Szóval túl vagyok egy gyomortükrözésen, egy gyomor röntgenen, 2 vérvételen, egy tüdő röntgenen...
A jó hír, hogy sehol semmi problémát nem találtak.
Illetve találtak vashiányt (erre kaptam gyógyszert), kicsit sok savat (erre is kaptam gyógyszert), mást nem!
A gluténérzékenység eredményére még várni kell, majd szeptember 4.-e után tudom meg.
Talán igen, talán nem...de jobban szeretném, ha nem lenne a válasz, mert akkor az azt jelentené, hogy a fiam nem örökölte, vagyis lenne esély arra, hogy elmúlik nála.
Még mindig azon gondolkodom, hogy a gluténérzékenység az betegség, vagy nem.
Egyik előző bejegyzésemben írtam már erről: "El kell fogadni a betegséget is!"
Vannak vélemények, melyek szerint ez nem betegség, csak a szervezetünk jelzése, hogy egészségesen étkezzünk.
Bár én úgy gondolom, hogy okkal történnek velünk a dolgok, és mindig minden történés jelez nekünk valamit, de ettől függetlenül még mindig betegségnek gondolom.
Ez persze nem zárná ki azt, hogy ez egy jelzés...csak mondjuk egy 5 éves gyereket már figyelmeztet a sors?
Na mindegy, talán elmúlik, túl tudok lépni ezeken a gondolatokon.
Ma egyébként egész nap a városban voltam, orvosoknál, vásároltam és fodrásznál.
Készülünk az útra, kedden indulunk Genfbe!
A fiúk az apjukkal dolgoztak:-) Este 7 volt, mire hazaértem.
Persze korábban is sikerülhetett volna, ha busz helyett kocsival tudok menni, de hát a kocsim Genfben maradt.
De hamarosan újra beleülhetek:-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése