Helyhatározók

Ez a témakör kicsit bonyolultabb, mint gondolnánk, mert van bőven speciális eset!

Azt gondolhatnánk, hogy egyszerű a „Hol?” , „Hová?”, „Honnan?” kérdésekre válaszolni, pedig nem minden esetben.

KATT!

A kérdés mindegyik esetben úgy kezdődik, hogy „Où” [u]…

Où es-tu? [uetü] – Hol vagy?, ezt az „être” igével képezzük

Où vas-tu ? [uvátü] – Hová mész ?, ezt az „aller” igével képezzük

Où viens-tu ? [uviantü] – Honnan jöttél ?, ezt az „venir” igével képezzük

A helyhatározók tekintetében az első 2 csoport összefügg, hiszen ugyanazokat a szerkezeteket használjuk a francia nyelvben (csak megfelelően fordítjuk), a harmadik kérdésre másképpen kell válaszolni, viszont sokkal könnyebb a használata, mert nincsenek kivételek.

Így egyértelmű, hogy ezt a 2 csoportot részletezem.

De haladjunk sorban!

Itt és ott…

ici [iszi] – itt

là [lá] – ott

De! A mai francia nyelvben az „ici” megőrizte az eredeti „itt” jelentését, viszont a „là” jelentheti azt is, hogy „itt”!

Je suis là. [zsöszüilá] – Itt vagyok.

De az is igaz, ha párhuzamosan használjuk a két helyhatározót, akkor a jelentése módosulhat : egyik helyen illetve másik helyen, egyszer illetve máskor, stb.

Pl. :

Ici il pardonne, là il punit. – Egyszer megbocsát, máskor büntet.

További helyhatározók :

dans [dan] – ban, - ben, de időnként –on, -en, ön, sőt néha –ra, -re is ...

Pl. :

dans un garage – egy garázsban

dans la rue – az utcán, az utcára

stb.

sur [szür] – on, -en, -ön, de –ra, -re is néha, időnként –ba, -be, –ban, -ben ...

Pl. :

sur la maison – a házra, a házon

sur le port – a kikötőbe, a kikötőben

stb.

en [an] – ba, -be, -ban, -ben, de lehet –on, -en, -ön, sőt –ra, -re is ...

en France – Franciaországba, Franciaországban

en train – vonaton, vonatra

stb.

Gondolom, itt már sokan megijedtek, hogy akkor melyiket, mikor ???

Igen, sajnos nincs pontos párhuzam a magyar ragok, névutók és a francia viszonyszók között, de azért próbálom kicsit rendszerezni, bár nagyon nehéz témakör ez !

De előtte még a viszonyszós szerkezetekre is ki kell térni:

à [á] – ba, -be, -ban, -ben, -hoz, -hez, -höz, stb.

Az egyes számú, határozott névelős főnevek előtt gyakori.

Pl.:

à la maison – otthon, haza (à + la)

à l’école – az iskolában, az iskolába (à + l’)

au cinéma – moziba, moziban (à + le)

stb.

Többes számban, illetve nem határozott névelőknél általában a „dans” használatos, de nem mindig!

Pl.:

aux toilettes – a WC-ben, a WC-n (à + les)

dans les cinémas – a mozikban

dans un cinéma – egy moziban

stb.

de [dö] – ból, -ből, -ról, -ről, -tól, -től

Hozzá kapcsolódik a határozott névelő!

Pl.:

de la gare – az állomástól (de + la)

de l’école – az iskolából, az iskoláról, az iskolától (de + l’)

du garage – a garázsból (de + le)

des toilettes – a WC-ből (de + les)

stb.

Sajnálom, vannak még, de most ezt a párat tegyük kicsit rendbe!

Térjünk vissza a 2 csoporthoz, „Hol vagyunk?”,  illetve „Hová megyünk?”, az első esetben az „être”, a másodikban az „aller” igét használjuk, de a vonzatok megegyeznek.

Földrajzi nevek esetén:

-          - kontinensnevek

-          - nőnemű, egyes számú országnevek

-          - magánhangzóval kezdődő, hímnemű, egyes számú országnevek

-          - francia régiók neve

esetén az „en” viszonyszót használjuk.

Pl.:

en Amérique – Amerikában, Amerikába

en Suisse – Svájcban, Svájcba

en Iran – Iránban, Iránba

en Franche-Comté – Franche-Comté régióban, Franche-Comté régióba

stb.

Mássalhangzóval kezdődő, hímnemű országnevek esetén az à + határozott névelős alakot kell használni.

Pl.:

au Japon – Japánban, Japánba

aux États-Unis – az Egyesült államokban, az Egyesült államokba

stb.

Városok esetében csak az à viszonyszót használjuk.

Pl.:

à Paris – Párizsban, Párizsba

stb.

Közlekedési eszközök esetén:

Általában az „en” viszonyszót használjuk azoknál a járműveknél, aminek a belsejében utazunk.

Pl.:

en voiture – autóval

stb.

Amire ráülünk, ott az à viszonyszót használjuk.

Pl.:

à moto – motorral (bár ennél éppen az en moto is elfogadható)

à cheval – lóháton

stb.

Komplikált? Igen, nekem is az!

Ehhez még sajnos hozzájön egy újabb eset, ha személyekhez megyünk, akkor a „chez” [sé] viszonyszót kell használnunk.

Pl.:

Je suis chez le dentiste. – A fogorvosnál vagyok.

Je vais chez le dentiste. – A fogorvoshoz megyek.

stb.

A másik csoport, a „Honnan jövünk?” sokkal egyszerűbb, itt a „venir” igét kell használni, és utána ki kell tenni a „de + határozott névelő” összetételt.

Pl.:

Je viens de la gare. – Az állomásról jövök.

Tu viens de l’école. – Az iskolából jössz.

Il vient du magasin. – A boltból jön.

Nous venons des toilettes. – A WC-ről jövünk.

stb.

Hamarosan teszek fel gyakorló feladatsort is, az önkéntes lektoromat pedig szépen megkérem, hogy javítson, ha hibát talált!