Üdvözlet mindenkinek!

A mindennapjaimat firkantom ide az új városomban, Genfben...
Illetve hamarosan Franciaország és Douvaine felfedezése fog következni...


2012. március 31., szombat

9. francia lecke - mássalhangzók (betűk kiejtése)

A mássalhangzók kiejtése a következő anyag:
„b” – különösebb gond nincs vele, mindig [b] hangnak ejtjük!
A tanfolyami anyagunkban szerepel, hogy a szó végén néma, de én még ilyen szóval nem találkoztam. Megköszönném, ha valaki ismer ilyen szót, megírná nekem!

Krisztának hála, van egy ilyen szó:-)
coulomb [kulon] - cuolomb (az elektromos töltés mértékegysége)
Köszönöm!
„c” – itt már vannak kiejtési különbségek!
[k] hangnak ejtjük az „a”, „o”, „u” magánhangzók előtt és az összes mássalhangzó előtt!
Pl.: café [káfé] - kávé
Ha mégis [sz]-nek akarjuk ejteni ezekben az esetekben, akkor a „ç” jelet használjuk!
Pl.: français [fransze] – francia
[sz] hangnak ejtjük „e”, „i”, vagy „y” előtt!
Pl.: ici [iszi] – itt
[s] hangnak ejtjük általában a „ch” betűcsoportot!

Pl.: chambre [sanbr] – szoba
A szó végén néma marad, de nem mindig!
Pl.: blanc [blan] – fehér és az ellenpélda avec [ávek] – val,-vel

„d” – mindig [d] hangnak ejtjük!
De a szó végén néma marad!
Pl.: blond [blon] – szőke

„f” – mindig [f] hangnak ejtjük!
„g” – itt is vannak különbségek a kiejtésben!
[g] hangnak ejtjük „a”, „o”, „u”, vagy mássalhangzó előtt!
Pl.: grand [gran] – nagy
[zs] hangnak ejtjük „e”, „i”, vagy „y” előtt!
Pl.: manger [manzsé] – enni

[ny] hangnak ejtjük a „gn” betűcsoportot!
Pl.: signe [sziny] – jelzés
A szó végén néma marad!

Pl.: long [lon] – hosszú
De megőrzi a némaságát az összetett szavakban is!
Pl.: longtemps [lontan] – sokáig, hosszú ideig

„h” – Sose ejtjük!
„j” – Mindig [zs] – nek ejtjük!
„k” – Mindig [k] – nak ejtjük!
„l” – általában [l] hangnak ejtjük, de előfordul, hogy [j] – nek!
Pl.:
louer [lué] – dícsérni
ville [vil] – város (ez a rendhagyó kiejtés!)
fille [fij] – lány

„m”[m] hangnak ejtjük, vagy orrmagánhangzó!
Pl.:
mars [mársz] – március
champ [san] – mező (aki elfelejtette volna, menjen vissza az orrmagánhangzókhoz!)

„n”[n] hangnak ejtjük, kivéve az orrmagánhangzókat!
Pl.:
neuf [nöf] – kilenc
dans [dan] – ban, -ben

„p”[p] hangnak ejtjük általában, kivéve a „ph”-t, amit [f] – nek ejtünk!
Pl.:
papier [pápié] – papír
pharmacien [fármászian] – gyógyszerész
A szó végén, sőt néha a szó belsejében is néma! Hát itt is elgondolkoztam, hogy ismerek-e olyan szót, aminek a végén „p” van, de nem találtam!
Viszont itt van a sept [szet] – hét (7) szó, aminél néma a „p” betű és cserébe a „t” a szó végén nem néma, pedig az is az szokott lenni!
Ki érti ezt?:-)

„q” – azt kell, hogy mondjam, hogy [k] – nak ejtjük, legalábbis én nem ismerek ellenpéldát!
Pl.:

quand [kan] – amikor, vagy cinq [szánk] – öt (5)
„r” – Mindig [r] hangnak ejtjük!
Bár az –er végű igék főnévi igenevénél néma!
Pl.: parler [párlé] – beszélni

„s” – Na ez megint kicsit bonyolultabb!
Általában [sz] hangnak ejtjük!
Pl.: son [szon] – övé
Két magánhangzó között viszont [z] hangnak ejtjük!
Pl.: maison [mezon] – ház
Ha viszont úgy gondolják, hogy két magánhangzó között mégis [sz]- nek akarják ejteni, akkor megkettőzik az „s” betűt!

Pl.: classe [klász] – osztály
A szó végén viszont általában néma!
Pl.: les [lé] – azok
Sajnos nem mindig!

Pl. a latin eredetű szavaknál. ours [ursz] - medve
„t” – Azt lehet mondani, hogy általában [t] hangnak ejtik!
Pl.: thé [té] – tea
Ritkán, az „i” betű előtt [sz] hangnak ejtjük.
Pl.: patience [pásziansz] - türelem
A szó végén általában néma!

De azért nemrég láttunk rá példát, hogy néha a szó végén is kiejtjük!
Pl.: enfant [anfan] – gyermek

„v” – Simán [v] hangnak ejtjük!
„w” – Ezt is [v] hangnak ejtjük!
„x” – Itt már vannak különbségek a kiejtésben!
Vagy [ksz] hangnak, vagy [gz] hangnak ejtjük, vagy [z] –nek, illetve [sz] – nek.

Illetve a szó végén általában néma!
Hogy mikor melyik? Na erre ne kérjetek szabályt, mert nem tudok mondani!
Pl.:
soixante [szoászant] – hatvan
deuxième [dözie:m] – második
exact [egzá] – pontos
excuser [ekszküzé] – megbocsátani

deux [dö:] – kettő
„z” – Mindig [z] hangnak ejtjük!
Bár a szó végén néma!

De én éppen erre sem ismerek még példát, hacsak az igék többes szám második személyének ragozását nem nézem.
Pl.. vous parlez [vu párlé] – ti beszéltek, ön beszél

Most viszont a végére értünk a kiejtés résznek, már csak pár törvény van vissza az alapokból!

2012. március 23., péntek

Kis séta a jó időben:-)

Ma nagyon jó idő volt, így sétáltunk picit.Néhány képet készítettem, alul látható:-)
A délelőtti tanfolyamon volt egy előadó, aki a genfi iskoláról tartott előadást. Már írtam róla, most csak azok, amikről nem volt eddig szó:
4-től 15 évig iskolakötelesek a gyerekek, eddig az oktatás teljesen ingyenes (beleértve tankönyvek, füzetek, tollak, stb.)
1. és 2. osztályban nincs tantervileg előírt francia oktatás, azoknak, akik nyelvtudás nélkül érkeznek (de általában azért heti egyszer foglalkoznak velük is).
3. osztálytól viszont van francia felzárkóztató foglalkozás, heti 2 délelőtt és 2 délután. Ilyenkor az iskolai óra helyett a francia órán vannak. De ez csak 1 évig vehető igénybe!
3. osztálytól tanulnak németül és 5. osztálytól angolul.
Az első 8 év ugyanabban az általános iskolában van (hacsak a szülő máshová nem íratja a gyereket), a 9-10-11. oszály a pályaorientáció...ez már másik épületben.
Na ekkorra lesznek 15 évesek, utána mehetnek szakmát tanulni, gimnáziumba...kinek-kinek kedve és tehetsége szerint!
Az osztályozás 1-től 6-ig terjed és vannak tizedesjegyek is, amit én nagyon jónak tartok.
Eddig szerdán nem volt iskola, de most megszavazták, hogy 5. osztálytól majd szerda délelőtt is mennek a gyerekek. De azért ezt nem hipsz-hopsz vezetik be!
Ha valaki Franciaországban lakik, de Genfben dolgozik, akkor járhat ide a gyerekek iskolába!
Ez azért fontos, mert Franciaországban kb. fele annyiért lehet lakást bérelni, mint Genfben és ugye nagyon közel van...Sokan járnak onnan ide dolgozni!

2012. március 21., szerda

vérvétel

Ma nincs iskola, reggel vitte a férjem vérvételre a nagyobbik fiamat.Csak egy kontroll vizsgálat volt, pénteken lesz eredmény.
Előtte a gyerekorvos felírt egy tapaszt, amit 1 órával a vérvétel előtt kellett a karjára ragasztani.
Így nem fáj neki ez a beavatkozás:-)
Nem is volt gond, örömmel ment és jött haza...
Ez a tapasz 15 CHF-ba került, de a biztosító majd visszafizeti a 90 %-át.
Sajnos ez otthon még elképzelhetetlen...igaz nem is fizetünk annyit a betegbiztosításra!
Délután szülinapi zsúrra megy a nagyobbik, már nagyon várja! Ez lesz az első, ahová meghívták.
Persze ajándékot is kellett venni...10 CHF-ért vettem egy kártyajátékot.
Megkérdeztem előtte a francia tanárnőt, hogy mennyiért kell ajándékot venni...azt mondta, hogy kb. 10 CHF az tökéletes.
Egyedül marad ott, majd megyek érte, ha vége lesz.
Úgy néz ki, hogy este lesz időm és folytatom a mássalhangzókat! Lassan a végére érünk a bevezetőnek és jöhetnek a tényleges francia anyagok...nyelvtan, névelők, névmások, főnevek, melléknevek, igék...van bőven:-)

2012. március 15., csütörtök

8. francia lecke - A mássalhangzók (hangok)

Először a tanfolyamon tanultakat összegzem a hangokról...aztán kitérek arra, hogy melyik mássalhangzót mikor, hogyan ejtjük!
Nem lesz rövid...:-)
A francia nyelv mássalhangzói általában hasonlítanak a magyar mássalhangzókhoz.
Sok mássalhangzót a szó végén nem ejtünk...NÉMA!
A leggyakoribb néma mássalhangzók: s, t, r,...de van még!
Pl.: b, c, d, g, h, p, x, z
A franciában a kettőzött mássalhangzók nem a mássalhangzó hosszúságát, hanem az előtte álló magánhangzó rövidségét jelölik!!!
Már volt róla szó, de emlékeztetőül: a szó végén álló [r], [v], [z] és [zs] hangok pedig megnyújtják az előtte álló magánhangzót!!!
A "h"-t meg ugye soha nem ejtjük!!!
Bár van ugye néma "h" és nehezített "h"!
Előbbinél van magánhangzó kilökődés és hangkötés, utóbbinál nincs. De ez is csak ismétlés!
Akkor vágjunk bele!
1. [b]
Elég egyszerű a dolog, a következő esetekben: "b", "bb"
pl.: bon [bon] - jó (hímnem), bonne [bon] - jó (nőnem)
2. [d]
Ez se komplikált: "d", "dd", "d'"
pl.: dans [dan] - ban, -ben
Szó végén sokszor néma a "d" betű! pl.: Quand? [kan] - Mikor?
3. [f]
Ez egy nagyon kicsit bonyolultabb: "f", "ff", "ph"
pl.: feu [fö] - tűz, vagy photographie [fotográfi:] - fénykép
4. [g]
A következő betűcsoportoknál: "g", "gg", "gu"
pl.: grand [gran] - nagy (hímnem), grande [grand] - nagy (nőnem)
longue [long] - hosszú (nőnem)
Megjegyzendő! [g]-nek ejtjük a "g"-t a, o, u és mássalhangzó előtt!!!
5. [j]
Hát ez már egy kicsit nehezebb dió!
Mikor is?:  "ill", "lle"
pl.: la fille [láfij] - a lány
Megjegyzem, itt van kivétel!!!
pl.: la ville [lávil] - a város
6. [k]
Na most jön a java!!!
Hát ezt nehéz összeszedni!!!
A következő betűcsoportoknál: "c", "cc", "k", "q", "qu", "ch"
De nem mindig!!!
Pl. a "c"-t csak a, o, u és mássalhangzó előtt ejtjük [k]-nak!
Pl.:
le café [ləkáfé] - a kávé
kilo [kilo] - kilo
cinq [szánk] - öt
quand [kan] - amikor (na itt egy példa a néma "d"-re a szó végén!)
7. [l]
Egyszerűbb eset: "l", "ll", "l'"
Pl.:
la lampe [lálámp] - a lámpa
le village [ləvilá:zs] - a falu (ugye emlékszel még??? a [j]-nél is szerepelt az "ill"...???)
l'enfant [lanfan] - a gyerek
8. [m]
Na ezzel azért szerencsénk van, ha az orrmagánhangzókat nem számítjuk!
"m", "mm", "m'"
pl.: la maman [lámáman] - az anyu
9. [n]
Az orrmagánhangzók kivételével általában egyszerű a dolog, bár majd mindjárt következik egy kivétel!
"n", "nn", "n'"
Pl.: neuf [nöf] - kilenc
10. [ny]
Igen, itt van! - "gn"
pl.: le signal [ləszinyál] - a jel
11. [p]
Nem sokat kell vele foglalkozni!
"p", "pp"
pl.: la pomme [lápom] - az alma
Annyit azért megjegyeznék, hogy a szavak végén, sőt néha a szavak belsejében is néma marad a "p" betű!!!
pl.: sept [szet] - hét (7)
12. [r]
Megint egyszerű a helyzet: "r", "rr", "rh"
pl.:
rare [rá:r] - ritka
parler [párlé] - beszélni
13. [s]
A következő betűcsoportoknál: "ch", "sch"
pl.: la chambre [lásanbr] - a szoba
14. [sz]
Megint egy kicsit komplikáltabb jön!
"s", "ss", "s'", "c", "c'", "ç", "t", "x"
Na van bőven!!!
Pl.:
son [szon] - övé
la classe [láklász] - az osztály
ici [iszi] - itt
français [fransze] - francia
patience [pásziansz] - türelem
soixante [szoászant] - hatvan (60)
Talán egyszerűbb lesz majd ezt megérteni, ha a következő anyagban kitérek arra, hogy melyik betűt milyen hangnak ejtjük és persze mikor:-)
15. [t]
Kicsit talán egyszerűbb, a következő esetekben:
"t", "tt", "th"
Pl.:
toi [toá] - te
thé [té] - tea
Ja, hogy az előbb volt "t", amit [sz]-nek ejtettünk??? Hát igen!
Kitérünk erre a betűknél!!!
16. [ty]
A "t" betűt "i" betű előtt [ty]-nek ejtjük!
Pl.: tien [tyian] - tied
17. [v]
Na itt nincs sok gond: "v", "w"
Pl.:
vert [ve:r] - zöld (hímnemben)
wagon [vágon] - vagon
18. [z]
19. [zs]
20. [ksz]
21. [gz]

2012. március 14., szerda

A genfi autószalon

Hát ez nagy esemény errefelé...:-)
Az idei a 82.
Mi már 4 éve minden évben elmegyünk, nagyon hangulatos program!
Sok-sok jó kocsi...lehet álmodozni!
Sajnos a férjem dolgozott, így a 2 gyerekkel egyedül mentem. Hát nem volt könnyű, jól el is fáradtam.
Nagyon nagy volt a tömeg...babakocsival elég nehéz volt lavírozni:-)
De a fiúk nagyon élvezték:-) Igaz aztán igen hamar ágybabújtak!
És én is ezt fogom most tenni...

2012. március 12., hétfő

7. francia lecke - Az orrhangok és félhangok

Az orrmagánhangzók:
Az "n" és az "m" írásjel előtt álló
 - szóvégi
 - vagy szótagvégi
magánhangzó sajátos orrhangú színezetet kap, mintha náthásak lennénk:-)
Kiejtésük elég nehéz sajnos!
Próbáld meg befogott orral kiejteni a következőket:
"an", "on", "án" illetve "ön"...
Négy orrhang van, bár a harmadik és a negyedik eléggé egybeolvad.
A könyvekben a magánhangzó fölé tett hullámos vonallal jelzik...
De én inkább így jelölöm magamnak: [an], [on], [án] (a negyediket is így).
Én magamnak úgy fogalmaztam meg, hogy elkezdem kiejteni az "n" hangot, de csak félig ejtem ki...
Vigyázat!
Ha az "n", vagy "m" után újabb magánhangzó következik, akkor nincs orrhang!!!
pl.: l'image [limázs] - a kép
Ugyanúgy nincs orrhang kettőzött "nn" és "mm" esetében!!!
pl.: la pomme [lápom] - az alma
1. [an]
"an", "am", "en" és "em" betűcsoportoknál:
pl.:
dans [dan] - ban, -ben
la chambre [lásanbr] - a szoba
la dent [ládan] - a fog
emporter [anporté] - elvinni
2. [on]
"on" és "om" betűcsoportoknál:
pl.:
non [non] - nem
le nom [lənon] - a név, főnév
prononcer [prononszé] - kiejteni
hongrois [ongroá] - magyar (férfi)
hongroise [ongroáz] - magyar (nő)
3. n]
"in", "im", "ain", "aim", "ein" betűcsoportoknál
és ritkán "ien", "yn", és "ym" betűcsoportoknál:
pl.:
le vin [ləván] - a bor
simple [szánpl] - egyszerű
le pain [ləpán] - a kenyér
faim [fán] - éhség
bien [bián] - jól
synchroniser [szánkronizé] - szinkronizálni
nymphe [nánf] - nimfa
4. n]
"un", "um" és ritkán "eun" betűcsoportoknál:
Ez a hang igazából az [án] és az [ön] hangok között van...
Nekem ezt a legnehezebb kiejteni. Ha csak magát a hangot akarom mondani, az még csak-csak megy...de a folyamatos beszédben nem:-)
Az interneten olvastam már olyan anyagot, hogy ez a negyedik orrhang a gyakorlatban már beolvadt a harmadikba. Ezért jelöltem én is ugyanúgy!!!
Én ugyanúgy ejtem és nem szokta kijavítani a tanárnő:-)
pl.:
un [án] - egy
lundi [lándi] - hétfő
le parfum [ləpárfán] - a parfüm
Mindenképpen megér egy pár sort a nőnemű és a hímnemű alak kiejtése főneveknél, mellékneveknél.
Ugyanis sokszor előfordul, hogy hímnemben orrhanggal ejtjük, nőnemben pedig nem!!!!
Ennek oka az az "e" betű, amit a nőnemű alakhoz kell írnunk.
pl.:
le voisin [ləvoázán] - a szomszéd (férfi)
la voisine [lávoázin] - a szomszéd (nő)
brun [brán] - barna (hímnem)
brune [brün] - barna (nőnem)
A félmagánhangzók:
Ezek nagyon röviden ejtett magánhangzók, 2 magánhangzó egymás után.
Különféle módon jelölik őket a könyvekben.
Én nem jelölöm semmi jellel, egyszerűen megjegyzem, hogy ha két magánhangzót írok egymás után, akkor azokat gyorsan kell egymás után ejteni:-)
A tanfolyamon 2 félmagánhangzót tanultunk:
1. [oá]
A következő esetekben: "oi", "oî"
pl.:
voilà [vlá] - íme itt
la bte [lábt] - a doboz
2. [oán]
A következő esetben: "oin"
pl.:
loin [ln] - messze
A könyvekben viszont még 2 félmagánhangzóval találkoztam, a teljesség kedvéért azokat is ideírom! Bár...nincs benne semmi ördöngősség!
Kicsit gyorsabban ejtjük a 2 magánhangzót egymás után.
3. "i + magánhangzó"
pl.:
pied [p] - láb
viande [viand] - hús
4. "u + i"
pl.:
cuisine [küizin] - konyha
oui [ui] - igen
És igen!!!
A magánhangzók végére értünk!

2012. március 9., péntek

6. francia lecke - Jöhet a megoldás!

