KATT!
Az én karrierem Svájcban - 2. rész
Persze
ez nem volt mindig így...
2013 őszén a Biel-Bienne pályaudvaron álltam
kétségbe esve a hidegben és vártam a svájci-magyar takarító cég
főnökét, ahol a nyelvtudás nem szükséges, hogy elvigyen az ígért
szállásra, nem is tudom milyen hosszú-hosszú ideig ... Hiába vártam!!!
Pedig én tisztességesen mindent úgy csináltam, ahogy mondták.
Becsületesen kifizettem előre a munkaközvetítés díját, amíg nem állok
munkába, az első 3 napi szállást.
Az ügynök úr még segített is megvenni
a saját pénzemen a vonatjegyet, és amikor látta, hogy még van egy kis
pénzem, irigykedve mondta, hogy nekem jó, mert én most már kemény
frankban fogom kapni a fizetésem, de neki továbbra is a gyenge
forintból kell megélnie. Aztán még azt is mondta hogy "Aki eddig nekem
borravalót adott, az mind megalapozta a szerencséjét Svájcban."...
Mivel egy kicsit BABONÁS VAGYOK ... HÁT A KEZÉBE NYOMTAM MÉG 10 EZER
FORINTOT, azon már ne múljon?! És nagy örömmel és sok reménnyel
felültem a vonatra...
De ma már úgy gondolom, hogy mégis rendes volt a
srác mert azt mondta, hogy három napi élelmet vigyek magammal. Ha ez
nem lett volna talán éhen haltam volna, mielőtt megfagyok...
Jöhet a folytatás?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése