyes szám minden személyben és többes szám harmadik személyben van változás, de a maradék 2 alakot is felsorolom a kiejtés miatt.

Pl.:
jeter [zsöté] – dobni
Je jette [zsözset] – én dobom
Tu jettes [tüzset] – te dobod
Il/Elle/On jette [il/el/onzset] – ő dobja/mi dobjuk
Nous jetons [nuzsöton] – mi dobjuk
Vous jetez [vuzsöté] – ti dobjátok/ön dobja
Ils/Elles jettenet [il/elzset]

De jöjjön ide is egy visszaható ige, ami egyrészt nagyon fontos ige (kell például ahhoz, hogy bemutatkozz), másrészt újra szerepet kap a hangkötés is.
s’appeler [szápölé] – nevezni, hívni
Je m’appelle [zsömápel] – engem hívnak (azaz mi a nevem)
Tu t’appelles [tütápel] – téged hívnak
Il/Elle/On s’appelle [il/el/onszápel] – őt hívják/minket hívnak
Nous nous appelons [nunuzápölon] – minket hívnak
Vous vous appelez [vuvuzápölé] – titeket hívnak/önt hívják
Ils/Elles s’appellent [ilzápel/elzápel] – őket hívják

Amint látjátok, az első 2 csoportnál még tudtam magyarázatot adni arra, hogy miért módosul a ragozás. A későbbiekben viszont nem tudom…
Így kell megtanulni!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése