Nyaralás:-)

Még mindig itt vagyunk, sajnos elromlott az idő!
Bár a nagyobbik gyerek azért sétál az apjával.
Többen megkerestek a következőkkel:
1) A francia tanfolyam anyagát szeretnék kimásolni, de bent marad a barna háttér:-)
Nem gond, aki kéri, annak elküldöm e-mailben a formázott anyagot!
2) A német svájci részen miben különbözik az oktatás a francia részhez képest?
Hát erről a Határátkelő oldalán olvastam infókat!
Az biztos, hogy teljesen más, mint a francia részen.
Próbáltam keresgetni, igazából 3 értékelhető bejegyzést találtam!
Ezeket megosztom veletek:
"A lányom 13 volt, amikor kijöttünk.
Mivel a “normális” iskolába nem fogadták (nem voltak felkészülve olyan gyerekre, aki egy szót sem beszéli a nyelvet), ezért az iskola keresett neki egy másik iskolát, ahol viszont csak olyan gyerekek voltak, akik mind bevándorlók.
Legnagyobb része egy szót sem beszélt németül.
Mivel egész más a rendszer mint az otthoni, ők döntik el hányadik osztályba rakják. Mi nem veszítettünk egyet sem.
Ott megtanulta a nyelvet és a következő évet már a rendes iskolába járta."
"Az oktatási rendszer egészen más egy -egy kantonban.
Itt az ország közepén merőben más a helyzet egy-két részletet tekintve, mint ami a posztban szerepel.
Óvoda tekintetében annyit tennék hozzá, hogy kevés az állami hely. Nagyon sokan magánintézményekbe járatják a gyerekeket, ami 50-100 /Chf között mozog/ nap. Igen, nem elírás.
Ezen okok miatt sokan inkább otthon maradnak a gyerekkel, amíg lehet.
Iskola:
Értékelés: szöveges, és számmal kifejezett érték, ami sok esetben törtszám is lehet. A legjobb értékelés a 6.
Az iskola nálunk ingyenes, mindent ingyen kapnak a gyerekek. (ceruza, olló, és társai). Max. év végén el kell számolni a nem elhasználódó dolgokkal.
Az iskolában megszakadni nem kell, -a magyarországihoz képest -lényegesen gyakorlatiasabb az oktatás.
A nagyobbak rendszeresen kapnak “életre felkészítést”. Varrni, főzni tanulnak.
Sokat járnak kirándulni (havi egy minimum).
Az oktatás egész napos, délben ebédszünettel. A szerda délután szinte mindenhol szabad (ki kell pihenni a hét első felét). :-)
Ebédet néhány iskola biztosít (8-10 frank/nap), de sokan hazamennek és otthon ebédelnek.
Nincs ellenőrző, ismeretlen a hazaírás. Ha probléma van, a szülővel az iskola felveszi a kapcsolatot és tisztázzák a problémát.
Nálunk egész más a hiányzások kezelése: a gyerekek annak ellenére nem lógnak, hogy jóval liberálisabb a hiányzások kezelése, mint a cikkben.
Nálunk van egy füzet, amibe a szülő beírja a hiányzás okát (tök mindegy mi), és kész. Elégséges az osztályfőnökkel megbeszélni, ha néhány napos utazás miatt hiányzik a gyerek. Ugyanígy működik betegség esetében is.
Szünetek: – őszi (2 hét) – karácsonyi (2 hét) – sport (2 hét) – tavaszi (2 hét) – nyári (5 hét)
Ezen felül van még ilyen- olyan 1-2 napos szünet.
Év elején rendszerint megkapjuk az egész éves programot, még véletlenül se fordul elő olyan, hogy hétfőn közlik, hogy pénteken nem kell menni.
A program mellett feltüntetik az összes tanár elérhetőségét, hogy a szülő esetlegesen könnyen kapcsolatba léphessen velük."
Ezt meg egy másik blogon találtam:

"Nálunk a gyerekeknél volt egy féléves átmenet, amikor KIK csoportba jártak (nyelvi előkészítő csoport), amikor csak német nyelvi tanárok foglalkoztak velük különböző témakörökben, aztán összeültünk és megvitattuk, hova kerüljön a gyerek, milyen szintre, melyik osztályba.

Ennek az előnye világos: erőszakmentes beilleszkedés, felügyelt integráció, míg a hátránya az volt, hogy nem lehetett csak úgy nagyképűen kijelenteni, az én fiam gimibe való, a lányom meg negyedikes.

Eldöntötték, hogy 1-2 évfolyammal alacsonyabb szintre helyezik őket, mert hátha itt maradunk Svájcban és akkor majd a kötelező felvételin ne érje őket hátrány a még nem elégséges nyelvtudásuk miatt (valóban, a nyelvi tudás csak úgy másfél-két év után érkezett meg igazán, amikor kezded igazán érezni a nyelvet és nem jelent akkora problémát egy levél megírása, a stílus eltalálása). ...A gyerekek aztán pár hónapig felemás tanmenettel dolgoztak, ugyanis megkapták az osztályukat, barátkozhattak, részt vehettek a diákéletben, a kiválasztott egyszerűbb tárgyakat tanulhatták - matek, torna, festés, kézművesség, angol, a nagy még a történelmet is - de a felügyelt nyelvi integráció tovább folytatódott.

Majd egy év múlva vehettek csak részt a teljes jogú tanításban.

Tehát nem volt egy mélyvíz, de a hátránya az, hogy a gyerekek nem lesznek azon a szinten, ha visszamegyünk, ahol lenniük kellene, ha mi sem történt volna.

Persze mindent nem lehet, órási előny és lehetőség egy nyelv ilyen szintű elsajátítása, a benne otthonosan való mozgás.

A gyerekek nem a 8. osztály után döntik el, hogy milyen iskolába menjenek tovább, hanem már a 4. osztály után szétosztják őket, tanulmányi eredményeik alapján.
A leggyengébbek a szakmunkásképzőnek megfelelő iskolába kerülnek, a közepesek a szakközépiskola-féleségbe (ez szakmát is ad) és a legjobbak maradnak, innen utána gimnáziumba mehetnek. "
Ez utóbbi idézet egyébként a következő blogból való:
http://svajcesmas.blogspot.com.es/2010/09/magyarok-svajci-oktatasi-rendszerben.html?showComment=1334245784436
A szerző engedélyével idemásoltam a linket, olvasgassátok!
Az alaplink:
http://svajcesmas.blogspot.com.es/
Sajnos nekem most nincs időm, de pár írásába már beleolvastam (csak ma találtam rá).
De otthon folytatom az olvasást:-)
Mivel ő német területen él, biztosan sok információt fog ott találni, aki német területre akar költözni!