KATT!
Gyakorlatilag 26, de ebből van 6 félkanton is.
Nézzük sorban őket, franciául írom a nevüket az első oszlopban, de a másodikban szerepel a nevük a saját nyelvükön is, sőt azt is feltüntetem, hogy mikor csatlakoztak, illetve milyen nyelven/nyelveken beszélnek ott.
kanton neve
|
rövidítés
|
csatlakozás
|
székhely
|
nyelv/nyelvek
|
félkanton
|
|
franciául
|
egyéb
|
|||||
Uri
|
UR
|
1291
|
Altdorf
|
német
|
||
Schwytz
|
Schwyz
|
SZ
|
1291
|
Schwytz
|
német
|
|
Obwald
|
Obwalden
|
OW
|
1291
|
Sarnen
|
német
|
igen
|
Nidwald
|
Nidwalden
|
NW
|
1291
|
Stans
|
német
|
igen
|
Lucerne
|
Luzern
|
LU
|
1332
|
Lucerne
|
német
|
|
Zurich
|
Zürich
|
ZH
|
1351
|
Zurich
|
német
|
|
Glaris
|
Glarus
|
GL
|
1352
|
Glaris
|
német
|
|
Zoug
|
Zug
|
ZG
|
1352
|
Zoug
|
német
|
|
Berne
|
Bern
|
BE
|
1353
|
Berne
|
német, francia
|
|
Fribourg
|
Freiburg
|
FR
|
1481
|
Fribourg
|
német, francia
|
|
Soleure
|
Solothurn
|
SO
|
1481
|
Soleure
|
német
|
|
Bâle-Ville
|
Basel-Stadt
|
BS
|
1501
|
Bâle
|
német
|
igen
|
Bâle-Campagne
|
Basel-Landschaft
|
BL
|
1501
|
Liestal
|
német
|
igen
|
Schaffhouse
|
Schaffhausen
|
SH
|
1501
|
Schaffhouse
|
német
|
|
Appenzell Rhodes-Extérieurs
|
Appenzell Ausserrhoden
|
AR
|
1513
|
Herisau
|
német
|
igen
|
Appenzell Rhodes-Intérieurs
|
Appenzell Innerrhoden
|
AI
|
1513
|
Appenzell
|
német
|
igen
|
Saint-Gall
|
St. Gallen
|
SG
|
1803
|
Saint-Gall
|
német
|
|
Grisons
|
Graubünden Gricchun Grigioni
|
GR
|
1803
|
Coire
|
német rétoromán olasz
|
|
Argovie
|
Aargau
|
AG
|
1803
|
Aarau
|
német
|
|
Thurgovie
|
Thurgau
|
TG
|
1803
|
Frauenfeld
|
német
|
|
Tessin
|
Ticino
|
TI
|
1803
|
Bellinzona
|
olasz
|
|
Vaud
|
VD
|
1803
|
Lausanne
|
francia
|
||
Valais
|
Wallis
|
VS
|
1815
|
Zion
|
francia
|
|
Neuchâtel
|
Neuenburg
|
NE
|
1815
|
Neuchâtel
|
francia
|
|
Genève
|
GE
|
1815
|
Genève
|
francia
|
||
Jura
|
JU
|
1979
|
Delémont
|
francia, német (1 városban)
|
||
Az eredeti alapítók 1291-ben:
- Uri
- Schwyz
- Unterwalden (Obwalden és Nidwalden kantonok)
Később 8-ra növekedett a számuk:
- Luzern 1332
- Zürich 1351
- Zug 1352
- Glarus 1352
- Bern 1353
Újabbak csatlakoztak, így már 13-ra nőtt a számuk:
- Freiburg/Fribourg 1481
- Solothurn 1481
- Basel 1501 (1833-ban vált ketté)
- Schaffhausen 1501
- Appenzell 1513 (vallási okokból kettévált 1597-ben)
Sokáig volt ez a helyzet, az utánuk következő kantonok csak jóval később léptek be:
- St. Gallen 1803
- Graubünden 1803
- Aargau 1803
- Thurgau 1803
- Ticino 1803
- Vaud 1803
Aztán már csak keveset kellett várni a következő háromra:
- Valais 1815
- Neuchâtel 1815
- Genève 1815
Majd legvégül:
- Jura 1979 (előtte is Svájchoz tartozott, csak Bern kantonhoz, ekkor váltak külön)
EZ nagyon érdekes, köszi.
VálaszTörlésMi volt a helyzet Jura-val, '79 előtt?
Szerintem Bernhez tartozott, csak ekkor váltak külön. A legutolsó kanton Genf volt, aki csatlakozott :-)
TörlésSzerintem nagyon érdekes, hogy 524 év kellett ahhoz, hogy Svájc kialakuljon, illetve ha a mostani helyzetet nézzük, akkor 688 év alatt alakult ki a 26 kanton. A félkantonok politikai szempontból egynek számítanak, ha ezt nézzük, akkor 23 kanton van a politikai döntéseknél. Minden kantont 2 fő képvisel, így a Jura különválása óta ez 46 személyt jelent.
VálaszTörlés