„Ki ne csodálhatná minden dolgok alkotómesterét, akiben nyugszik a legfőbb boldogság és minden jó” – (Kopernikusz)
Erről jutottak eszembe gondolatok a fizikával kapcsolatban. Ezeket osztom most meg veletek...
KATT!
Mielőtt az ő életére, munkásságára térnék ki, néhány gondolat az otthoni fizika tanítással kapcsolatban..
1989-ben kezdtem tanítani egy műszaki szakközépiskolában, oktattam szakmunkás, szakközépiskolás osztályokat és a dolgozók esti szakközépiskolájában is 10 évig.
Akkoriban vezették be, hogy érettségi kell a szakmunkásoknak, hogy ellássák azt a feladatot, amit eddig a szakmunkás bizonyítványukkal is nagyon jól tudtak végezni, ezért mindig tele volt az osztály az esti tagozaton.
Itt tanítani felüdülés volt a délelőtti órákhoz képest, hiszen ide tényleg olyanok jöttek, akiknek fontos volt, hogy megszerezzék az érettségit.
Fizikából kötelező volt érettségi vizsgát tenni a nappali és esti tagozaton is, ez szóbeli vizsga volt.
Az első része elmélet volt, a második kísérlet, illetve volt 2 számításos feladat.
Mivel ezt a tanár állította össze, ezért erre viszonylag könnyű volt felkészülni, az elméleti rész biztosította, hogy azok is sikeres vizsgát tehessenek, akik nem jeleskedtek a feladatok megoldásában.
Mindig jó átlagok születtek, a fizika sokszor megelőzte a történelmet, magyar nyelvet is.
Bukásra az én pályafutásom alatt nem volt példa.
10 év után az ország másik részére költöztem, itt is műszaki szakközépiskolában helyezkedtem el.
Eleinte a rendszer itt is ugyanaz volt, de aztán jött az oktatási reform...
Fizikából ezután központi írásbelit kellett írni, amiben csak feladatmegoldás volt, ráadásul nagy teret kapott az atomfizika is.
Ezt nem fogom megérteni soha, hiszen ebben az életkorban még nem képesek a gyerekek ezt felfogni, ennek ellenére az utolsó évben csak atomfizikát kellett tanulniuk.
Itt jött el a pillanat, hogy lemondjak a fizika tanításáról, utána csak matematikát oktattam, illetve a saját osztályomban mindig ragaszkodtam a fizikához.
Már nem volt kötelező a fizika érettségi a műszaki iskolákban sem...
Ezt sem értem, de legyen!
A mi iskolánkban ettől kezdve senki sem választotta, amivel én egyet is értettem.
Kicsit szabadabbá vált számomra a fizika tanítása, ezért becsempészhettem tudósok életét is az órákba.
A gyerekek készültek fel, megtartották az előadásukat, és kaptak rá egy jó jegyet...sokakat ez mentett meg a bukástól, olyanokat akik nem tudtak jól feladatokat megoldani, de volt szorgalmuk, bizonyították, hogy hajlandók foglalkozni kicsit ezzel a tantárggyal is.
Nem egy elit gimnáziumban tanítottam, ezért nem fenyegetett az a veszély, hogy emiatt valakinek hátránya lesz a felvételinél, a többség csak érettségit akart szerezni.
Persze eljött az a korszak is, amikor a leglustább, bukdácsoló tanulók is főiskolára akartak menni:-(
Nekik próbáltunk külön órákat beállítani matekból és fizikából, de erre nem jártak el.
Azt nem tudom hogyan történhet ez meg, de az ilyen tanulókat is felveszik a felsőoktatási intézményekbe, de ez már egy másik probléma.
Szerintem otthon nagy baj van a fizika oktatásával, a követelményrendszerrel és a tankönyvekkel is, de ez csak az én véleményem!
A kísérletekre nincs idő, nincs eszköz, stb....biflázd be az elméletet! Ez a cél!
És ezért léptem én ki ebből, másokra hagytam ennek a tantárgynak a tanítását.
Kíváncsian várom, hogy itt a gyerekeimen keresztül mit fogok tapasztalni a különböző tantárgyak oktatásánál:-)
És akkor jöjjön pár gondolat erről a nagyszerű emberről!
1473. február 19-én született, 1543. május 24-én halt meg, lengyel csillagász volt.
Az életével nem szeretnék foglalkozni, hiszen minden megtalálható a neten, inkább a munkássága tudományos jelentőségével.
A kopernikuszi rendszer nagy hatást gyakorolt sok független gondolkodású csillagászra és matematikusra.
Nem csak eleganciája miatt volt vonzó az új elmélet, hanem a hagyományos doktrínákkal való szakítása miatt is.
Főként Arisztotelész és Ptolemaiosz tanaival állt szemben.
Előbbi a Föld mozdulatlansága mellett érvelt meggyőzően, utóbbi a geocentrikus világegyetem híve volt.
A kopernikuszi rendszer nagy hatást gyakorolt sok független gondolkodású csillagászra és matematikusra.
Nem csak eleganciája miatt volt vonzó az új elmélet, hanem a hagyományos doktrínákkal való szakítása miatt is.
Főként Arisztotelész és Ptolemaiosz tanaival állt szemben.
Előbbi a Föld mozdulatlansága mellett érvelt meggyőzően, utóbbi a geocentrikus világegyetem híve volt.
A nevéhez fűződik a heliocentrikus világkép kidolgozása, mely szerint a Nap körül kering a Föld és a többi bolygó, a Hold a Föld körül kering.
Ezzel az elméletével forradalmasította az akkori világképet, illetve megalapozta a későbbi felfedezéseket (Galilei, Kepler, Newton).
Felfogásának egyetlen hibája, hogy ragaszkodott a bolygók körpályájához, ezt később Keplernek sikerült megoldani.
Műveit ugyan kiadta kézírással, de ennek ellenére a heliocentrikus világkép csak lassan hódított teret.
Egyrészt azért, mert Kopernikusz műve olvashatatlan volt:-)
Mivel
Kopernikusz elmélete ellentmondásban van az Ószövetség bizonyos verseinek betű szerinti értelmével, ezért már maga Kopernikusz is
számított az egyházi kritikákra, melyet a következő megjegyzéssel igyekezett
megelőzni: „a csillagászatot a csillagászok számára írják.”
A katolikus és az
evangélikus egyház azt támogatta, hogy a heliocentrikus világképben csak egy
elvont matematikai modellről van szó.
Galileo Galilei volt az, akit az inkvizíció elítélt a modell valóságként való hirdetéséért!
A későbbi kor is megemlékezik erről a remek tudósról:
2009-ben a periódusos rendszer legújabb 112-es rendszámú elemét róla nevezték el!
A copernicium (CP) nevet kapta.
Remélem nem sikerült túl tudományosra:-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése