Ma megkapták az első bizonyítványt. Hát egyáltalán nem hasonlít az otthonira.
Kaptunk egy mappát, abban benne vannak a követelmények és A4-es papíron az értékelések.
3 hónaponta értékelik őket, egyenlőre csak szövegesen.
Az első értékelésnél (decemberben) minden gyerek ugyanazt az általános értékelést kapta.
A második már személyre szóló.
Gyakorlatilag 3 rész...
1) Hogyan végzi el a feladatokat?
2) Hogyan illeszkedett be a közösségbe?
3) Mennyire hajtja végre az utasításokat? (Gondolom ez felel meg az otthoni magatartás jegynek.)
Ezeket 3 módon lehet értékelni, egy-egy X-el.
a) nagyon jól megfelelt
b) jól megfelelt
c) megfelelt (de segítségre szorul - ez ezt jelenti itt)
Az én fiam 2.) és 3.) szempontra azt kapta, hogy nagyon jól megfelelt, az elsőre jól megfelelt...
Teljesen korrekt. Ugyanis a fiam kissé lassú (szerintem) és a nyelv miatt is le van még egy kicsit maradva...de majd behozza:-)
Van még itt is egy rövid szöveges értékelés. Ezt a tanárnő kinyomtatta és azt ragasztotta be az A4-es lapra.
Hát bizony irigylem...eszembe jutott a bizonyítványírás otthon, na és az hogy hányszor kellett újra írnom az egészet, mert valamit utolsó évben elrontottam...Ott ugyanis nem lehet javítani a bizonyítványban.
Hát a nem túl szép írásomról meg nem is beszéljünk:-)
Na szóval a szöveges értékelésben azt emelte ki a tanárnő, hogy a nyelvet kell fejleszteni a fiamnál.
Egy mondat az egész...egyébként ez is (mint az előző) teljesen korrekt és igaz:-)
Na és rajta van még az értékelésen az eddigi hiányzás is. Nálunk ez 4 félnap, ugyanis most a betegségénél 2 napig nem mehetett iskolába.
Orvosi igazolást nem kellett vinni, elég, ha szólunk, hogy beteg.
Ezeket a lapokat alá kellett írni és visszavinni a dossziét. Ez fogja végigkísérni az itteni iskoláiban.
Rendszeresen megkapjuk egyébként egy másik dossziéban (amit a fiam maga készített) a 3 havi tanmenetet és az addigi munkáit szépen befűzve.
Mik voltak a célok erre a 3 hónapra és mit valósítottak meg belőle...
Láthatjuk a feladatlapokat, amin dolgoztak.
Nagyon szimpatikus:-)
Ez volt a második dosszié, amit kaptunk. A nagyobb festményeket külön kapjuk.
A blog alján látható 1-2 munkája az első 3 hónapból:-)
2012. március 9., péntek
2012. március 7., szerda
5. francia lecke - Egy kis gyakorlat:-)
Összeszedtem 50 igét, amire a mindennapokban is szükség lehet majd.
A kiejtéséből kihagyom a magánhangzókat...próbáld meg pótolni!
Egy kérdőjel jelzi!!!
Pár nap múlva felteszem a teljes kiejtést!
Ezekben az igékben nem szerepel orrmagánhangzó, vagy félmagánhangzó, mivel azokat még nem tanultuk!
Az -er végű igéknél az -er végződést mindig [é]-nek ejtjük!
A -re végű igéknél nem ejtjük az "e"-t a végén!
Az -ir végű igék végződését [i:r]-nek ejtjük!
Próbálj figyelni a magánhangzók hosszúságára is, vagyis hová kell ":"-t tenni!
És persze a sorvadó e-kre, amit ugye néha nem ejtünk ki!
Jó munkát! :-)
1. accepter [?ksz?pt?] - elfogadni
2. acheter [?s?t?] - vásárolni
3. aimer [?m?] - szeretni
4. aller [?l?] - menni
5. allumer [?l?m?] - meggyújtani (pl. lámpát)
6. avertir [?v?rt?r] - figyelmeztetni
7. battre [b?tr] - ütni
8. bouger [b?zs?] - mozdulni
9. cacher [k?s?] - eldugni
10. se cacher [sz?k?s?] - elbújni (eldugni magadat:-) - visszaható ige)
11. connaitre [k?n?tr] - ismerni
12. coucher [k?s?] - lefektetni
13. se coucher [sz?k?s?] - lefeküdni (lefektetni magadat)
14. désirer [d?z?r?] - kívánni
15. dire [d?r] - mondani
16. durer [d?r?] - tartani (időben)
17. écouter [?k?t?] - hallgatni
18. être [?tr] - lenni
19. faire [f?r] - csinálni
20. finir [f?n?r] - befejezni
21. figurer [f?g?r?] - ábrázolni
22. former [f?rm?] - alakítani
23. fumer [f?m?] - dohányozni
24. habiter [?b?t?]- lakni
25. haïr [??r] - gyűlölni
26. jeter [zs?t?] - dobni
27. jouer [zs??] - játszani
28. laisser [l?sz?] - engedni
29. marcher [m?rs?] - menni, gyalogolni
30. naïtre [n?tr] - születni
31. observer [?bsz?rv?] - megfigyelni
32. occuper [?k?p?] - elfogadni
33. partir [p?rt?r] - elmenni
34. passer [p?sz?] - átmenni, átkelni
35. pleurer [pl?r?] - sírni
36. pousser [p?sz?] - tolni
37. préférer [pr?f?r?] - előnyben részesíteni
38. préparer [pr?p?r?] - elkészíteni
39. prêter [pr?t?] - kölcsönözni
40. promettre [pr?m?tr] - megígérni
41. proposer [pr?p?z?] - ajánlani
42. rappeler [r?p?l?] - emlékeztetni
43. se rappeler [sz?r?p?l?] - emlékezni (emlékeztetni magadat)
44. retourner [r?t?rn?] - visszafordulni
45. sauter [sz?t?] - ugrani
46. sonner [sz?n?] - csengetni
47. tâter [t?t?] - megtapintani
48. tenir [t?n?r] - tartani
49. toucher [t?s?] - érinteni
50. vivre [v?vr] - élni
Annyit még hozzátennék, hogy amikor én a számomra ismeretlen szavak kiejtését leírom magamnak, akkor a következő jelöléseket szoktam használni:
[à] helyett a magyar "á" betűt [á]
[è] helyett a magyar "e" betűt [e]
[é] az marad [é]
[i] is marad [i]
[o] és [ͻ] zárt és nyílt "o" hangoknál a magyar "o" betűt (mindkét esetben) [o]
(említettem, hogy nincs olyan nagy különbség a kettő között!)
[ö] és [ö] zárt és nyílt "ö" hangoknál a magyar "ö" betűt (mindkét esetben) [ö]
(itt sincs olyan nagy különbség, hogy kezdő szinten ezeket meg kellene különböztetni)
[ə] sorvadó e - ezt azért mindig jelölöm! [ə]
[u] ez marad [u]
[ü] ez pedig marad [ü]
Ez egy kicsit leegyszerűsíti a dolgokat, nem? :-)
De a magánhangzók hosszúságát azért jelölöm azzal a bizonyos ":"-al!
A kiejtéséből kihagyom a magánhangzókat...próbáld meg pótolni!
Egy kérdőjel jelzi!!!
Pár nap múlva felteszem a teljes kiejtést!
Ezekben az igékben nem szerepel orrmagánhangzó, vagy félmagánhangzó, mivel azokat még nem tanultuk!
Az -er végű igéknél az -er végződést mindig [é]-nek ejtjük!
A -re végű igéknél nem ejtjük az "e"-t a végén!
Az -ir végű igék végződését [i:r]-nek ejtjük!
Próbálj figyelni a magánhangzók hosszúságára is, vagyis hová kell ":"-t tenni!
És persze a sorvadó e-kre, amit ugye néha nem ejtünk ki!
Jó munkát! :-)
1. accepter [?ksz?pt?] - elfogadni
2. acheter [?s?t?] - vásárolni
3. aimer [?m?] - szeretni
4. aller [?l?] - menni
5. allumer [?l?m?] - meggyújtani (pl. lámpát)
6. avertir [?v?rt?r] - figyelmeztetni
7. battre [b?tr] - ütni
8. bouger [b?zs?] - mozdulni
9. cacher [k?s?] - eldugni
10. se cacher [sz?k?s?] - elbújni (eldugni magadat:-) - visszaható ige)
11. connaitre [k?n?tr] - ismerni
12. coucher [k?s?] - lefektetni
13. se coucher [sz?k?s?] - lefeküdni (lefektetni magadat)
14. désirer [d?z?r?] - kívánni
15. dire [d?r] - mondani
16. durer [d?r?] - tartani (időben)
17. écouter [?k?t?] - hallgatni
18. être [?tr] - lenni
19. faire [f?r] - csinálni
20. finir [f?n?r] - befejezni
21. figurer [f?g?r?] - ábrázolni
22. former [f?rm?] - alakítani
23. fumer [f?m?] - dohányozni
24. habiter [?b?t?]- lakni
25. haïr [??r] - gyűlölni
26. jeter [zs?t?] - dobni
27. jouer [zs??] - játszani
28. laisser [l?sz?] - engedni
29. marcher [m?rs?] - menni, gyalogolni
30. naïtre [n?tr] - születni
31. observer [?bsz?rv?] - megfigyelni
32. occuper [?k?p?] - elfogadni
33. partir [p?rt?r] - elmenni
34. passer [p?sz?] - átmenni, átkelni
35. pleurer [pl?r?] - sírni
36. pousser [p?sz?] - tolni
37. préférer [pr?f?r?] - előnyben részesíteni
38. préparer [pr?p?r?] - elkészíteni
39. prêter [pr?t?] - kölcsönözni
40. promettre [pr?m?tr] - megígérni
41. proposer [pr?p?z?] - ajánlani
42. rappeler [r?p?l?] - emlékeztetni
43. se rappeler [sz?r?p?l?] - emlékezni (emlékeztetni magadat)
44. retourner [r?t?rn?] - visszafordulni
45. sauter [sz?t?] - ugrani
46. sonner [sz?n?] - csengetni
47. tâter [t?t?] - megtapintani
48. tenir [t?n?r] - tartani
49. toucher [t?s?] - érinteni
50. vivre [v?vr] - élni
Annyit még hozzátennék, hogy amikor én a számomra ismeretlen szavak kiejtését leírom magamnak, akkor a következő jelöléseket szoktam használni:
[à] helyett a magyar "á" betűt [á]
[è] helyett a magyar "e" betűt [e]
[é] az marad [é]
[i] is marad [i]
[o] és [ͻ] zárt és nyílt "o" hangoknál a magyar "o" betűt (mindkét esetben) [o]
(említettem, hogy nincs olyan nagy különbség a kettő között!)
[ö] és [ö] zárt és nyílt "ö" hangoknál a magyar "ö" betűt (mindkét esetben) [ö]
(itt sincs olyan nagy különbség, hogy kezdő szinten ezeket meg kellene különböztetni)
[ə] sorvadó e - ezt azért mindig jelölöm! [ə]
[u] ez marad [u]
[ü] ez pedig marad [ü]
Ez egy kicsit leegyszerűsíti a dolgokat, nem? :-)
De a magánhangzók hosszúságát azért jelölöm azzal a bizonyos ":"-al!
2012. március 4., vasárnap
4. francia lecke - A szoros értelemben vett magánhangzók - 2. rész
Hát akkor folytassuk az "ö" hangokkal!
Mint már írtam 3 féle van belőlük.
7. [ə] - sorvadó e (hangsúlytalan rövid "ö")
Hát ez egy egészen röviden ejtett "ö"-féle hang:-)
Mikor ejtünk ilyen hangot?
"e" - egytagú szavak végén
pl. le [lə] - az
De többtagú szavakban akkor is, ha nyílt (magánhangzóra végződő) szótagban áll.
pl. petit [pəti] - kicsi (hímnemben), vagy petite [pətit] - kicsi (nőnemben)
Itt azért megjegyezném, hogy ezt a "sorvadó e"-t sokszor nem ejtik ki.
Pl. a kicsi melléknévnél hímnemben nem nagyon szokták kiejteni : [pti]
(de ha te kiejted, akkor is megértik!)
"on" - Kivételesen a monsieur [məsziö] - úr szóban is ezt a hangot ejtik!!!
8. [ö]
A magyar "ö"-höz hasonlít!
Elsősorban a szavak végén és nyílt szótagokban fordul elő a következő betűcsoportoknál:
"eu" - pl. jeudi [zsö:di] - csütörtök, vagy deux [dö:] - 2 (hangkötésben [dö:z])
"eû" - csak erre én nem ismerek még példát!
"oeu" - pl. les oeufs [lézö:] - a tojások
9. [ö] - nyílt ö
Ezt egy olyan szimbólummal jelölik a könyvekben, amit én sehol nem találok, ezért én egy aláhúzott ö-vel fogom jelölni:-)
Ilyen hang nincs a magyarban. Valahol az "e" és az "ö" hang között található, kissé torokból jövő hang.
A könyvekben ezt írják: "Próbáljuk a magyar "ö" ejtése közben nyelvünket lejjebb és hátrább húzni!"
Elsősorban zárt szótagokban fordul elő és az "r" előtt!
"eu" - pl. seul [szö:l] - egyedül
"heu" - pl. l'heure [lö:r] - az óra
"oeu" - pl. le coeur [ləkö:r] - a szív
"oe" - pl. l'oeil [löi] - a szem
"ue" - pl. cueillir [köji:r] - szedni
Itt az "ö" hangnál ugyanazt mondhatom, mint amit az "o"-nál mondtam!
Ha ezt a 3 féle "ö" hangot magyar "ö"-nek ejted, akkor is mindenki megért majd!
Különösen azért, mert pl. a spanyolok még egy fajta "ö" hangot sem tudnak kiejteni.
Elég vicces, amikor bemutatkozásnál azt akarják mondani, hogy 2 gyerekük van:
Ez franciául leírva: J'ai deux enfants. [Zsé dö:zanfan].
Ehelyett ők azt mondják: [Zsé du:zanfan]. Ez leírva: J'ai douze enfants. És azt jelenti, hogy nekem 12 gyerekem van :-)
Sőt!
Az esti tanfolyamot egy szomáliai hölgy tartja.
Ő pl. rendszeresen "o"-nak ejti az "ö"-t:-)
Ezzel egyébként elég nagy káoszt okoz a többiek fejében:-) Nekem is csak az a szerencsém, hogy a másik tanfolyamon nagy hangsúlyt kapott a kiejtés!
10. [u]
Gyakorlatilag megfelel a magyar "u" hangnak, így a kiejtésével semmi gond.
Betűcsoportokat ejtünk így:
"ou" - pl. rouge [ru:zs] - piros
"oû" - pl.le goûter [ləgu:té] - az uzsonna
"où" - RITKÁN!
pl. où [u] - hol?
"aoû" - RITKÁN!
pl. août [u:] - augusztus
11. [ü]
Ez pedig megfelel a magyar "ü" hangnak!
A következő esetekben kell ezt a hangot ejteni:
"u" - pl. sur [szü:r] - on,-en,-ön
"û" - pl. sûr [szü:r] - biztos
"eu" - NAGYON RITKÁN!
pl. J'eus [zsü] - Nekem volt
"eû" - NAGYON RITKÁN!
pl. Nous eûmes [nuzü:m] - Nekünk volt
Talán még annyi van vissza, hogy ha látunk egy "u" betűt, akkor minek ejtjük?
"u" - ezt így magában [ü]-nek ejtjük
(nagyon ritkán nyílt "o" hangnak, mint láttuk!)
"un", "um" - jönnek az orrmagánhangzóknál!
"oua" - majd a félmagánhangzóknál!
"eu", "heu", "oeu" - az egyik [ö] hang lehet
(de azért most láttuk, hogy nagyon ritkán [ü] is lehet belőle)
"aou" - nagyon ritkán fordul elő, [u] hangnak ejtjük!
"ou" - [u]-nak ejtjük
"au", "eau" - az egyik [o] hang lehet
És most értünk a szoros értelemben vett magánhangzók végére:-)
Mint már írtam 3 féle van belőlük.
7. [ə] - sorvadó e (hangsúlytalan rövid "ö")
Hát ez egy egészen röviden ejtett "ö"-féle hang:-)
Mikor ejtünk ilyen hangot?
"e" - egytagú szavak végén
pl. le [lə] - az
De többtagú szavakban akkor is, ha nyílt (magánhangzóra végződő) szótagban áll.
pl. petit [pəti] - kicsi (hímnemben), vagy petite [pətit] - kicsi (nőnemben)
Itt azért megjegyezném, hogy ezt a "sorvadó e"-t sokszor nem ejtik ki.
Pl. a kicsi melléknévnél hímnemben nem nagyon szokták kiejteni : [pti]
(de ha te kiejted, akkor is megértik!)
"on" - Kivételesen a monsieur [məsziö] - úr szóban is ezt a hangot ejtik!!!
8. [ö]
A magyar "ö"-höz hasonlít!
Elsősorban a szavak végén és nyílt szótagokban fordul elő a következő betűcsoportoknál:
"eu" - pl. jeudi [zsö:di] - csütörtök, vagy deux [dö:] - 2 (hangkötésben [dö:z])
"eû" - csak erre én nem ismerek még példát!
"oeu" - pl. les oeufs [lézö:] - a tojások
9. [ö] - nyílt ö
Ezt egy olyan szimbólummal jelölik a könyvekben, amit én sehol nem találok, ezért én egy aláhúzott ö-vel fogom jelölni:-)
Ilyen hang nincs a magyarban. Valahol az "e" és az "ö" hang között található, kissé torokból jövő hang.
A könyvekben ezt írják: "Próbáljuk a magyar "ö" ejtése közben nyelvünket lejjebb és hátrább húzni!"
Elsősorban zárt szótagokban fordul elő és az "r" előtt!
"eu" - pl. seul [szö:l] - egyedül
"heu" - pl. l'heure [lö:r] - az óra
"oeu" - pl. le coeur [ləkö:r] - a szív
"oe" - pl. l'oeil [löi] - a szem
"ue" - pl. cueillir [köji:r] - szedni
Itt az "ö" hangnál ugyanazt mondhatom, mint amit az "o"-nál mondtam!
Ha ezt a 3 féle "ö" hangot magyar "ö"-nek ejted, akkor is mindenki megért majd!
Különösen azért, mert pl. a spanyolok még egy fajta "ö" hangot sem tudnak kiejteni.
Elég vicces, amikor bemutatkozásnál azt akarják mondani, hogy 2 gyerekük van:
Ez franciául leírva: J'ai deux enfants. [Zsé dö:zanfan].
Ehelyett ők azt mondják: [Zsé du:zanfan]. Ez leírva: J'ai douze enfants. És azt jelenti, hogy nekem 12 gyerekem van :-)
Sőt!
Az esti tanfolyamot egy szomáliai hölgy tartja.
Ő pl. rendszeresen "o"-nak ejti az "ö"-t:-)
Ezzel egyébként elég nagy káoszt okoz a többiek fejében:-) Nekem is csak az a szerencsém, hogy a másik tanfolyamon nagy hangsúlyt kapott a kiejtés!
10. [u]
Gyakorlatilag megfelel a magyar "u" hangnak, így a kiejtésével semmi gond.
Betűcsoportokat ejtünk így:
"ou" - pl. rouge [ru:zs] - piros
"oû" - pl.le goûter [ləgu:té] - az uzsonna
"où" - RITKÁN!
pl. où [u] - hol?
"aoû" - RITKÁN!
pl. août [u:] - augusztus
11. [ü]
Ez pedig megfelel a magyar "ü" hangnak!
A következő esetekben kell ezt a hangot ejteni:
"u" - pl. sur [szü:r] - on,-en,-ön
"û" - pl. sûr [szü:r] - biztos
"eu" - NAGYON RITKÁN!
pl. J'eus [zsü] - Nekem volt
"eû" - NAGYON RITKÁN!
pl. Nous eûmes [nuzü:m] - Nekünk volt
Talán még annyi van vissza, hogy ha látunk egy "u" betűt, akkor minek ejtjük?
"u" - ezt így magában [ü]-nek ejtjük
(nagyon ritkán nyílt "o" hangnak, mint láttuk!)
"un", "um" - jönnek az orrmagánhangzóknál!
"oua" - majd a félmagánhangzóknál!
"eu", "heu", "oeu" - az egyik [ö] hang lehet
(de azért most láttuk, hogy nagyon ritkán [ü] is lehet belőle)
"aou" - nagyon ritkán fordul elő, [u] hangnak ejtjük!
"ou" - [u]-nak ejtjük
"au", "eau" - az egyik [o] hang lehet
És most értünk a szoros értelemben vett magánhangzók végére:-)
Javulunk:-)
Kezdünk kilábalni a betegségekből szerencsére.
Még a pici lázas, de már azért ő is jobban van.
Ma hajvágás volt délelőtt. Én nem vagyok fodrász, így jóval hosszabb időbe telik, mire normális frizurát vágok a fiúknak.
A nagy elég jól tűri.
A pici viszont születésétől fogva irtózik a fürdőkádtól. Így ő nem is fürdik, mint a normális gyerekek, hanem tusol:-)
Ezért már az is nagy teljesítmény, ha az üres kádba be tudom állítani:-)
Azért sikerült az ő haját is levágnom.
Holnap már megyünk iskolába. A nagyfiam már nagyon várja.
Na meg én is a tanfolyamot:-)
Közben az eddigi francia tanfolyamok bejegyzésein néhol változtattam kicsit és ma fogom befejezni a 3. leckét.
Hogy mi van Genfben??? Nem tudom:-)
Több napja be vagyok zárva a lakásba, a gyerekeknek pihenés kell.
Bár szombaton voltam bevásárolni Franciaországban, addig a férjem volt itthon a gyerekekkel.
Eredetileg úgy terveztük, hogy közösen megyünk, de a pici láza miatt ez a megoldás maradt.
A férjemnek ez az 1 szabadnapja volt. Most is dolgozik péntekig egyfolytában. A gyerekeket csak aludni látja majd.
Még a pici lázas, de már azért ő is jobban van.
Ma hajvágás volt délelőtt. Én nem vagyok fodrász, így jóval hosszabb időbe telik, mire normális frizurát vágok a fiúknak.
A nagy elég jól tűri.
A pici viszont születésétől fogva irtózik a fürdőkádtól. Így ő nem is fürdik, mint a normális gyerekek, hanem tusol:-)
Ezért már az is nagy teljesítmény, ha az üres kádba be tudom állítani:-)
Azért sikerült az ő haját is levágnom.
Holnap már megyünk iskolába. A nagyfiam már nagyon várja.
Na meg én is a tanfolyamot:-)
Közben az eddigi francia tanfolyamok bejegyzésein néhol változtattam kicsit és ma fogom befejezni a 3. leckét.
Hogy mi van Genfben??? Nem tudom:-)
Több napja be vagyok zárva a lakásba, a gyerekeknek pihenés kell.
Bár szombaton voltam bevásárolni Franciaországban, addig a férjem volt itthon a gyerekekkel.
Eredetileg úgy terveztük, hogy közösen megyünk, de a pici láza miatt ez a megoldás maradt.
A férjemnek ez az 1 szabadnapja volt. Most is dolgozik péntekig egyfolytában. A gyerekeket csak aludni látja majd.
2012. március 2., péntek
3. francia lecke - A szoros értelemben vett magánhangzók - 1. rész
Megmondom őszintén, hogy amikor elkezdtem ezt az anyagot összeszedni, akkor jöttem csak rá, hogy milyen nagy fába vágtam a fejszémet...Kétféleképpen lehet ezt megközelíteni:
a) Melyik betűt mikor, hogyan ejtem? Ezt így leírni szinte lehetetlen.
b) Mikor ejtem az adott francia hangot? Hát én most ezzel próbálkozom meg és megpróbálok azért az első részbe is egy kicsit belemászni.
Hát ez egyszerre nem fog menni..
Túl hosszú lenne az írás:-)
Most a szorosan vett magánhangzók következnek!
A kiejtésnél a magánhangzó utáni ":" azt jelzi, hogy kicsit(!) hosszabban kell ejteni azt a hangot!!!
Itt is előkerül az a bizonyos nagyon röviden ejtett "ö" hang - [ə] !!!
1. [à]
Ez leginkább a magyar "á"-hoz hasonlít, bár valahol a magyar [a] és [á] között van.
Én úgy érzem, hogy az [á]-hoz közelebb!!!
A videón az [à] hang inkább a magyar "a"-hoz van közelebb, legalábbis én úgy hallom.
Egy nagyon kicsit lehagyunk a magyar [á] ékezetéből kiejtéskor és megkapjuk a francia [à]-t.
A következő betűket, betűcsoportokat ejtjük [à]-nak:
"a" - pl. la table [làtàbl] - az asztal
"à" - ezt ritkán használják!
pl. là [là] - ott; à [à] - ez egy viszonyszó (a magyar ragok helyett!) Jelentéséről majd később!
"â" - pl. bâtir [bàti:r] - építeni
"ha" - pl. habile [àbil] - ügyes, vagy habiter [àbité] - lakni
"e" - NAGYON RITKÁN!
Erre én most csak 1 esetet ismerek: la femme [làfàm] - az asszony
"ê" - NAGYON RITKÁN!
Erre is csak 1 példát tudok jelenleg: le poêle [ləpoàl] - a kályha
!!! És most jön az a rész, ha ránézünk egy szóra, akkor a benne szereplő "a" betűt vajon [à]-nak ejtjük-e?...Hát nem mindig!!!
A kivételek:
"an" és "am" betűcsoport - majd az orrmagánhangzóknál fognak szerepelni!
"ain" és "aim" betűcsoport - szintén
"ai", "aî" betűcsoporttal majd az [è] és [é] hangnál fogunk foglalkozni!
"au", "eau" majd az [o] hangnál érkezik!
"aoû" - ezt bizony[u]-nak ejtjük!
Szóval nem könnyű...
De ha valaki elég sokat foglalkozik a kiejtéssel, akkor egy idő után ráérez...
2. [è] - nyílt [è] hang
Ez a magyar "e" hang megfelelője. Hogy melyiké? Hát inkább azé, amit pl. a kel szóban ejtünk:-)
A következő betűket, betűcsoportokat ejtjük [è]-nek:
"e" - akkor ejtjük nyílt [è]-nek, ha zárt (mássalhangzóval végződő) szótagban van.
Itt jegyzem meg, hogy a francia szótagolási szabályok eltérnek a magyar nyelv szabályaitól, de erről is majd csak később lesz szó!
Pl. avec [àvèk], jelentése -val, -vel (többek között:-))
vagy derrière [dèriè:r] - mögött (szótagolva derr-i-ère [dèr-i-è:r]
"è" - pl. le père [ləpè:r] - az apa
"ê" - la tête [làtè:t]
"est" - pl. il est [ilè] - ő van
"ei" - pl. seize [szè:z] - 16
"ë" - pl. Noël [noèl] - Karácsony
"ai", "hai" - pl. la chaise [làsè:z] - a szék
"aî" - pl. aîné [èné] - idősebb (hímnemben), aîné [èné] - idősebb (nőnemben)
!!! Igen az "e" betűt nem mindig ejtjük [è]-nek!
Hogy mikor ejtjük [é]-nek, az most következik.
Sajnos néha egy "ö"-höz hasonló hangnak ejtjük (sorvadó e).
Ezt jelöltem már most [ə]-vel.
Van amikor nem is ejtjük ki ezt a sorvadó e-t. Ez is majd következik!
"en", "em" és "ein" betűcsoportokról szintén az orrmagánhangzóknál lesz szó.
"eau" - érkezik az [o] hangnál!
"eu", "heu" és "eû" - hát ezek szintén [ö] hangok lesznek (de ez nem a sorvadó e)!
És itt van a néma e - a szavak végén álló e-t nem ejtjük! Sőt néha a szó belsejében sem.
pl. la table [là tàbl] - az asztal,
vagy a szó belsejében mademoiselle [màdmoàzèl] - kisasszony
3. [é]
Ez a magyar "é" hanghoz hasonlít, de rövidebben ejtjük!
Mikor is?
"é" - pl. l'été [lété] - a nyár
"er" - pl. parler [pàrlé] - beszélni
"ez" - pl. parlez [pàrlé] - beszéljetek
"es" - pl. les [lé] - azok (hangkötéssel [léz])
"et" - NAGYON RITKÁN! pl. et [é] - és
"ai" - NAGYON RITKÁN! pl. J'ai [zsé] - nekem van
Jó hírem van! Az "é" betűt mindig [é] hangnak ejtjük!
4. [i]
Ez gyakorlatilag a magyar "i" hangnak felel meg.
Ha nem nyújtva ejtjük, akkor a rövid "i"-nek, ha nyújtva ejtjük, akkor inkább a hosszú "í"-re hasonlít. De nincs olyan hosszú!
Mit ejtünk így?
"i" - pl. ici [iszi] - itt
"î" - pl. l'île [li:l] - a sziget, névelő nélkül : île [i:l] - sziget
"ï" - a már említett haïr [ài:r] - gyűlölni
"y" - Ritkán !
pl. il y a [ilià] - van létetik (Ez külön anyag lesz!)
"hi" - pl. l'hiver [live:r] - a tél, névelő nélkül: hiver [ive:r] - tél
"ie" - pl. la vie [làvi:] - az élet
!!! Sajnos az "i" betűvel megint gondok vannak.
Azt el lehet mondani, hogy mindig kiejtjük, de nem mindig [i]-nek :-(
"in", "im", "ain", "aim", "ein" - majd az orrmagánhangzóknál!
"oi", "oî", "oin" - a félmagánhangzóknál!
"ai" ("hai"), "aî" - volt az [è]-nél és az [é]-nél
Jönnek az "o" hangok!!! Mert 2 van!
5. [o] - zárt "o" hang
Ez kb. a magyar rövid "o"-nak felel meg.
Mikor ejtjük?
"o" - általában [o]-nak ejtjük! pl. le mot [ləmo] - a szó
"ô", "hô" - 1 kivétellel mindig! pl. l'hôtel [lotèl] - a szálloda
"au" - pl. aussi [oszi] - szintén, is
"eau" - pl- l'eau [lo] - a víz
!!! Bizony itt is vannak különleges esetek!
"on", "om", "hon" - majd az orrmagánhangzóknál!
"oi", "oî", "oin", "oua" - a félmagánhangzóknál!
"oe", "oeu" - az "ö" hangnál!
Bár az első 2 esetben szerepel az "o" a kiejtésben, de azok mégis más hangoknak felelnek meg!
6. [ͻ] - nyílt "o" hang
Valahol az "a" és az "o" között ejtjük röviden. Kissé torokból jövő hang.
Ezt írja egy könyv: "Próbáljuk meg a magyar "ó" hangejtése közben a nyelvünket kissé lejjebb és hátrább szorítani, ugyanakkor ajkunkat kissé széjjelebb húzni!"
Mikor fordul elő?
"o" - különösen "r", "v" és "zs" hangok előtt!
pl. la porte [làpͻrt] - az ajtó, vagy l'homme [lͻm] - a férfi
A következő esetek nagyon ritkák!!!
"ô" - ezt szinte mindig zárt "o" hangnak ejtjük.
Az egyetlen kivétel: l'hôpital [lͻpitàl] - a kórház
"au" - ezt is zárt "o" hangnak ejtjük, de nagyon ritkán nem!
Pl. J'aurai [zsͻré] - nekem lesz
"u" - hát én erre csak egy példát ismerek: l'album [làlbͻm]
Én azért azt mondom, ha ezt a nyílt [ͻ] hangot zárt [o] hangnak ejted, ezért még meg fognak érteni:-) Nincs akkora különbség...
a) Melyik betűt mikor, hogyan ejtem? Ezt így leírni szinte lehetetlen.
b) Mikor ejtem az adott francia hangot? Hát én most ezzel próbálkozom meg és megpróbálok azért az első részbe is egy kicsit belemászni.
Hát ez egyszerre nem fog menni..
Túl hosszú lenne az írás:-)
Most a szorosan vett magánhangzók következnek!
A kiejtésnél a magánhangzó utáni ":" azt jelzi, hogy kicsit(!) hosszabban kell ejteni azt a hangot!!!
Itt is előkerül az a bizonyos nagyon röviden ejtett "ö" hang - [ə] !!!
1. [à]
Ez leginkább a magyar "á"-hoz hasonlít, bár valahol a magyar [a] és [á] között van.
Én úgy érzem, hogy az [á]-hoz közelebb!!!
A videón az [à] hang inkább a magyar "a"-hoz van közelebb, legalábbis én úgy hallom.
Egy nagyon kicsit lehagyunk a magyar [á] ékezetéből kiejtéskor és megkapjuk a francia [à]-t.
A következő betűket, betűcsoportokat ejtjük [à]-nak:
"a" - pl. la table [làtàbl] - az asztal
"à" - ezt ritkán használják!
pl. là [là] - ott; à [à] - ez egy viszonyszó (a magyar ragok helyett!) Jelentéséről majd később!
"â" - pl. bâtir [bàti:r] - építeni
"ha" - pl. habile [àbil] - ügyes, vagy habiter [àbité] - lakni
"e" - NAGYON RITKÁN!
Erre én most csak 1 esetet ismerek: la femme [làfàm] - az asszony
"ê" - NAGYON RITKÁN!
Erre is csak 1 példát tudok jelenleg: le poêle [ləpoàl] - a kályha
!!! És most jön az a rész, ha ránézünk egy szóra, akkor a benne szereplő "a" betűt vajon [à]-nak ejtjük-e?...Hát nem mindig!!!
A kivételek:
"an" és "am" betűcsoport - majd az orrmagánhangzóknál fognak szerepelni!
"ain" és "aim" betűcsoport - szintén
"ai", "aî" betűcsoporttal majd az [è] és [é] hangnál fogunk foglalkozni!
"au", "eau" majd az [o] hangnál érkezik!
"aoû" - ezt bizony[u]-nak ejtjük!
Szóval nem könnyű...
De ha valaki elég sokat foglalkozik a kiejtéssel, akkor egy idő után ráérez...
2. [è] - nyílt [è] hang
Ez a magyar "e" hang megfelelője. Hogy melyiké? Hát inkább azé, amit pl. a kel szóban ejtünk:-)
A következő betűket, betűcsoportokat ejtjük [è]-nek:
"e" - akkor ejtjük nyílt [è]-nek, ha zárt (mássalhangzóval végződő) szótagban van.
Itt jegyzem meg, hogy a francia szótagolási szabályok eltérnek a magyar nyelv szabályaitól, de erről is majd csak később lesz szó!
Pl. avec [àvèk], jelentése -val, -vel (többek között:-))
vagy derrière [dèriè:r] - mögött (szótagolva derr-i-ère [dèr-i-è:r]
"è" - pl. le père [ləpè:r] - az apa
"ê" - la tête [làtè:t]
"est" - pl. il est [ilè] - ő van
"ei" - pl. seize [szè:z] - 16
"ë" - pl. Noël [noèl] - Karácsony
"ai", "hai" - pl. la chaise [làsè:z] - a szék
"aî" - pl. aîné [èné] - idősebb (hímnemben), aîné [èné] - idősebb (nőnemben)
!!! Igen az "e" betűt nem mindig ejtjük [è]-nek!
Hogy mikor ejtjük [é]-nek, az most következik.
Sajnos néha egy "ö"-höz hasonló hangnak ejtjük (sorvadó e).
Ezt jelöltem már most [ə]-vel.
Van amikor nem is ejtjük ki ezt a sorvadó e-t. Ez is majd következik!
"en", "em" és "ein" betűcsoportokról szintén az orrmagánhangzóknál lesz szó.
"eau" - érkezik az [o] hangnál!
"eu", "heu" és "eû" - hát ezek szintén [ö] hangok lesznek (de ez nem a sorvadó e)!
És itt van a néma e - a szavak végén álló e-t nem ejtjük! Sőt néha a szó belsejében sem.
pl. la table [là tàbl] - az asztal,
vagy a szó belsejében mademoiselle [màdmoàzèl] - kisasszony
3. [é]
Ez a magyar "é" hanghoz hasonlít, de rövidebben ejtjük!
Mikor is?
"é" - pl. l'été [lété] - a nyár
"er" - pl. parler [pàrlé] - beszélni
"ez" - pl. parlez [pàrlé] - beszéljetek
"es" - pl. les [lé] - azok (hangkötéssel [léz])
"et" - NAGYON RITKÁN! pl. et [é] - és
"ai" - NAGYON RITKÁN! pl. J'ai [zsé] - nekem van
Jó hírem van! Az "é" betűt mindig [é] hangnak ejtjük!
4. [i]
Ez gyakorlatilag a magyar "i" hangnak felel meg.
Ha nem nyújtva ejtjük, akkor a rövid "i"-nek, ha nyújtva ejtjük, akkor inkább a hosszú "í"-re hasonlít. De nincs olyan hosszú!
Mit ejtünk így?
"i" - pl. ici [iszi] - itt
"î" - pl. l'île [li:l] - a sziget, névelő nélkül : île [i:l] - sziget
"ï" - a már említett haïr [ài:r] - gyűlölni
"y" - Ritkán !
pl. il y a [ilià] - van létetik (Ez külön anyag lesz!)
"hi" - pl. l'hiver [live:r] - a tél, névelő nélkül: hiver [ive:r] - tél
"ie" - pl. la vie [làvi:] - az élet
!!! Sajnos az "i" betűvel megint gondok vannak.
Azt el lehet mondani, hogy mindig kiejtjük, de nem mindig [i]-nek :-(
"in", "im", "ain", "aim", "ein" - majd az orrmagánhangzóknál!
"oi", "oî", "oin" - a félmagánhangzóknál!
"ai" ("hai"), "aî" - volt az [è]-nél és az [é]-nél
Jönnek az "o" hangok!!! Mert 2 van!
5. [o] - zárt "o" hang
Ez kb. a magyar rövid "o"-nak felel meg.
Mikor ejtjük?
"o" - általában [o]-nak ejtjük! pl. le mot [ləmo] - a szó
"ô", "hô" - 1 kivétellel mindig! pl. l'hôtel [lotèl] - a szálloda
"au" - pl. aussi [oszi] - szintén, is
"eau" - pl- l'eau [lo] - a víz
!!! Bizony itt is vannak különleges esetek!
"on", "om", "hon" - majd az orrmagánhangzóknál!
"oi", "oî", "oin", "oua" - a félmagánhangzóknál!
"oe", "oeu" - az "ö" hangnál!
Bár az első 2 esetben szerepel az "o" a kiejtésben, de azok mégis más hangoknak felelnek meg!
6. [ͻ] - nyílt "o" hang
Valahol az "a" és az "o" között ejtjük röviden. Kissé torokból jövő hang.
Ezt írja egy könyv: "Próbáljuk meg a magyar "ó" hangejtése közben a nyelvünket kissé lejjebb és hátrább szorítani, ugyanakkor ajkunkat kissé széjjelebb húzni!"
Mikor fordul elő?
"o" - különösen "r", "v" és "zs" hangok előtt!
pl. la porte [làpͻrt] - az ajtó, vagy l'homme [lͻm] - a férfi
A következő esetek nagyon ritkák!!!
"ô" - ezt szinte mindig zárt "o" hangnak ejtjük.
Az egyetlen kivétel: l'hôpital [lͻpitàl] - a kórház
"au" - ezt is zárt "o" hangnak ejtjük, de nagyon ritkán nem!
Pl. J'aurai [zsͻré] - nekem lesz
"u" - hát én erre csak egy példát ismerek: l'album [làlbͻm]
Én azért azt mondom, ha ezt a nyílt [ͻ] hangot zárt [o] hangnak ejted, ezért még meg fognak érteni:-) Nincs akkora különbség...
2012. március 1., csütörtök
Mindenki beteg...
Sajnos a nagyobbik fiam nem lett jobban, sőt...
Tegnap reggel elég rosszul volt, a férjem dolgozott.
Így nekem kellett felhívnom az orvost időpontért és én is vittem el.
Hála a sok francia tanulásnak ez minden gond nélkül sikerült.
Be van gyulladva a füle, a torka. Kapott antibiotikumot és 2 féle lázcsillapítót, ezeket felváltva kell neki adni.
Nagyon köhög, de erre nem kapott semmit. Pedig sokszor az erőltetéstől bukik is...:-(
Tegnap este kijött belőle az antibiotikum is.
Mára már kicsit jobban van, rajzolgat itt mellettem az asztalnál.
A pici tegnapra lázasodott be, ő most alszik. Ő egyenlőre csak lázcsillapítót kap.
Mindegyik gyerek keveset eszik, de szerencsére isznak.
És persze én is beteg lettem. Nekem fáj a mellkasom és köhögök. Orvoshoz most nem tudok menni, mert nekem csak a nemzetközi biztosítási kártyám van. Ezzel csak az ügyeletre lehet menni, ott meg ezren vannak.
A 2 beteg gyerekkel nem ülhetek ott órákat.
Még szerencse, hogy hoztam olyan fájdalomcsillapítót, amiben van gyulladáscsökkentő is. Ezt eszem és ma nem fáj...remélem javulok.
Ma tanfolyamra sem tudtam menni. Ezt mondjuk sajnálom, de hát először meg kell gyógyulni a gyerekeknek.
A francia tanfolyamot hamarosan folytatom, csak egy kis időt kérek:-)
Reggel küldtem a tanáromnak SMS-t, hogy nem tudok menni a tanfolyamra.
Utána felhívott, hogy ha kell segítség, akkor szóljak!
Mondtam neki köszönöm, de megoldom egyedül. De szép volt tőle!
Tegnap reggel elég rosszul volt, a férjem dolgozott.
Így nekem kellett felhívnom az orvost időpontért és én is vittem el.
Hála a sok francia tanulásnak ez minden gond nélkül sikerült.
Be van gyulladva a füle, a torka. Kapott antibiotikumot és 2 féle lázcsillapítót, ezeket felváltva kell neki adni.
Nagyon köhög, de erre nem kapott semmit. Pedig sokszor az erőltetéstől bukik is...:-(
Tegnap este kijött belőle az antibiotikum is.
Mára már kicsit jobban van, rajzolgat itt mellettem az asztalnál.
A pici tegnapra lázasodott be, ő most alszik. Ő egyenlőre csak lázcsillapítót kap.
Mindegyik gyerek keveset eszik, de szerencsére isznak.
És persze én is beteg lettem. Nekem fáj a mellkasom és köhögök. Orvoshoz most nem tudok menni, mert nekem csak a nemzetközi biztosítási kártyám van. Ezzel csak az ügyeletre lehet menni, ott meg ezren vannak.
A 2 beteg gyerekkel nem ülhetek ott órákat.
Még szerencse, hogy hoztam olyan fájdalomcsillapítót, amiben van gyulladáscsökkentő is. Ezt eszem és ma nem fáj...remélem javulok.
Ma tanfolyamra sem tudtam menni. Ezt mondjuk sajnálom, de hát először meg kell gyógyulni a gyerekeknek.
A francia tanfolyamot hamarosan folytatom, csak egy kis időt kérek:-)
Reggel küldtem a tanáromnak SMS-t, hogy nem tudok menni a tanfolyamra.
Utána felhívott, hogy ha kell segítség, akkor szóljak!
Mondtam neki köszönöm, de megoldom egyedül. De szép volt tőle!
2012. február 28., kedd
2. francia lecke - a hangok (bevezetés)
A délelőtti tanfolyamon 1 hónapig semmi mást nem csináltunk, csak a hangokat tanultuk kiejteni.
Nem írtunk le semmit, csak a kiejtést gyakoroltuk!
Az első héten azt gondoltam, hogy ez felesleges időpocsékolás...
Később jöttem csak rá, hogy ez mennyire megkönnyíti az önálló tanulást.
Először próbáltam könyvekből, internetről megtanulni ezt a nyelvet, nem sok sikerrel...
Megmondom őszintén, hogy a hangok kiejtését átugrottam, gondolom felesleges...
Ezért amikor új szót tanultam, mindig a férjemet zaklattam, hogy hogyan kell kiejteni.
Egy idő után megunta és azt mondta, hogy tanuld már meg végre a hangok kiejtését!
Igaza volt, mert most már sokkal könnyebben tanulom az új szavakat, bár néha azért még most is megkérdezem, hogy hogyan kell kiejteni...
Így ennek én is időt szentelek!
A magánhangzók:
Három típus van:
1. szorosan vett magánhangzók
[á], [e], [é], [i], [o] (ebből 2 féle), [ö] (ebből 3 féle), [u] és [ü] - ez eddig 11
2. orrmagánhangzók - ebből van 4 db. és elég nehéz a kiejtésük a magyar ember számára
3. félmagánhangzók - ebből 2, vagy a könyvek alapján 3 van
Utóbbi 2 csoportról később részletesen!
A továbbiakban részletezni fogom, hogy az írott betűket, betűcsoportokat mikor hogyan kell ejteni!
A mássalhangzók:
Van 17 alap mássalhangzó, ebben a tanfolyamon tanultak megegyeznek a könyvekben található anyagokkal.
Viszont a tanfolyamon még +3 mássalhangzó előkerült. Ezekből 2-őt az általam ismert könyvek kihagynak, viszont betesznek +1 olyat, amit a tanfolyamon nem említettek.
Én az összesre ki fogok térni majd!
Felhívták a figyelmemet egy anyagra, ami az interneten megtalálható.
http://www.youtube.com/user/imagiers?feature=watch
Francia nyelvlecke, az alapoktól...kezdi a hangok kiejtésével.
Belehallgattam és nagyon jónak tartom! Köszönöm!
A hangok kiejtésének megtanulásánál érdemes belehallgatni, mert lesznek olyan hangok, amiket én csak körülírni tudok...ott viszont meg lehet hallgatni, hogy hogyan is hangzik ez az élő nyelvben.
Egyedül az [á] hangnál hallom én másképpen a kiejtést.
Legközelebb erre is kitérek!
Nem írtunk le semmit, csak a kiejtést gyakoroltuk!
Az első héten azt gondoltam, hogy ez felesleges időpocsékolás...
Később jöttem csak rá, hogy ez mennyire megkönnyíti az önálló tanulást.
Először próbáltam könyvekből, internetről megtanulni ezt a nyelvet, nem sok sikerrel...
Megmondom őszintén, hogy a hangok kiejtését átugrottam, gondolom felesleges...
Ezért amikor új szót tanultam, mindig a férjemet zaklattam, hogy hogyan kell kiejteni.
Egy idő után megunta és azt mondta, hogy tanuld már meg végre a hangok kiejtését!
Igaza volt, mert most már sokkal könnyebben tanulom az új szavakat, bár néha azért még most is megkérdezem, hogy hogyan kell kiejteni...
Így ennek én is időt szentelek!
A magánhangzók:
Három típus van:
1. szorosan vett magánhangzók
[á], [e], [é], [i], [o] (ebből 2 féle), [ö] (ebből 3 féle), [u] és [ü] - ez eddig 11
2. orrmagánhangzók - ebből van 4 db. és elég nehéz a kiejtésük a magyar ember számára
3. félmagánhangzók - ebből 2, vagy a könyvek alapján 3 van
Utóbbi 2 csoportról később részletesen!
A továbbiakban részletezni fogom, hogy az írott betűket, betűcsoportokat mikor hogyan kell ejteni!
A mássalhangzók:
Van 17 alap mássalhangzó, ebben a tanfolyamon tanultak megegyeznek a könyvekben található anyagokkal.
Viszont a tanfolyamon még +3 mássalhangzó előkerült. Ezekből 2-őt az általam ismert könyvek kihagynak, viszont betesznek +1 olyat, amit a tanfolyamon nem említettek.
Én az összesre ki fogok térni majd!
Felhívták a figyelmemet egy anyagra, ami az interneten megtalálható.
http://www.youtube.com/user/imagiers?feature=watch
Francia nyelvlecke, az alapoktól...kezdi a hangok kiejtésével.
Belehallgattam és nagyon jónak tartom! Köszönöm!
A hangok kiejtésének megtanulásánál érdemes belehallgatni, mert lesznek olyan hangok, amiket én csak körülírni tudok...ott viszont meg lehet hallgatni, hogy hogyan is hangzik ez az élő nyelvben.
Egyedül az [á] hangnál hallom én másképpen a kiejtést.
Legközelebb erre is kitérek!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)