Azt ígértem,
hogy folytatom…
KATT!
Még nem kezdem
el a 3 igecsoportot, inkább egy ötödik fontos igéről írok, amit az előző
írásokba nem akartam beletenni, mert túl tömény lett volna.
Faire [fer] – csinálni, tenni
A ragozása:
Je fais [zsöfe]
Tu fais [tüfe]
Il/Elle/On fait [ilfe/elfe/onfe]
Nous faisons [nufezon]
Vous faites [vufet]
Ils/Elles font [ilfon/elfon]
Rengeteg olyan eset van, ahol ennek az
igének a használata eltér a magyar nyelvben megszokottaktól.
Sok olyan kifejezés van, ahol nem szó
szerinti igével fejezzük ki a dolgokat, hanem a „faire” használatával.
Pl.:
faire
le ménage [fer löménázs] –
takarítani
faire
la lessive [fer lalesziv] –
mosni (igazából a [lesziv] és a [lessziv] között van valahol a kiejtése)
faire
la cuisine [fer laküizin] –
főzni
faire
une sieste [fer ünszieszt]
– pihenni
faires
ses valise [fer széváliz] –
csomagolni
faire
les courses [fer lékursz] –
bevásárolni
stb.
A sporttal, szabadidővel kapcsolatos
tevékenységeknél is használjuk:
Pl.:
faire du sport [fer düszpor] – sportolni
faire du vélo [fer düvélo] – kerékpározni
faire de la natation [fer dölánátászion] – úszni
faire de la marche [fer dölámárs] – gyalogolni
faire du dessin [fer dudeszán] – rajzolni
faire de la peinture [fer dölápeintür] – festeni
faire des mots croisés [fer démokroázé] – keresztrejtvényt fejteni
stb.
Időjárással kapcsolatban is
találkozhatunk vele:
Pl.:
Il fait beau.
[ilfebo] – Jó idő van.
Il fait chaud.
[ilfeso] – Meleg van.
Il fait mauvais.
[ilfemove] – Rossz idő van.
Il fait froid.
[ilfefroá] – Hideg van.
Il fait frais.
[ilfefre] – Hűvös van.
Il fait de la pluit.
[ilfe döláplüi] – Esik.
Il fait de la neige.
[ilfe dölánezs] – Havazik.
Il fait du gel. [ilfe
düzsel] – Fagy.
stb.
Nem is írok ehhez a bejegyzéshez másik
igét, hiszen rengeteg szó előfordult itt, amit meg kellene tanulni.
A főneveket mindenképpen a névelőkkel
(nemükkel) együtt tanuljátok, ez később a hasznotokra fog válni!
Pár példa, hogy hogyan kellene haladni,
miután a szótárból kikerestétek a megfelelő szót:
Pl.:
vélo – kerékpár
De ott látjátok azt is, hogy hímnemű - (h)
esetleg (m) – ezért így kellene megtanulni:
le vélo [lövélo] vagy un vélo [ánvélo]
lessive – mosandó ruha
De ott látjátok, hogy nőnemű – (n)
esetleg (f) – ezért így kellene megtanulni:
la lessive [lálesziv] vagy une lessive
[ünlesziv]
A mássalhangzóval kezdődő igéknél nincs
gond, bármelyik névelővel megtanulhatóak (elég az egyik), de a magánhangzóval
vagy néma „h”-val kezdődő igéknél már problémák lehetnek az első névelőnél.
Írok erre is egy példát!
alphabet – abc
Hímnemű szó, ezért a névelőkkel így
alakul:
l’alphabet [lálfábe] illetve un alphabet
[ánálfábe]
Amint látjátok, az első alakból nem
látszik, hogy nőnemű vagy hímnemű, ezért én a második, határozatlan névelővel
javaslom a főnevek megtanulását!
Sok sikert!
koszonom ;))
VálaszTörlésSzívesen :-) Nem lustálkodni! A következő anyagot már feltettem :-)
Törlés:) nagyon jó..
VálaszTörlésSzia !
VálaszTörlésAz hogy : Én takarítok. Az: Je fais le ménage. ? Köszönöm :)
Hát az a szövegkörnyezettől is függ :-)
TörlésHa valaki felhív takarítás közben, és megkérdezi, hogy mit csinálsz éppen, akkor "Je fais le ménage.", azaz takarítok.
Nem mondod meg, hogy éppen melyik szobát, stb.
Ha csak a saját szobádat takarítod éppen, azaz megnevezed a tárgyat is, akkor a "takarítani" azaz "nettoyer" igével fejezed ki, de ennek rendhagyó ragozása van, ami az én anyagomban majd később következik.
De azt mondod: "Je nettoie ma chambre." [zsönetoá másanbr] (az "n" alaáhúzva a végén). Ez azt jelenti, hogy takarítom a szobámat.
Ha megkérdezik tőled, hogy mivel foglalkozol, akkor inkább azt feleljük, hogy "Takarítónő vagyok.", ahelyett, hogy takarítok.
Je suis femme de ménage. [zsöszüi fámdöménázs]
Itt megjegyzem, hogy a franciában általában ki kell tenni egy névelőt, de foglalkozásnevek előtt nem!