Üdvözlet mindenkinek!

A mindennapjaimat firkantom ide az új városomban, Genfben...
Illetve hamarosan Franciaország és Douvaine felfedezése fog következni...


2013. június 12., szerda

Egy kicsit magunkról...

Régen volt személyes bejegyzésem, ezt többen reklamálták is.
Hát akkor itt van :-)
KATT!
Azért nem írtam magunkról hosszú ideje, mert a napok körülbelül ugyanúgy telnek, nem nagyon változik a felépítésük.
Gondolom arra senki sem kíváncsi, hogy miben különbözött a keddi reggeli a szerdaitól. :-)
Tegnap viszont érdekes napunk volt, erről érdemes írni.
A gyerekek az iskolában felkészültek egy bábelőadással, maguk készítették a díszleteket, a bábokat és megtanulták eljátszani.
Eredetileg ez csak egy iskolai foglakozás lett volna, de annyira jól sikerült, hogy a gyerekek követelték, hogy a szüleiknek bemutathassák.
Elég hosszú szövegeket kellett mondani, félő volt, hogy ezek a 6 éves csöppségek belezavarodnak, ezért előre magnóra mondták, ezt játszotta le a tanárnő.
Természetesen mindenki boldog volt, gyerekek és szülők egyaránt. A pici is megnézte, teljesen el volt ájulva :-)
Szerencsére éppen apa sem dolgozott...
Fényképeket ő készített az új géppel, ami még nincs a laptopra telepítve, így majd csak utólag fogok feltenni belőlük.
Nagyon jó érzés látni, hogy mennyit fejlődik a gyerekem az iskolában!

Az előadás után én még elmentem egy megbeszélésre a nyári táborokkal kapcsolatban.
Hát azt túlzás lenne állítani, hogy mindent megértettem, amit mondtak :-)
De azért a lényeget igen!
A megbeszélés után én még külön megkérdeztem, ami nem volt világos számomra, így már mindent tudok :-)

2 megjegyzés:

  1. Pályakezdőként egy óvodában dolgoztam, annó ezer éve.
    :)
    Konkrét elképzeléseim voltak a nevelésről (nem voltam túl népszerű), ami nem a megszokott poroszos irányt preferálta.
    Sokkal nagyobb szabadságot adtam nekik, hagytam, hogy "kibontakozzanak". Év végén volt egy előadásunk színpadon. Az összes szülő és meghívott tátott szájjal nézte, hogy mire képesek a 4-5 évesek.
    Hagyni kell őket, élvezik az ilyen feladatokat.
    :)
    Gondolom, nálatok is hasonló elvek alapján foglalkoznak a gyerekekkel.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen! Nagyon sok önálló feladatot kapnak, ezért nagyon élvezik is.
      Az én fiam az otthoni óvódában még velem sem volt hajlandó maradni, mert a gyerekek csak szaladgáltak az udvaron, az óvónénik meg beszélgettek.
      De nem állítom, hogy ez általános!
      Aki újítani akar, az sosem népszerű, mert a többiek attól félnek, hogy eztán majd nekik is kell :-)

      Törlés