Különbségek a mentalitásban...

Egy speciális területre korlátozom a tapasztalataim leírását, arról fogok írni, hogy milyen különbségeket látok a svájci és bevándorló önkéntes szakácsnők felfogásában.

Igaz, ez egy speciális terület, de érdekes tapasztalataim voltak miközben nekik segítettem főzni.
KATT!

Általában havonta egyszer megyek dolgozni, bár szeretnék többet is, csak nagyon sok önkéntes dolgozik, így nincs hely.

Van köztük svájci és bevándorló is, mindkét csoportba tartozó nők szakácsként és kisegítőként is dolgoznak, ezalól én kivétel vagyok, mert én még nem merem bevállalni a főzést ilyen sok embernek.
Mindenkire igaz, hogy minél többször szeretne jönni...
Az önkéntes munkának nagy hagyománya van itt Genfben, sokan több szervezethez is járnak.
Részt vettem több alkalommal az előzetes megbeszéléseken, ahol a beosztásokat és az étlapokat egyeztetik.
Itt vettem észre, hogy a svájci nők inkább arra törekednek, hogy minél olcsóbban, egyszerűbben lehessen elkészíteni az ételeket, a bevándorlók nem foglalkoznak azzal, hogy mennyibe kerülnek az alapanyagok. Ebből szokott vita is lenni, de végül azért megegyeznek, bár van olyan svájci, aki kijelenti, hogy egy adott ételhez nem fog jönni segíteni, mert túl drágának és túl komplikáltnak tartja.
Hogy miért van ez?
A bevándorló szakácsnők szatyrokkal, dobozokkal érkeznek. Igyekeznek olyan ételt választani, amit otthon túl drága lenne elkészíteni...
Jön az egész család enni, természetesen kifizetik az igen csekély pénzt az ebédért, akik nem dolgoztak, de a dobozokat is jól megtömik, hogy otthonra is maradjon :-)
Sőt a maradék alapanyagot sem a hűtőbe, hanem a szatyraikba teszik.
A helyi asszonyokra ez nem jellemző. Ők általában nyugdíjas nők, akiknek ez a főzés egy szórakozásnak jó...szerintem szégyelnék is hazavinni a dolgokat.

Alapvető különbség van az alapanyagok vásárlásánál is!
A helyiek a friss zöldségeket, gyümölcsöket, sajtokat a termelői piacokon veszik meg, illetve bio alapanyagokat választanak, tehát minden esetben a jó minőségre törekednek.
Ez talán kicsit ellenmondani látszik az előző gondolatokkal, pedig nem.
Egyszerűen megvizsgálják mondjuk, hogy melyik hús az olcsóbb, azt választják, bár ebből tényleg a jobb minőséget veszik meg!
A másik csoportot nem érdekli, hogy mi az olcsóbb...nem ők fizetik :-)
Viszont nekik tökéletesen megfelel a Migros vagy a Coop "gazdaságos" terméke is mindenből.
Talán érthető, hogy mire gondoltam :-)
A keddi paellát például egy svájci nő nem tűzte volna étlapra, mert nagyon drágák a tenger gyümölcsei. De ha jól belegondolok a bio és termelői piaci árakkal ők is körülbelül ugyanazt a költségvetést hozzák :-)

Alapvetően mindkét csoport kedves, aranyos, barátságos emberekből áll, ebben semmi különbség nincs.
Engem eléggé zavar a piszkos konyha, a rendetlenség, ezért én főzés közben otthon folyamatosan mosogatok, rendet teszek magam után.
Ha egy dologgal végzek, akkor elpakolom a hozzá szükséges dolgokat, utána állok neki a következőnek...
Inkább a svájciaknál tapasztaltam, hogy erre nem figyelnek.
Nem tudom például megérteni, hogy miért nem vesznek elő egy tányért mondjuk a csöpögő céklának, miért az asztalra teszik...
De ezen csak magamban szoktam mérgelődni kicsit :-)