A 4 fontos ige használata

Lányok, fiúk folytassuk ezzel a 4 igével, mikor használjuk őket, stb.

KATT!

Az első a létige, amit nem lehet kikerülni a francia nyelvben: être [etr] - lenni

Használjuk, ha arról akarunk felvilágosítást adni, hogy kik vagyunk...

Je suis une femme. – Én egy nő vagyok. – [zsöszüi ünfám]

De egyéb állapotunkat is közölhetjük:

Je suis en retard. – Késésben vagyok. – [zsöszüi anrötár]

Különböző jelzőkkel jellemezhetjük magunkat:

Je suis contant(e). – Boldog vagyok. – [zsöszüi kontan/zsöszüi kontant], attól függően, hogy férfiről vagy nőről van szó.

Itt egy kicsit meg kell állnunk a jelöléseknél!

Férfi esetében: Je suis contant. - [zsöszüi kontan]

Nő esetében: Je suis contante. – [zsöszüi kontant]

Ezt összegzik a fenti zárójeles jelöléssel!

Többes számban ez így módosul:

Nous sommes contant(e)s. – Boldogok vagyunk. – [nuszom kontan/nuszom kontant]

Azaz, ha a csoportban van férfi, akkor: Nous sommes contants.

Ha csak nőkből áll: Nous sommes contantes.

Általában igaz, hogy a jelzőknél a nőnem jelölése az e, a többes szám jele az s, de persze vannak kivételek, amit a szótárakban is megtalálhatunk.

Fontos szerepe lesz az egyik múlt idő, a passé composé képzésénél is, de ezt hagyjuk későbbre!

A második ige az avoir [ávoár] – birtokolni

Használhatjuk, ha le akarjuk írni, hogy van valamink.

J’ai un livre. – Nekem van egy könyvem. – [zsé ánlivr]

Meg akarjuk mondani, hogy hány évesek vagyunk.

Mon fils a trois (3) ans. – A fiam 3 éves. – [monfisz á troázan]

Itt a „Mon fils” az „Il” személyes névmás szerepét veszi át!

Éhesek, szomjasak, stb. vagyunk, fázunk, melegünk van, stb.…

Ma fille a chaud. – A lányomnak melege van. – [máfij á so]

Itt a „Ma fille” az „Elle” személyes névmás szerepét veszi át!

Fáj valamink…

Nous avons mal aux dents. – Fáj a fogunk. – [nuzavon málá o dan]

Ennek az igének is fontos szerepe lesz az egyik múlt idő, a passé composé képzésénél is!

A harmadik ige az aller [álé] – menni

Használata egyrészt megegyezik a magyar használattal, de azért a közvetlen jövő időnél is szerepe van.

Leírhatjuk, hogy éppen hová megyünk…

Je vais au cinema. [zsö vé o szinemá] – Moziba megyek.

Folytathatnám, de a szótárakban rengeteg példa van a használatára!

A vonzata az „á”, ami a névelőkkel módosul, de erről már írtam a határozott névelőknél.

Itt meg kell említeni az én nagy kérdésemet is! Sokszor kérdezgették tőlem: „ça va?” [szává]

Erősen gondolkodtam, hogy ez mi lehet, hiszen szó szerint „Ez megy?”

Kérdeztem a férjemet, ez mit jelent? A válasz az volt, hogy így önmagában semmit, de ettől nem lettem okosabb.

Ez a franciáknál körülbelül annak a kérdésnek felel meg, hogy „Minden rendben?”

Illik rá válaszolni pozitívan, és illik visszakérdezni!

Igen, minden rendben és Önöknél?

„Oui, ça va bien et vous?” [ui szává bian é vu]

Apró figyelmességek ezek, amik meghálálják, ha használjuk őket, mert a velünk beszélgető is nyitottabb lesz felénk!

Bár most csak az igék jelen idejéről beszélünk, ettől függetlenül itt meg kell említenünk a közvetlen jövő időt.

A képzése az aller ige ragozott alakjával és az utána következő ige főnévi igenevével történik.

Je vais manger. [zsövé manzsé] – Megyek enni, azaz most a következő cselekvésem az evés lesz. Ezt magyarul úgy is megfogalmazhatjuk, hogy „Most enni fogok.”.

A negyedik ige a venir [vönir] – jönni

Használata szintén egyrészt megegyezik a magyar használattal, de a közvetlen múlt idő képzésében is találkozhatunk vele.

A vonzata a „de”, ami módosulhat, erről szintén írtam már a határozott névelőknél.

Je viens du cinema. [zsö vian dü szinemá] – A moziból jövök.

A közvetlen múlt időt így képezzük:

A „venir” ragozott alakja + „de” + az ige főnévi igeneve

Je viens de manger. [zsö vian dö manzsé] – Jöttem az evésből, azaz éppen most ettem.

Gyakorlatilag elnézést kell kérnem mindenkitől, de én ugyan tanár vagyok, de nem nyelvet tanítottam. Próbálom itt összegezni, hogy én hogyan jegyeztem meg dolgokat, de természetesen amatőr szinten. Visszaolvasva a régebbi bejegyzéseimet, ma már másképpen írtam volna meg.

Természetesen ezt is, mert ez egy olyan tág téma, amit nehéz egy írásban összegezni. De, ha valakinek kérdése van, akkor nyugodtan kérdezzen! Jó lenne, ha ez a közös falon történne, mert ez másoknak is a hasznára válna, de e-mailben is szívesen válaszolok.

Ha van kedvetek, időtök, akkor ragozzátok végig a következő mondatokat minden számban, nemben…

Ha e-mailben elkülditek, akkor javítom!

Nem írok le minden szót, használjátok a szótárat, de ha elkülditek e-mailben, akkor jó lenne, ha a kiejtést is odaírnátok, hogy esetleg javítani tudjam!

Fáradt vagyok.

Je suis fatiguié. Je suis fatiguée. [zsö szüi fátigé]

Összegezve: Je suis fatigué(e).

Folytasd!

Ülök a padon.

Je suis assis sur le banc. Je suis assise sur le banc. [zsö szüi ászi szür lö ban/zsö szüi assziz szür lö ban]

Összegezve: Je suis assis(e) sur le banc.

Folytasd!

Megyek az iskolába.

Je vais à l’école. [zsö vé álékol]

Folytasd!

Szomjas vagyok.

J’ai faim. [zsé fán]

Folytasd!

És itt jönnek az önálló feladatok, le kellene írni minden számban és személyben!

Szomorú vagyok.

Házas vagyok. (férjezett/nős vagyok)

Állok az utcán.

Éhes vagyok.

Fáj a fejem.

2 gyerekem van.

Megyek a boltba.

Az irodából jöttem.

Éppen most ittam.

Most megyek dolgozni.

Kemény feladat kezdőként, de próbálkozzatok!