Úgy döntöttem, hogy a kiejtést az én jelöléseim alapján adom meg elsőnek, de a végére azért odaírom ha nyitott, vagy zárt "o" illetve "ö" hang van benne!
Különböző színekkel fogom jelölni a hangokat:-)
És próbálom leírni a logikát, remélem sikerül!
a) Kezdem az [á] hanggal, legyen ez a piros...
Ahol az "a" betű mellett nincs magánhangzó, az biztosan[á]... a "ha" is [á]
Az "â" pedig egy hosszan ejtett â [á:] ... és kész is vagyunk!
b) Következhet az [e] hang, legyen ez kék...
Ez kissé nehezebb dió:-)
Az "e" betű [e] hang lesz a zárt szótagokban...
Az lenne a "è"  betűnél is, de itt éppen ilyen nincs...
Az "ê " betűnél egy hosszan ejtett [e:] általában (de nem mindig)...ilyen van:-)
Na és van még "ai", "aî", ""betűcsoport is...néha hosszan ejtjük és néha nem :-(
Talán az a titok, hogy az a szó, ami kiejtéskor 1 szótagú, ott kicsit megnyújtjuk a magánhangzót...de ezt csak én gondolom:-)
c) Az [é] hang kicsit könnyebb...ez lesz a zöld...
Az -er végű igék végén mindig [é] hang van...
És az "é" betű is mindig [é] hang lesz...
Más példa nincs a felsorolt igék között. 
d) Az [i] hang sem olyan bonyolult.
Az -ir végű igéknél a kiejtés [i:], legyen ez lila színű...
Egyébként pedig itt olyan példák szerepelnek, ahol az "i" mellett nincs másik magánhangzó, pontosabban az "ai"-t már elintéztük:-)
Itt is talán attól függhet, hogy hosszú, vagy rövid a kiejtés, hogy 1 vagy több szótagú a szó (az igeragot kivéve).
e) Jöhetnek az [o] hangok, csak zárójelben jegyzem csak meg, hogy nyitott vagy zárt.
Ezek narancssárgák lesznek: [o]
Itt egy kivételével csak olyan eset van, ahol az "o" betűt kell [o] hangnak ejteni!
(Nincs mellette más magánhangzó.)
A másik az "au" betűcsoport.
f) A nyílt és zárt [ö] hangot sem különböztetem meg! Fekete színnel fogom jelölni!
Egy ilyen eset van az "eu" betűcsoportnál és ez egyébként nyitott [ö] hangnak felel meg.
g) A sorvadó "e" - [ə]
Ez is egy kékes szín! Jeleztem, ha esetleg néma "e"-vel is ejtik!
Gyakorlatilag "e" betűt keresünk nyílt szótagokban!
h) Jöhet az [u] hang világoszölddel!
Itt csak az "ou" betűcsoport fordul elő, de ez is a leggyakoribb:-)
i) Egy betű maradt az [ü], aminél magában álló "u" betűt keresünk!
Ez világoskék lesz...és végeztünk!
1. accepter [ákszepté] - elfogadni
2. acheter [ásəté] - vásárolni (de ezt ejtik néma "e"-vel is: [ásté])

3. aimer [emé] - szeretni
4. aller [álé] - menni
5. allumer [álümé] - meggyújtani (pl. lámpát)
6. avertir [áverti:r] - figyelmeztetni
7. battre [bátr] - ütni
8. bouger [buzsé] - mozdulni
9. cacher [kásé] - eldugni
10. se cacher [szəkásé] - elbújni (ezt a "se" szócskát mindig [ə]-vel ejtjük!)
11. connaitre [konetr] - ismerni (nyitott)
12. coucher [kusé] - lefektetni
13. se coucher [szəkusé] - lefeküdni
14. désirer [déziré] - kívánni
15. dire [di:r] - mondani
16. durer [düré] - tartani (időben)
17. écouter [ékuté] - hallgatni
18. être [e:tr] - lenni (itt [e:]-nek ejtjük, az 1 szótag miatt!)
19. faire [fe:r] - csinálni
20. finir [fini:r] - befejezni
21. figurer [figüré] - ábrázolni
22. former [formé] - alakítani (nyitott)
23. fumer [fümé] - dohányozni
24. habiter [ábité]- lakni
25. haïr [ái:r] - gyűlölni
26. jeter [zsəté] - dobni
27. jouer [zsué] - játszani
28. laisser [leszé] - engedni
29. marcher [mársé] - menni, gyalogolni
30. naïtre [ne:tr] - születni (igen itt [e:]-nek ejtjük...meg kell jegyezni!)
31. observer [obszervé] - megfigyelni (nyitott)
32. occuper [oküpé] - elfogadni (nyitott)
33. partir [párti:r] - elmenni
34. passer [pászé] - átmenni, átkelni
35. pleurer [plöré] - sírni
36. pousser [puszé] - tolni
37. préférer [préféré] - előnyben részesíteni
38. préparer [prépáré] - elkészíteni
39. prêter [preté] - kölcsönözni (itt [e]-nek ejtjük, több szótagú szó!)
40. promettre [prometr] - megígérni (nyitott)
41. proposer [propozé] - ajánlani (nyitott és zárt)
42. rappeler [rápəlé] - emlékeztetni (ezt is ejtik néma "e"-vel: [ráplé])
43. se rappeler [szərápəlé] - emlékezni
44. retourner [rəturné] - visszafordulni
45. sauter [szoté] - ugrani (zárt)
46. sonner [szoné] - csengetni (nyitott)
47. tâter [tá:té] - megtapintani
48. tenir [təni:r] - tartani
49. toucher [tusé] - érinteni
50. vivre [vi:vr] - élni