„b” – különösebb gond nincs vele, mindig [b] hangnak ejtjük!
A tanfolyami anyagunkban szerepel, hogy a szó végén néma, de én még ilyen szóval nem találkoztam. Megköszönném, ha valaki ismer ilyen szót, megírná nekem!
Krisztának hála, van egy ilyen szó:-)
coulomb [kulon] - cuolomb (az elektromos töltés mértékegysége)
Köszönöm!
„c” – itt már vannak kiejtési különbségek!
[k] hangnak ejtjük az „a”, „o”, „u” magánhangzók előtt és az összes mássalhangzó előtt!
Pl.: café [káfé] - kávé
Ha mégis [sz]-nek akarjuk ejteni ezekben az esetekben, akkor a „ç” jelet használjuk!
Pl.: français [fransze] – francia
[sz] hangnak ejtjük „e”, „i”, vagy „y” előtt!
Pl.: ici [iszi] – itt
[s] hangnak ejtjük általában a „ch” betűcsoportot!
Pl.: chambre [sanbr] – szoba
A szó végén néma marad, de nem mindig!
Pl.: blanc [blan] – fehér és az ellenpélda avec [ávek] – val,-vel
„d” – mindig [d] hangnak ejtjük!
De a szó végén néma marad!
Pl.: blond [blon] – szőke
„f” – mindig [f] hangnak ejtjük!
„g” – itt is vannak különbségek a kiejtésben!
[g] hangnak ejtjük „a”, „o”, „u”, vagy mássalhangzó előtt!
Pl.: grand [gran] – nagy
[zs] hangnak ejtjük „e”, „i”, vagy „y” előtt!
Pl.: manger [manzsé] – enni
[ny] hangnak ejtjük a „gn” betűcsoportot!
Pl.: signe [sziny] – jelzés
A szó végén néma marad!
Pl.: long [lon] – hosszú
De megőrzi a némaságát az összetett szavakban is!
Pl.: longtemps [lontan] – sokáig, hosszú ideig
„h” – Sose ejtjük!
„j” – Mindig [zs] – nek ejtjük!
„k” – Mindig [k] – nak ejtjük!
„l” – általában [l] hangnak ejtjük, de előfordul, hogy [j] – nek!
Pl.:
louer [lué] – dícsérni
ville [vil] – város (ez a rendhagyó kiejtés!)
fille [fij] – lány
„m” – [m] hangnak ejtjük, vagy orrmagánhangzó!
Pl.:
mars [mársz] – március
champ [san] – mező (aki elfelejtette volna, menjen vissza az orrmagánhangzókhoz!)
„n” –[n] hangnak ejtjük, kivéve az orrmagánhangzókat!
Pl.:
neuf [nöf] – kilenc
dans [dan] – ban, -ben
„p” – [p] hangnak ejtjük általában, kivéve a „ph”-t, amit [f] – nek ejtünk!
Pl.: papier [pápié] – papír
pharmacien [fármászian] – gyógyszerész
A szó végén, sőt néha a szó belsejében is néma! Hát itt is elgondolkoztam, hogy ismerek-e olyan szót, aminek a végén „p” van, de nem találtam!
Viszont itt van a sept [szet] – hét (7) szó, aminél néma a „p” betű és cserébe a „t” a szó végén nem néma, pedig az is az szokott lenni!
Ki érti ezt?:-)
„q” – azt kell, hogy mondjam, hogy [k] – nak ejtjük, legalábbis én nem ismerek ellenpéldát!
Pl.:
quand [kan] – amikor, vagy cinq [szánk] – öt (5)
„r” – Mindig [r] hangnak ejtjük!
Bár az –er végű igék főnévi igenevénél néma!
Pl.: parler [párlé] – beszélni
„s” – Na ez megint kicsit bonyolultabb!
Általában [sz] hangnak ejtjük!
Pl.: son [szon] – övé
Két magánhangzó között viszont [z] hangnak ejtjük!
Pl.: maison [mezon] – ház
Ha viszont úgy gondolják, hogy két magánhangzó között mégis [sz]- nek akarják ejteni, akkor megkettőzik az „s” betűt!
Pl.: classe [klász] – osztály
A szó végén viszont általában néma!
Pl.: les [lé] – azok
Sajnos nem mindig!
Pl. a latin eredetű szavaknál. ours [ursz] - medve
„t” – Azt lehet mondani, hogy általában [t] hangnak ejtik!
Pl.: thé [té] – tea
Ritkán, az „i” betű előtt [sz] hangnak ejtjük.
Pl.: patience [pásziansz] - türelem
A szó végén általában néma!
De azért nemrég láttunk rá példát, hogy néha a szó végén is kiejtjük!
Pl.: enfant [anfan] – gyermek
„v” – Simán [v] hangnak ejtjük!
„w” – Ezt is [v] hangnak ejtjük!
„x” – Itt már vannak különbségek a kiejtésben!
Vagy [ksz] hangnak, vagy [gz] hangnak ejtjük, vagy [z] –nek, illetve [sz] – nek.
Illetve a szó végén általában néma!
Hogy mikor melyik? Na erre ne kérjetek szabályt, mert nem tudok mondani!
Pl.:
soixante [szoászant] – hatvan
deuxième [dözie:m] – második
exact [egzá] – pontos
excuser [ekszküzé] – megbocsátani
deux [dö:] – kettő
„z” – Mindig [z] hangnak ejtjük!
Bár a szó végén néma!
De én éppen erre sem ismerek még példát, hacsak az igék többes szám második személyének ragozását nem nézem.
Pl.. vous parlez [vu párlé] – ti beszéltek, ön beszél
Most viszont a végére értünk a kiejtés résznek, már csak pár törvény van vissza az alapokból!