54/58

Hogy mik ezek a számok? J
Azonnal megtudjátok, ha a folytatásra kattintotok…
KATT!

Tegnap volt az első tanfolyam az esti iskolában, ahol természetesen teszttel kezdtünk.

Ez hasonló volt a tavalyihoz, a maximális pontszám 58 volt, nekem sikerült 54-et elérni.

Gyakorlatilag hibátlanul megoldottam, csak az utolsó feladattal nem tudtam mit kezdeni, de tavaly is hasonló eredményt értem el, ott is az utolsó feladat hiányzott.

Kicsit most visszakanyarodunk az időben, hogy értsétek, hogy mit akarok írni!

2011-ben kezdtem ebben az iskolában abszolút kezdőként az első évfolyamon. Akkor még 4 csoport volt, az első 2 a kezdő szintnek felelt meg, az „ICI 1” könyv feldolgozása volt a cél 2 évre.

A tanárnőm, Faduma egy Szomáliából érkezett hölgy volt, akinek ugyan rettenetes kiejtése volt, viszont nagyon jó tanár J

Rengeteget tanultam tőle, és mivel én voltam az egyetlen, aki minden órán ott volt, minden házi feladatot elkészített, mindent megtanult, ezért ő is nagyon szeretett engem.

A kapcsolatunk a mai napig baráti, rendszeresen beszélgettünk tavaly is az órák előtt vagy után.

Az első év elvégzése után nyáron én egyedül megtanultam a könyv második felét is, így érkeztem 2012-ben az első tanfolyamra, ahol szintén tesztet írtunk.

Az eredmény alapján a negyedik évfolyamra kerülhettem volna, de a gyér szókincsem miatt inkább úgy döntöttem, hogy a harmadikban folytatom az „ICI 2” könyv első részével.

Amikor otthon ezt a férjemnek elmondtam, akkor ő azt mondta, hogy inkább negyedikbe kellett volna mennem, mert a szorgalmam alapján hamarosan utolértem volna a többieket, de ha így döntöttem, akkor neki is jó így.

Szóval ugrottam egy évet a kettő helyett. J

Nem szeretem bevallani, de így utólag elmondhatom, hogy a férjemnek volt igaza!

Ebben az évben a tanárnőnket Claire-nek hívták, ő svájci…viszont mindig felkészületlenül jött az órákra, éppen azt tanította, ami hirtelen eszébe jutott.

Pár óra után fel kellett volna állnom, és át kellett volna mennem a negyedik csoportba egy másik tanárhoz, de nem tettem meg sajnos.

A fenti okok miatt azt mondhatom, hogy szinte semmit nem fejlődtem ezeken az órákon.

Az akkori szintfelmérő dolgozatomban is csak az utolsó feladat volt hibás, de egész évben nem derült ki számomra, hogy ott mit is kellett volna csinálni, így idén sem tudtam…

Eszembe jutott a következő: amikor a gyerekek az általános iskolából megérkeznek a középiskolába, akkor a 9. osztályban mi is szintfelmérő dolgozatokat íratunk, hogy tudjuk, hogy honnan kell indulnunk.

Így csináltam ezt én is, csak a dolgozat utáni órán részletesen megnéztük az osztállyal a feladatokat, így mindenki láthatta, hogy hol hibázott.

Hát ezt itt én nagyon hiányoltam tavaly L

Ha ez kiderült volna, akkor az írás címe 58/58...

De a tavalyi délutáni tanfolyamokon is óriási hibát vétettem, mert ott is rögtön az elején kiderült, hogy a két nénike, akik az órákat tartják, nem rendelkezik semmiféle pedagógiai érzékkel. Egész évben olvastattak egy unalmas könyvet úgy, hogy a kiejtési hibákat nem javították, a szavak jelentéséről velem együtt a többségnek fogalma sem volt, a nyelvtannal szinte semmit sem foglalkoztak. Ezért ide egy idő után már nem jártam el, de nem ezt kellett volna tennem!

Itt az időbeosztás miatt csak egy alacsonyabb fokozatú csoportba mehettem volna (a haladóban voltam), de még akkor is jobban jártam volna normális tanárokkal.

Ezeket nem azért írom le, hogy ostorozzam magam, hanem azért, hogy másoknak felhívjam arra a figyelmét, hogy jobban tesszük, ha rossz tanár esetén váltunk.

Persze utólag mindenki okosabb, még én is…J

Most érkeztünk el a tegnapi naphoz, amikor megírtuk ezt a tesztet.

De már előtte felfigyeltem valamire a folyosón…

Idén a 4 évfolyamon kívül indítottak egy ötödiket, ami a B1-es vizsgára készít fel.

Ezt sajnos én nem tudtam, így a negyedik évfolyamra jelentkeztem, bár voltak ellenérzéseim, mert tudtam, hogy újra Claire fog tanítani.

Amikor megláttam az 5. csoport lehetőségét, akkor már nagyon bántam, hogy gyakorlatilag egy percet sem foglalkoztam a franciával a teszt előtt, illetve azt, hogy nem néztem meg figyelmesen az induló csoportokat. L

Az első utam Fadumához vezetett – mint tavaly minden csütörtök este – beszélgettünk kicsit, aztán mentem a saját termembe, de ott csak lepakoltam a cuccomat.

Ezután átmentem a másik terembe, ahol a B1-es vizsgára készítenek fel, és megkérdeztem a tanárnőt, hogy mi a feltétele, hogy ide jöjjek, illetve milyen különbségek van, ha a negyedik vagy ötödik csoportba megyek.

Ő elmondta, hogy a teszt után derül ki, hogy jöhetek-e ide, de gyakorlatilag a negyedik szint tudása elég ehhez a tanfolyamhoz is.

Na, mondanom sem kell, hogy elég ideges lettem, mivel én tudtam, hogy nem készültem a tesztre…

Ezzel a tudattal ültem le megírni, de igyekeztem nagyon-nagyon összpontosítani a feladatokra.

Mint egy kisiskolás vártam, hogy Claire kijavítsa a dolgozatomat, amikor kiderült a végeredmény, akkor pedig legszívesebben kiugrottam volna a bőrömből örömömben.

Rögtön közöltem is vele, hogy én az ötödik csoportba akarok menni, amit ő sértődötten tudomásul vett, de azért átvitte a másik tanárnőnek a dolgozatomat.

Közben megérkezett Faduma is, aki egy boldog öleléssel nyugtázta, hogy sikerült J

Elmondta, hogy sokkal jobban járok, ha ide jövök, mert Claire-t nem tartja jó tanárnak, itt szépen fogok fejlődni!

Már csak egy bibi van…

Csak akkor mehetek át, ha onnan valaki olyan tesztet írt, ami alapján vissza kell mennie a negyedik évfolyamra L

Szóval! Jövő csütörtökön este 8-kor mindenki szorítson nekem, hogy ez sikerüljön!!!

Talán van esélyem, mert hallottam azoknak az embereknek a véleményét, akik abból a teremből jöttek ki, közülük sokan nagyon nehéznek tartották a tesztet.

Na meg persze kicsit Fadumában is bízok, aki nagyon jó barátságban van azzal a tanárnővel, aki az ötödik csoportot tanítja J

De magamra haragszom kicsit, mert ha eleve ide jelentkeztem volna, akkor most nem kellene 1 hétig bizonytalanságban élnem, tudnám, hogy itt kezdhetek…