Általában azt tapasztalom, hogy kint élő honfitársaink kritizálják a hazájukat, az ott élő embereket, az otthoni körülményeket, stb.
KATT!
Teszik mindezt azért, mert mint mondják a kinti élet után ők már jobban látják, hogy mi is a baj otthon.
Mi most otthon voltunk 2 hétig...
Igen, persze vannak problémák, de akkor sem értem, hogy miért a rosszat kell kiemelni mindig!
Az én tapasztalataim:
- A boltokban az eladók kedvesek, türelmesek, még köszönnek is, sőt mosolyognak ránk.
- Az utak ugyan nem olyan jók, mint a nyugati, gazdag országokban, de határozott javulást tapasztaltunk az útjaink során.
- Kórházban is töltöttünk 2 napot. Az étel jó volt, az orvosok, nővérek kedvesek és maximálisan segítőkészek voltak. Természetesen nem olyan körülmények között töltöttük ezt a 2 napot, mint például egy svájci kórházban, de hát ugye nem is annyi TB folyik be az államkasszába, mint Svájcban.
- Az ismerőseink nem a panaszkodással, politizálással töltik az idejüket, bennünket sem traktáltak ezzel, csak minimális szó esik ezekről.
- Azt a sokat emlegetett irigységet sem éreztük, ami állítólag az otthoni emberekben van a külföldön élők iránt.
Szóval! Mi csak azt éreztük, hogy a rokonaink, barátaink, ismerőseink, szomszédaink örülnek, hogy otthon vagyunk, szívesen találkoznak velünk, azaz van ránk idejük.
Külön köszönet a gimis osztálytársaknak a buliért, nagyon jó volt veletek találkozni!
És a baráti társaság közös bográcsozásáért is, ami szintén feltöltött bennünket egy időre!
Nagyon örültem minden rokoni, baráti, szomszédi találkozásnak, beszélgetésnek, a jó koncerteknek, amiken voltunk.
Negatívumok?
Nem jut eszembe semmi, mert a sok jó élmény kisöpörte mindet az agyamból!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése