Üdvözlet mindenkinek!

A mindennapjaimat firkantom ide az új városomban, Genfben...
Illetve hamarosan Franciaország és Douvaine felfedezése fog következni...


2013. június 6., csütörtök

Különbségek a mentalitásban...

Egy speciális területre korlátozom a tapasztalataim leírását, arról fogok írni, hogy milyen különbségeket látok a svájci és bevándorló önkéntes szakácsnők felfogásában.
Igaz, ez egy speciális terület, de érdekes tapasztalataim voltak miközben nekik segítettem főzni.
KATT!

Általában havonta egyszer megyek dolgozni, bár szeretnék többet is, csak nagyon sok önkéntes dolgozik, így nincs hely.
Van köztük svájci és bevándorló is, mindkét csoportba tartozó nők szakácsként és kisegítőként is dolgoznak, ezalól én kivétel vagyok, mert én még nem merem bevállalni a főzést ilyen sok embernek.
Mindenkire igaz, hogy minél többször szeretne jönni...
Az önkéntes munkának nagy hagyománya van itt Genfben, sokan több szervezethez is járnak.
Részt vettem több alkalommal az előzetes megbeszéléseken, ahol a beosztásokat és az étlapokat egyeztetik.
Itt vettem észre, hogy a svájci nők inkább arra törekednek, hogy minél olcsóbban, egyszerűbben lehessen elkészíteni az ételeket, a bevándorlók nem foglalkoznak azzal, hogy mennyibe kerülnek az alapanyagok. Ebből szokott vita is lenni, de végül azért megegyeznek, bár van olyan svájci, aki kijelenti, hogy egy adott ételhez nem fog jönni segíteni, mert túl drágának és túl komplikáltnak tartja.
Hogy miért van ez?
A bevándorló szakácsnők szatyrokkal, dobozokkal érkeznek. Igyekeznek olyan ételt választani, amit otthon túl drága lenne elkészíteni...
Jön az egész család enni, természetesen kifizetik az igen csekély pénzt az ebédért, akik nem dolgoztak, de a dobozokat is jól megtömik, hogy otthonra is maradjon :-)
Sőt a maradék alapanyagot sem a hűtőbe, hanem a szatyraikba teszik.
A helyi asszonyokra ez nem jellemző. Ők általában nyugdíjas nők, akiknek ez a főzés egy szórakozásnak jó...szerintem szégyelnék is hazavinni a dolgokat.

Alapvető különbség van az alapanyagok vásárlásánál is!
A helyiek a friss zöldségeket, gyümölcsöket, sajtokat a termelői piacokon veszik meg, illetve bio alapanyagokat választanak, tehát minden esetben a jó minőségre törekednek.
Ez talán kicsit ellenmondani látszik az előző gondolatokkal, pedig nem.
Egyszerűen megvizsgálják mondjuk, hogy melyik hús az olcsóbb, azt választják, bár ebből tényleg a jobb minőséget veszik meg!
A másik csoportot nem érdekli, hogy mi az olcsóbb...nem ők fizetik :-)
Viszont nekik tökéletesen megfelel a Migros vagy a Coop "gazdaságos" terméke is mindenből.
Talán érthető, hogy mire gondoltam :-)
A keddi paellát például egy svájci nő nem tűzte volna étlapra, mert nagyon drágák a tenger gyümölcsei. De ha jól belegondolok a bio és termelői piaci árakkal ők is körülbelül ugyanazt a költségvetést hozzák :-)

Alapvetően mindkét csoport kedves, aranyos, barátságos emberekből áll, ebben semmi különbség nincs.
Engem eléggé zavar a piszkos konyha, a rendetlenség, ezért én főzés közben otthon folyamatosan mosogatok, rendet teszek magam után.
Ha egy dologgal végzek, akkor elpakolom a hozzá szükséges dolgokat, utána állok neki a következőnek...
Inkább a svájciaknál tapasztaltam, hogy erre nem figyelnek.
Nem tudom például megérteni, hogy miért nem vesznek elő egy tányért mondjuk a csöpögő céklának, miért az asztalra teszik...
De ezen csak magamban szoktam mérgelődni kicsit :-)



4 megjegyzés:

  1. Hm...
    Ezek szerint ez nem csak magyar mentalitás...
    :(
    Mindig könnyebb a más pénztárcájából költeni.

    Egyébként, én azt hallottam, hogy a svájciak - főleg az idősebbek -, nagyon spórolósak, beosztással élnek.
    Szerintem ez köszön vissza abba, amit tapasztaltál.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, ez szerintem sem csak magyar mentalitás...
      A svájciak beosztással élnek, ezt jól hallottad az én tapasztalataim alapján is.
      Viszont nagyon jellemző rájuk, hogy inkább svájci termékeket vásárolnak, akkor is, ha ezeket drágábban szerzik be, illetve a bio étkezés is előtérben van náluk.
      De ha egy ételt el lehet készíteni csirkéből is, akkor nem fognak ragaszkodni a receptben előírt drágább húsokhoz...
      Illetve próbálják minél egyszerűbben megoldani a dolgokat, be a sütőbe, aztán majd sül magától, ez az alapfelállásuk.
      A "vendégek" ezeken a főzéseken inkább választják a komplikáltabb dolgokat, hiszen nem ők végzik az előkészítő munkálatokat, hanem mi a segítők...:-)Ők csak megmondják, hogy mit hogyan csináljunk.

      Törlés
  2. Szia Gilda, végre van időm olvasni téged is egy picit...igen, ezeket én is ismerem, sajnos.
    Az anyósomnál visszaköszön a svájci mentalitás, csak svájcit vesz és hoz nekünk, de megszerette a francia termékeket is...:) Ám ez nem csoda, mindenhol a hazait kellene támogatni szerintem.

    A főzéshez nem tudok hozzászólni, de szerintem rossz lehet látni, ha valakik ilyen helyzetben vannak, hogy a maradékot is vinniük kell haza...és számukra ez már megszokottá is vált. Ám ha ez nem zavar mást, akkor ez biztosan így van jól..

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem gondolom, hogy ők azért vinnék haza a kaját, mert szükségük van rá...inkább ilyen a mentalitásuk (ami mozdítható, azt vigyük).
      Nekem is kínálgatják a maradék alapanyagot, de én sosem kérek belőle, hiszen nem azért megyek oda, hogy a szatyromat teletömjem.

      Törlés