Az előző
bejegyzésemben a rendhagyó ragozású „ir” végű igéknél utaltam rá, hogy az „oir”
végű igék egy külön csoportot alkotnak.
KATT!
Jellemző rájuk,
hogy a tőbővülést nem kapják meg, a személyragjaik azonosak az „ir” és „re”
végű igékével (s, s, t, ons, ez, ent), bár vannak olyan igék is ebben a
csoportban, amik egyes szám első és második személyben az „s” helyett „x” ragot
kapnak.
Sajnos gyakran
fellép kettős tő, sőt sokszor hármas tő is!
Egy részüket
módbeli segédigeként használják, amikről a bejegyzés végén ejtek szót.
Az „avoir”-t
időbeli segédigeként is használhatjuk, ragozásáról már írtam, most a többivel
szeretnék foglalkozni (a későbbi igeidőknél kapnak szerepet a ragozott
alakjai).
Itt nincsenek
csoportok, minden igének más-más ragozása van…
Én nem találtam
logikát abban, hogy mi miért változik meg, így ezeket az igéket sokkal nehezebben
tanultam meg.
Szerintem nem is
érdemes keresni, sajnos el kell fogadni, hogy ezt be kell magolni!
A jó hír, hogy
csak körülbelül 20 van belőlük, de sokat használunk belőlük a hétköznapi
életben is…
Nem is
fárasztalak benneteket azzal, hogy megpróbáljam elmagyarázni, hogy mi miért
változik (nem is tudnám megmondani)…fogadjátok el, hogy ezeket az igéket így
ragozzuk!
Akkor nézzük
sorban:
1. Voir [voár] – látni
Je vois [zsövoá]
Tu vois [tüvoá]
Il/Elle/On voit
[il/el/onvoá]
Nous voyons
[novoájon]
Vous voyez
[vuvoájé]
Ils/Elles voient
[il/elvoá]
Alapvetően olyan
igék tartoznak még ide, amiknek a vége „voir”:
2. revoir, 3. pourvoir, 4.
prévoir, 5. entrevoir
Bár miért ne
lenne ebben is kivétel?
6. Recevoir [röszövoár] – kapni, fogadni
Je reçois [zsöröszoá]
Tu reçois [türöszoá]
Il/Elle/On reçoit [il/el/onröszoá]
Nous recevons
[nuröszövon]
Vous recevez
[vuröszövé]
Ils/Elles reçoivnet [il/elröszoáv]
Ebben a csoportban a következő igék vannak :
7. apercevoir, 8. concevoir, 9. percevoir, 10. décevoir
11. S’asseoir [szászoár] – ülni
(visszaható ige)
Je m’assieds [zsömászié] ... [zsömásszié]
Tu t’assieds [tütászié]... [tütásszié]
Il/Elle/On s’assied [il/el/onászié] ... [il/el/onszásszié]
Nous nous asseyons [nunuzászejon] ... [nunuzásszejon]
Vous vous asseyez [vuvuzászejé] ... [vuvuzásszejé]
Ils/Elles s’asseyent [il/elszászej] ... [il/elszásszej]
Itt most gyorsan megjegyzem,
hogy a kiejtésben nem vagyok biztos, bátran tessék kijavítani, ha rosszul
gondolom !
Közben megkérdeztem egy okosabb embert, aki javította a kiejtést! A szimpla vagy dupla "sz" vagy "ssz" ?
Valahol a kettő között...én szimplán szoktam írni, de való igaz, hogy annál kicsit hosszabb, de a duplánál meg kicsit rövidebb!
Közben megkérdeztem egy okosabb embert, aki javította a kiejtést! A szimpla vagy dupla "sz" vagy "ssz" ?
Valahol a kettő között...én szimplán szoktam írni, de való igaz, hogy annál kicsit hosszabb, de a duplánál meg kicsit rövidebb!
Elvileg van egy másik jelen ideje is, de én sajnos nem
tudom megmondani, hogy a hétköznapi életben melyiket használják gyakrabban...
A segítőm szerint inkább ez a második használatos a hétköznapi életben!
A segítőm szerint inkább ez a második használatos a hétköznapi életben!
Je m’assois [zsömászoá] ... [zsömásszoá]
Tu t’assois [tütászoá] ... [tütásszoá]
Il/Elle/On s’assoit [il/el/onszászoá] ... [il/el/onszásszoá]
Nous nous assoyons [nunuzászoájon] ...[nunuzásszoájon]
Vous vous assoyez [vuvuzászoájé] ... [vuvuzásszoájé]
Ils/Elles s’assoient [il/elszászoá] ... [il/elszásszoá]
Itt is igaz, amit az előbb az "sz" kiejtéséről írtam.
Köszönet a segítségért!
Köszönet a segítségért!
Ide tartozik még :
12. assoir, 13. sursesoir,
14. rassesoir
15. Valoir [váloár] – érni, értékkel
bírni
Je vaux [zsövo]
Tu vaux [tüvo]
Il/Elle/On vaut [il/el/onvo]
Nous valons [nuválon]
Vous valez [vuválé]
Ils/Elles valent [il/elvál]
Ide tartozik még :
16. revaloir, 17. équivaloir
18. Mouvoir [muvoár] – mozgatni
Je meus [zsömö]
Tu meus [tümö]
Il/Elle/On meut [il/el/onmö]
Nous mouvons [numuvon]
Vous mouvez [vumuvé]
Ils/Elles meuvent [il/elmöv]
Ide tartozik még :
19. émouvoir
És most jön a nehezebb része, a módbeli segédigék !
Bevallom, ezt nehezen jegyzem meg, sőt sokszor összekeverem ezeket az
igéket...
Majdnem mindegyiket főigeként is használjuk, de segédigeként a ragozott
részéhez kapcsolódik az alapige főnévi igeneve.
Nem is gondolom, hogy ezeknek az alapos ismerete a kezdő szinthez
tartozik, de a tudásom alapján próbálok azért róluk írni, de ezt már egy másik
bejegyzésben, ez már elég hosszú...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése