Külföldi munkakeresés buktatói

Annyi keserű tapasztalatot olvastam mostanában, hogy írnom kell róla.
KATT!
Néhány fontos tanács!

1. Kezdjünk gyanakodni, ha túl jó az ajánlat: a legtöbb kamuhirdetés azt ajánlja, hogy fizetik a munkavállaló kiutazásának költségeit, a hazautazás árát, sőt a szállásköltséget is, és még így is mesés bért ígérnek.
   
2. Ha szállást, vagy ellátást is kínál a munkaadó, előfordulhat, hogy annak ellenértékét a keresetből levonja. Ha a dolgozó nem tisztázza előre a levonásokat és azok mértékét, könnyen lehet, hogy alig marad a fizetéséből.
   
3. Célszerű tisztázni, kell-e munkavállalási engedély az adott országban, ha igen, hogyan lehet azt megszerezni. Amennyiben nem kell munkavállalási engedély, kell-e regisztráltatni magunkat? Van-e ennek valamilyen költsége? Mik a főbb adó- és társadalombiztosítási szabályok, van-e minimálbér, mennyiből lehet megélni?
   
4. Jogszabály írja elő, hogy a magán munkaközvetítő az álláskeresőtől semmilyen jogcímen nem kérhet pénzt. Szolgáltatásainak ellenértékét mindig a munkaadó fizeti meg.
   Megjegyzés:
   Németországban ez legális, de csak abban az esetben, ha németországi fejvadász cégen keresztül keres valaki állást. Ha magyar közvetítőn vagy kölcsönzőn keresztül, abban az esetben nem kérhető érte pénz, mert ez jogszabályba ütközik.
   
5. Ne égessünk fel magunk mögött mindent!
   Még ha a munka megfelelő, a munkaadó is korrekt, és a bér is elég magas, akkor sem biztos, hogy képesek leszünk külföldön élni huzamosabb ideig. Az is előfordulhat, hogy felszámolják a külföldi céget, ahol dolgozunk, és ezért kell visszatérni Magyarországra.
   
6. Mindig informálódjon a hirdetés kitevőjéről!
   FB hirdetésnél például érdemes megnézni az adatlapját, de amennyiben cégként hirdeti magát, akkor kérhetjük egy EURES-tanácsadó segítségét. A magyar tanácsadó megkérdezheti külföldi kollégáját, hogy az adott munkaadóra szokott-e panasz érkezni vagy sem, fizetett-e munkaügyi bírságot valamilyen címen az utóbbi időben vagy sem. Ily módon még időben kiszűrhetők a nem korrekt foglalkoztatók.
   
7. Nyelvtudás nélkül nem szabad belevágni a külföldi álláskeresésbe. Hiszen érteni kell a főnöktől kapott utasításokat, el kell tudni olvasni, és meg kell érteni a munkavédelmi előírásokat, a veszélyre figyelmeztető feliratokat. A munkaszerződés biztosan nem magyarul, hanem a fogadó ország nyelvén készül, és egy szerződést aláírni úgy, hogy nem tudjuk, pontosan mi áll benne, több mint kockázatos.
   
8. Legyen annyi pénzünk, hogy hazajöhessünk!
   A munkavállalás külföldön sem a fizetéssel kezdődik, a pénzre legalább egy-két hetet, de akár egy hónapot is várni kell. Ám addig is lakni, élni, közlekedni kell valamiből. A lakásért akár több havi kauciót is kérhetnek, ami már egy jelentős összeget is kitehet. Ha pedig nem válik be a számításunk, akkor gondolni kell arra is, hogy a hazautazás is pénzbe kerül.
   
9. A munkaadó számára készíttessünk az iratokról fénymásolatot, és azt adjuk át. Az okmányt csak akkor adjuk át neki, ha a fogadó ország jogszabálya (mint Nagy-Britanniában is) előírja a dokumentumok valamelyikének a szükségességét regisztrációs vagy egyéb célból, és a regisztrációt a munkaadó intézi. Ebben az esetben célszerű legalább az egyik okmányt (az útlevél, a személyi igazolvány vagy a jogosítvány valamelyikét) magunknál tartani.
   
10. Elutazás előtt, még itthon célszerű kiváltani az úgynevezett Európai Egészségbiztosítási Kártyát, illetve érdemes biztosítást kötnünk legalább arra az időre, amíg munkába nem állunk, és meg nem győződünk arról, hogy a munkaadó fizeti a társadalombiztosítási járuléko(ka)t. 

Az utóbbi időben egy csomó károsult van a kínai éttermekbe toborzott emberek körében, akik sokszor előre fizetnek vagy a munkaközvetítésért vagy a kiutazásért, de mire kiérnek nincs munka vagy csak 1-2 napra és a körülmények elviselhetetlenek (például a szállás).
Ne legyünk naivak, tájékozódjunk!

Mit tehetünk, ha becsaptak?

Ha a munkaadó a kárunkra eltér a munkaszerződésben foglaltaktól vagy egyéb, a munkaviszonnyal kapcsolatos problémánk támad, segítségért fordulhatunk az adott országban található munkaügyi hivatalhoz, felügyelőséghez. Itthonról a probléma sokszor már megoldhatatlan.
A bajba jutott munkavállaló felkeresheti a magyar nagykövetséget is, ahol ideiglenes útlevél kiállításában tudnak segíteni, és tanácsot adnak a hazatérés megszervezésében.
Fontos tudni, hogy az uniós állampolgárok az Európai Unión belül mindenhol használhatják saját nyelvüket a rendőrségen. Az európai segélyhívószám a 112. 

Aki áldozattá vált, kérheti külföldi áldozatsegítő szervezet segítségét is. 

Aki külföldön nem fordult a hatóságokhoz, Magyarországon még mindig tehet feljelentést, ebben az esetben a rendőrség hivatalból kérheti a külföldi kollégákat az eljárás lefolytatására.