Itt is sztrájkolnak a tanárok:-)

Tegnap sztrájkoltak a tanárok az iskolában. Ez számunkra csak annyit jelentett, hogy délután az utolsó órában nem volt tanítás, csak gyerekfelügyelet.
Én hazahozhattam volna a fiamat, de ő mindenképpen maradni akart.
Egyébként a férjem azt mondta, hogy a tanárok itt nagyon jól keresnek...jobban mint az átlag!
Kedden este kikaptuk a dolgozatunkat a nyelvtanfolyamon. A tanárnő nem pontozta le, csak kijavította és ráírta, hogy BRAVÓ!
Én kíváncsi voltam a teljesítményemre, ezért lepontoztam.
93 %-os lett, azt hiszem ez 3 hónap nyelvtanulás után nagyon jónak mondható.
Rögtön írtunk is egy másikat....
Szerintem ez hibátlan lesz. Bár a mellettem ülő nő állandóan zavart, kérdezgetett.
Az biztos, hogy jól gondoltam, csak lehet, hogy idegességemben nem jól írtam. Egyszerűen nem tudtam tőle koncentrálni.
A vicc az volt az egészben, hogy ő végül nem is adta be a papírját...
A tanárnő mondta, hogy aki nem teljesít normálisan, azt kipaterolják. Van elég várakozó...
Mondjuk engem ez a veszély nem fenyeget, de a többiek nagy részét igen.
Elég hideg lett mára és esik az eső. A hétvégére pedig lehet, hogy megjön a hó.
Vasárnap lesz egy magyar program, el szeretnék menni rá. A genfi magyar iskola diákjai adnak műsort és egy cserkészcsapat. Karácsonyi előzetes:-)
Elvileg a férjem sem fog dolgozni, de nála nem lehet tudni előre...

Még mindig Escalade...

Még tartanak az ünnepek. Némely iskolában már pénteken jelmezbe mentek a gyerekek.
Tele volt a város jelmezes diákokkal.
A fiam iskolájában holnap lesz ez a nap...egyébként ez az igazi.
Már nagyon várja:-)
Űrhajós lesz, ma fog elkészülni a sapkája...
Délután az én iskolámba megyünk ünnepségre, lesz leves, forraltbor...minden ami ilyenkor szokott lenni.
A férjem most ugyan dolgozik, de 11-re már itthon lesz.
Egyébként pedig minden a régi. A napok ugyanúgy telnek, kb.
Tanfolyam, iskola a nagynak, bevásárlás, lakáskeresés...
Közben hazaértünk az ünnepségről. Nagyon jó volt, a gyerekek élvezték nagyon.
A nagyobbik táncolt is, sőt még apa is :-)
Az a hagyomány, hogy a legfiatalabb és a legidősebb vendég töri össze a csoki üstöt. A kisebbik fiam volt a legfiatalabb, de ő még pici volt ehhez. Ezért a nagyobbik ment ki a feladathoz.
Na hát ez is nagyon tetszett neki. A csoki üstben nagyon finom marcipán zöldségek voltak.
Meg kellett várnunk a végét, mert a nagyobbik nem akart hazajönni...
Itthon gyorsan megpucoltam a holnapi leveshez a zöldségeket. Minden gyerek 2 felszeletelt zöldséget visz, abból főznek levest.
Mi sárgarépát és póréhagymát pucoltunk.
Aztán elkészítetük az űrhajós sisakot. Úgy volt, hogy apa készít rá zászlókat, de végül a nagyobbik fiam készítette el a díszeket. Csillagokat, zászlót, tűzcsóvát...
Ezeket biztosító tűvel illesztettük az űrhajós sapkához.
Holnap a jelmezben megy iskolába. 10-kor lesz a tornateremben a jelmezes felvonulás. Na erről én lemaradok, mert tanfolyamon leszek.
Aztán este 6-tól lesz az iskola udvarán a közös ünnepség. Akkor esszük meg a levest is...

Escalade

Most néhány sor az "Escalade"-ról:-)
Azt hiszem 1602-ben a franciák megtámadták Genfet. A támadást végül a genfiek visszaverték, ezt ünneplik mostanság.
Minden évben jelmezbe öltöznek az emberek, a gyerekek így december elején.
Minden évben megrendezik az Escalade futást. Egész napos rendezvény. A nap fénypontja az esti futás, amikor jelmezben futnak az emberek.
Még a villamosforgalmat is elterelték szombaton a futás miatt.

Osztanak ingyen levest, forralt bort, teát. Meg persze sok árus árulja a portékáit.
Mi is megnéztük a gyerekekkel, ettünk levest, én ittam forraltbort, a gyerekek teát.
Jó sokan voltak,  elég nehéz volt a 2 gyerekkel egyedül a tömegben, de azért megoldottam.
Hogy miért levest osztanak???
Az esemény jelképe a következő történet:
A franciák megtámadtak egy házat, bent egy nő éppen levest főzött egy nagy kondérban.
Kétségbeesésében kidobta a kondért az ablakon a levessel.
Az eltalált egy francia katonát, aki meg is halt.
Na ezért osztanak levest és csoki kondérokat lehet venni...

Minden iskolában van egy jelmezes nap. Ilyenkor minden gyerek jelmezben megy iskolába és visz magával 2 megpucolt zöldséget.
Ezekből levest főznek és délután szétosztják.
Ezért kerestem én jelmezt a nagyobbik fiamnak. Végül szombaton találtam egy űrhajós jelmezt 12 CHF-ért.
Csak valami sapkát, sisakot kell még hozzá kreálnom:-)
A jelmezek nagyon drágák, az új jelmezek 40 CHF-nál kezdődnek. A kölcsönzés pedig 10 CHF-nál...
Ezért ha jövőre itt leszünk ebben az időszakban, akkor hozok otthonról...ott olcsóbb:-)
Egyébként a tanfolyamokkal minden rendben. A délelőtti tanfolyamon a tanárnő felajánlotta, hogy menjek át a haladó csoportba, mert ez a kezdő csoport nem nekem való...
A probléma csak az, hogy az délután van és ott már nincs hely a gyerekmegőrzőben a picinek.
A férjemmel megegyeztünk, hogy amikor ő nem dolgozik, akkor elmegyek a délutáni tanfolyamra is...ő meg intézi a gyerekeket.
Este is megyek tanfolyamra, ma felmérő lesz...hát, nagyon kíváncsi vagyok, hogy fog sikerülni:-)

Csütörtök,tanfolyam,jelmezkeresés...

Ma volt tanfolyam, jó volt...
Egyfolytában jelmezt keresek a nagyobbik fiamnak. 12.-én ünnep lesz Genfben, ennek örömére minden gyereknek jelmezbe kell menni az iskolába.
Az én fiam rendőr szeretne lenni...hát nem könnyű dolog ilyen jelmezt találni.
Vagy nagyon drága, vagy csak nagy méretben van. Most már ott tartunk, hogy mindegy neki, hogy milyen jelmezt viszek haza, csak legyen...:-)
A svájciaknak nem drága a 40-50 CHF-os jelmez, de azért mi még magyar szemmel gondolkozunk és bizony az 10-13 000 Ft-nak felel meg. És 1 napig hordja...
Valószínűleg én fogok egyet majd varrni...indián, vagy cowboy.
Megyek és körbe járom a Caritas boltokat (olyan, mint otthon a turkáló - azzal a különbséggel, hogy ide a gazdagok ingyen beviszik a ruhát, aztán utána pénzért árusítják a szegényeknek).
Egyébként pár napja vettem ott 1 CHF-ért 1-1 könyvet a gyerekeknek mikulásra (kb. 250 Ft).
Jó sokan látogatták most a blogomat...puszi az osztálytársaknak, remélem jól sikerül a találkozó!!!
Olvastam pár posztot, a különböző országokban kint élő magyarok írásait. No meg a kommenteket....
Arra gondoltam, hogy aki otthon van, ábrándozik arról, hogy kint éljen...bele sem gondolva abba, hogy ez mivel jár.
Először is...otthon marad a családod. Persze a szűkebb családod itt van veled, de sok-sok szeretteddel nem tudsz találkozni. Ez lekileg nagyon megterhelő.
Be kell illeszkedni egy idegen kultúrába...sokszor nyelvtudás nélkül. Én pl. nem beszélek nyelveket, most próbálom elsajátítani a franciát.
Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a férjemen és a gyerekeimen kívül nem tudok senkivel sem beszélni...
Munkát vállalni csak az tud, aki már egy középszinten beszéli az ország nyelvét. Addig viszont csak kiadások vannak...pl. biztosítás (nem is kicsi a díja).
A lakás bérleti díjak az itteni fizetésekhez igazodnak...
Viszont, ha valaki arra gondol esetleg, hogy nekivág és lesz ami lesz...hát azt nem biztatnám!
Hacsak nincs milliós tartaléka...
Egy gyors számítás:
1 havi lakás bérlés 2 000 CHF
biztosítás 4 tagú családnak minimum 600 CHF
rezsi a lakásra minimum 1 000 CHF
bérletek a tömegközlekedéshez 200 CHF
admimisztációs díjak a bejelentkezésnél minimum 200 CHF
A többit nem is tudom...
Ez viszont 4 000 CHF, ami bizony 1 000 000 Ft 1 hónapban....
Az említett posztok ezt nem tárgyalják...
Persze, ha valaki úgy jön ki, hogy van biztos munkája, akkor ezt ki tudja fizetni (főleg, ha mindkét felnőtt dolgozik).
Na nálunk csak 1 felnőtt dolgozik...ezért lakunk még 21 m2-ben 4-en :-)
Tudom, otthon is nehéz a megélhetés...de itt sem könnyű, ha nincs megfelelő nyelvtudásod, szakképesítésed, lakásod...
Én ezért nem akartam kijönni. Nyelvtudás hiányában szinte biztos, hogy még 1-2 évig nem tudok elhelyezkedni. Abban meg nem is reménykedek, hogy valaha tanárként dolgozhatok itt...
Nekünk meg van azaz előnyünk, hogy a férjem és a gyerekek svájci állampolgárok és van ez a lakásunk (ami ugyan nem megfelelő 4 ember számára, de a semminél jobb).
Így a férjem fizetéséből megélünk...
Az említett posztok csak azt taglalják, hogy mennyivel jobb kint, mint otthon. Arról egyik sem ír, hogy milyen kezdeti nehézségek voltak, hogyan sikerült munkát, lakást találni...pedig nem könnyű.
Na mára ennyi jutott eszembe!

Újabb sikerélmény:-)

Igaz, tegnap volt...csak nem volt időm írni.
Tegnap mostam és a szárítógép valamiért nem szárította meg rendesen a ruhákat.
Itt sok házban, így a mienkben is nincsenek a lakásokban mosógépek, szárítógépek.
Az alagsorban vannak a közös helyiségben. Aki kér, kap időpontot és akkor moshat.
Van ahol fizetős, de mondjuk nálunk éppen ingyenes. Vagyis a közösköltségben benne van az ár (az uszoda használattal együtt).
Két óra alatt normális esetben a ruhák szárazan a szekrénybe rakhatók.
Szóval nem volt jó a gép...
Hát mentem a házmesterhez és elmagyaráztam neki, hogy nem száradnak meg a ruhák, pedig kétszer is végigfuttattam az 1 órás programot.
És megértette, amit mondani akartam!!!!
Megnézte, tényleg rossz a gép. Hívja majd a szerelőket.
A mosás után mentünk Fr.országba. Vásároltunk is, de házat is néztünk. Pontosabban a helyét...ahol majd az új program épül.
Jó helyen van, talán erre benevezünk, csak 2012 végére lesz kész.
Ma dolgozik a férjem a változatosság kedvéért:-)
A gyerekeknek sütöttem 2 nagy hurkát. Azt gondoltam, hogy marad vacsorára is...hát tévedtem.
Kb. 5 perc múlva már nem volt belőle.
Most főzöm a vacsorát...
Tanulni még nem tudtam a hétvégén. Talán majd este, ha a gyerekek lefekszenek.
Kedves volt osztálytársaim! Puszi annak, aki idetalált!:-)
Szeretnék ott lenni 2.-án, de hát nem lehet. Talán majd legközelebb...
Itt a családomon kívül nincs kivel beszélgetnem...így még jobban irigykedek rátok!

a tanfolyamok után...

Elég régen írtam, nem volt időm...
Vasárnap voltunk egy nagy vásáron, a férjem ott dolgozott.
Érdekes volt, sok mindent lehetett vásárolni az autótól kezdve a bizsukig mindent.
Ott voltunk egész nap. Mi mondjuk nem vettünk semmit, csak egy pizzát.
Voltak ingyenes játékok...traktorozni lehetett, körhintára ülni, volt ugráló vár, mászófal, stb.
A gyerekek mindent kipróbáltak, nem is akartak hazajönni.
Volt sikerélményem is a francia nyelvvel kapcsolatban:-)
A férjem kikísért a bejárathoz és szólt az ott dolgozóknak, hogy nem beszélek franciául. Most kimegyek elaltatni a picit, de majd jövök vissza.
Nem mondta meg, hogy a felesége vagyok, mivel ő dolgozott ott és nem az volt a dolga, hogy minket kísérgessen.
Visszament dolgozni, közben a pici elaludt. A nagyobbik a szintén ingyenes gyerekmegőrzőben játszott.
Én meg úgy gondoltam, hogy visszamegyek, amíg a pici alszik.
Mondtam a fickónak franciául, hogy most visszamegyek, mert a pici alszik. A nagyobbik gyerek a játszóházban van, ezért majd még jövök.
Utána találkozott a férjemmel ez a biztonsági ember és mondta neki, hogy "Jól becsapott téged az az asszony, mert beszélt franciául".:-)
Persze akkor sem árulta el a férjem, hogy ki vagyok, de mondta, hogy biztosan nem beszélek franciául esetleg néhány szót ismerek.
De a fickó mondta, hogy "nem-nem...egész mondatokban beszélt"
Na hát ez volt a vásáron.
Hétfőn délelőtt volt tanfolyam, az állatokat tanultuk.
Kedden este is tanfolyamra mentem...megint elárasztott bennünket házi feladattal a tanárnő.
De én nem bánom, így lehet haladni.
Éjszaka a pici köhögött, nem sokat aludtunk.
Ma mostam délelőtt, délután elmentünk a Lidl-be villamossal.
A megállóban elgurult a nagyobbik gyerek makkja (valahol az utcán szedte fel).
Be a villamos sínek közé és pont jött a villamos. Persze azonnal utána akart ugrani...még jó, hogy figyeltem és elkaptam a kapucniját.
Persze utána elmagyaráztam neki, hogy bármi gurul ki az úttestre, nem fut utána...inkább nyomja agyon az autó, de őt ne üsse el.
Remélem megértette.
Egyébként megnéztem az árakat...1 kg liszt kb 1 CHF (256 Ft), 1 kg cukor 1,09 CHF (280 Ft).
A többire nem emlékszem...:-)

péntek...orvos

Ma volt orvosnál a pici, kapott 2 oltást is.
Remélem nem lázasodik majd be.
Azt mondta a doktornő, hogy nagyon szépen fejlődik.
A betegség sem látszik meg rajta (mármint, hogy beteg volt).
Tegnap volt tanfolyam, végre az igéket tanultuk ragozni, na abban király vagyok :-)
Nem is tudom, hogy mikor írtam utoljára, de a napjaim kb. ugyanúgy telnek.
Tanulok, amikor tudok. Egyébként meg a gyerekekkel foglalkozom.
Ma a férjem nem dolgozott, de ez nem jelenti azt, hogy a pici ne maradjam rám.
Kb. 1 órát nem volt velem, amíg az orvosnál voltak.
Én kihasználtam az időt és hajat mostam :-)
Lakás még mindig nincs.