Az árak...

Nem sokat írtam eddig a svájci  árakról.Igazság szerint nem is sokat tudok róluk, mert itt nagyon drága minden (a magyar fizetéshez mérve).
Ezért mi nem is Genfben vásárolunk.
Amit itt veszünk, ha nem akarunk Fr.országba menni:
a legolcsóbb kenyér 1,15 CHF (kb. 294 Ft) 0,5 kg
bio joghurt 0,75 CHF (kb. 192 Ft)
bio rizstallér 1,9 CHF (kb. 486 Ft) - 2 csomag
bio banán 3,3 CHF (kb. 844 Ft) 1 kg
a legolcsóbb csoki 1 CHF (kb. 256 Ft)
kebab 12,5 CHF (kb. 3200 Ft)
Találtam egy helyet, ahol tényleg nagyon finom. Az elmúlt években próbálkoztam más helyekkel...ott is ugyanennyibe kerül, de elég rossz.
Az már más kérdés. hogy tavaly a 12,5 CHF 2250 Ft-nak felelt meg :-( Az még elviselhető ár volt a magyar fizetésekhez képest is.
a legolcsóbb pizza - finomnak nem mondható! - 10 CHF (kb. 2560 Ft) Ezért még 1 l jeges teát is adnak hozzá ingyen:-)
az ehető pizza 13 CHF (kb. 3330 Ft) - Elvitelre. Na ilyet idén nem ettem, de egyébként ez tényleg finom volt. Nemrégen kipróbáltam az olcsóbbik verziót, de megbántam. Többet olyat nem eszek:-)
A hús, a felvágottak, a sajtok nagyon drágák itt, az árukat sem tudom.
Szerencsére közel van a francia határ, így ott tartunk nagybevásárlást.
De azért majd megnézem a boltokban az alapvető élelmiszerek árát:-)
Fr. országban az árak kb. olyanok, mint Magyarországon, sőt van ami olcsóbb is.
Persze több boltba is el kell mennünk, hogy a legolcsóbban vegyük meg a dolgokat.
Szombaton is voltunk...
Vasárnap villamosozni, buszozni vittem a gyerekeket (a férjem dolgozott).
Utána múzeumba mentünk.
A gyerekek jól elfáradtak és már 7-kor önként befeküdtek az ágyba:-)
Egy kicsit tudtam utána tanulni is.
Ma volt tanfolyam, el kellett jönnöm negyed órával hamarabb, hogy el tudjam hozni a nagyobbikat az iskolából.
Aztán vettünk bio tallért, bio mogyorót...és feladtunk egy levelet a postán.
Rohanhattam is haza, mert 4-re kell menni az iskolába.
Apa 6-ig dolgozik.

Péntek...

Ma is dolgozik a férjem, én viszem-hozom a gyereket a suliból. Közben a picivel itthon vagyok, sajnos elég rossz idő van.A pici mellett tanulni nem lehet.
Így játszunk.:-)
Talán délután majd alszik egy kicsit.
Tegnap elmentem a gyógytornászhoz és szerintem elég jól elmondtam, hogy vége a kezelésnek, nem jövünk többet. Úgy nézett ki, hogy a nő akinél az üzenetet hagytam megértette.
Szóval azért haladok a francia nyelvben.
Sajnos nincs kivel beszélgetnem, így nem annyira tudok fejlődni.
Nem annyira, amennyire szeretnék.
Az, hogy itt élünk a gyerekek szempontjából nagyon jó...csak én érzem magam egyedül.
Nincs itt a családom, ez nagyon rossz nekem.
Nézegettem, hogy honnan látogatják a blogomat. Láttam, hogy Amerikából, Angliából, Németországból, Svájcból és még Oroszországból is.
Gondolom olyan emberek, akik szintén távol élnek a hazájuktól.
Nem kommentálják a bejegyzéseimet, így ezt csak én gondolom.
Ezt a blogot azért nyitottam, hogy a családom követni tudja az életemet és naplóként is tekintek rá.
Néha visszaolvasom, hogy mi történt velünk.
Nem haragszom meg, ha valaki hozzászól...:-)
Egyébként a tegnapi tanfolyamon a kiejtés volt a fő téma, ami ugye a francia nyelvben igen lényeges.
Nagyon jó, hogy ezzel sokat foglakozunk.
Amikor a könyvből egyedül tanulok, akkor ez nagyon sokat segít nekem.
Elég vicces volt a kedd esti tanfolyam....a számokat tanultuk.
Illetve keddre már meg kellett volna tanulnunk, de a többségnek (nekem sem) nem sikerült.
Ez azért vicces számomra, mert matematika tanár vagyok és nem maradnak meg a fejemben a számok franciául:-)

Szerda, mosás, orvos...

Ma nincs iskola, így mind a 2 gyerek itthon volt.
Délelőtt mostunk, ami elég komplikált a 2 gyerekkel. Minimum 3-szor le kell menni az alagsorba:
1) Betenni a ruhát a mosógépbe.
2) Kivenni a ruhát a mosógépből és áttenni a szárítóba.
3) Kivenni a ruhát a szárítóból és felhozni.
Ez eddig kb. 2 és fél óra. A gyerekeket fel kell öltöztetni, a kicsit be kell tenni a babakocsiba ezekhez a műveletekhez.
Ma még egyszer le kellett menni, mert nem száradt meg minden ruha, így újra kellett indítani a szárítógépet.
Kb. délre végeztünk.
1-re ért haza a férjem, addigra a pici már aludt egy kicsit. Na nem sokat...hála a nagyobbiknak.
Zajongott és felébredt a pici.
Ebben a kis lakásban képtelenség elaltatni a picit, ha a nagy is itthon van. Pl. azért mert a szobán nincs ajtó :-)
Miután a férjem hazajött, levittem a kicsit, hátha a babakocsiban alszik még egy kicsit. De nem akart...
3-ra vitte a párom az orvoshoz felülvizsgálatra a kisebbiket és magával vitte a nagyot is.
Még nem jöttek haza.
Az az igazság, hogy jól esik most ez a kis magány...pihentetem az idegeimet.
Végre megmoshattam a hajam.:-)
A nap 24 órájában a gyerekekkel vagyok, kivéve a kedd esti 2 órát, amíg a tanfolyamon vagyok.
A férjem általában nincs itthon. Ha itthon van tornászik, vagy alszik.
Szóval a gyerekeket nem veszi át tőlem.
Ez elég megterhelő. Imádom a gyerekeimet, mielőtt még valaki félreértené!
Csak szükségem lenne egy kis időre, amikor magammal foglalkozhatok, tanulhatok, stb.
Sajnos nincs ovi a picinek, pedig ő is szeretné nagyon, biztosan jól érezné magát.
A délelőtti tanfolyamról sem akar hazajönni, annyira szeret ott lenni a többi gyerekkel.
Ez a pici lakás pedig tényleg felőrli az idegeimet. Nincs hely a gyerekeknek játszani, nem nyúlhatnak semmihez...ezért egy pillanatra sem szabad magára hagyni a picit, mert biztos olyan dolgot piszkálna, amit nem szabad.
Nem lehet egy normális ebédet főzni, enni.
Lassan itt a tél...be leszünk zárva.
A nagyobb lakás vagy ház pedig várat magára...a férjemnek egyik sem felel meg.
Az ovi reménytelen...

Egy sűrű nap...

Tegnap igen nehéz napom volt, egy perc pihenő sem volt.
Reggel én vittem a nagyot az iskolába, mert apa dolgozott. Csak este végzett.
Utána rohantunk a villamosra.
Nem jártak a villamosok, mert egy autó nekiment egy villamosnak. Buszok jöttek helyette.
Arra meg nem fértünk fel, csak az ötödikre.
Az emberek szinte félrelökik a babakocsit, hogy ők fel tudjanak szállni :-(
Mire mindenki felszáll, nem fér fel a babakocsi.
Na ez akár M.o.-on is történhetett volna.
Az ötödikre is csak azért tudtunk felszállni, mert egy nő elkezdett kiabálni, hogy húzódjanak beljebb, mert még lent van 2 babakocsi.
Ugyanez volt tavaly, amikor reggel villamossal akartam menni a kórházba a nagyobbik fiamért:-)
Na így majdnem elkéstem a tanfolyamról.
A tanfolyam jó volt, normálisan tanultunk. A tanárnő végre nem a lustákhoz igazodik.
El kellett jönnöm negyed órával hamarabb, mert különben nem értem volna oda fél 12-re az iskolához.
Hazavittem a gyerekeket...ebéd.
Fél 2-kor vittem vissza a nagyot.
Utána rögtön elmentünk a picivel a gyógytornászhoz időpontot kérni.
Persze nem volt bent, csak 5-re ment.
Elmentünk az egyetemhez és vettem egy könyvet a francia igeragozással.
Ez igen hasznos, ugyanis rengeteg rendhagyó ige van a franciában.
Hazafelé ettem egy kebabot (gyrost), nagyon finom volt.:-)
A boltban vettünk kenyeret és rohanhattunk a suliba, mert a nagy 4-kor végzett.
Aztán visszamentünk a gyógytornászhoz.
Úgy volt, hogy hétvégén telefonál az új időponttal. Szombaton nem hívta a férjemet, vasárnap pedig nem volt hajlandó bekapcsolni a telefonját...
Persze akkor hívott a fickó...
Na már mindegy, kaptunk időpontot 5.50.
Ez azt jelentette, hogy hazamentünk, kb fél órát otthon voltunk és mehettünk is vissza.
A tüdő masszázs után hazamentünk és készülődtünk a lefekvéshez.
Hazajött apa, persze a nagyobbik nem akart lefeküdni, amíg az apja ébren van.
A picit nehezen ugyan, de sikerült elaltatnom.
A nagynak már fel kellene kelnie, de nem tud...hiába mondom, hogy időben le kell fektetni...
A pici már 6-kor felkelt:-)
Tegnap nem tudtam tanulni semmit....
Most pedig kirángatom az iskolás gyereket az ágyból...
Na most itthon vagyunk ebédszüneten.
Voltunk a masszázson, a kicsi fiam szépen javul. Valószínű, hogy holnap már nem kell menni, majd holnap megmondja a doktornő. A férjem viszi a kivizsgálásra.
Lassan készülődünk, mert vége az ebédszünetnek...

Ha vasárnap, akkor meccs

Ma a férjem és a nagyobbik fiam focimeccsre ment. A gyerek is nagyon élvezte...sok élménnyel tért haza.
A kicsi aludt délután, így én tudtam tanulni.
A héten nagyon sokat kellett tanulnom az esti tanfolyamra. Még nem is sikerült mindent elsajátítanom...talán még holnap lesz egy kis időm.
Délelőtt tanfolyamon leszek, én megyek a nagyért az iskolába, én is viszem vissza ebéd után. És én is hozom el 4-kor.
A férjem estig dolgozik...közben azért szakítok időt tanulásra is. Legalábbis remélem, hogy sikerül.
Tegnap megnéztünk egy házat, de nem felel meg.
Nem tudom, hogy mi a neve annak a mérgező építőanyagnak, amit régen használtak és most már tilos.
De ebben a házban van bőven belőle...így nem ez lesz a mi házunk.
Tegnap vásároltunk is Franciaországban. Az egyik boltban 4 euróval kevesebbet adtak vissza.
Amikor a pénztáros észrevette, utánam jött a parkolóba és visszahívott...elnézést kért és visszaadta a pénzt.
Hát mit mondjak...nehezen tudom ezt otthon elképzelni.

Tanulás...

Ma délelőtt volt tanfolyam. Jó volt, végre rendesen tanultunk.
A tanárnő is megelégelte, hogy finnyáskodnak a többiek.
Délután a pici aludt, én pedig tanultam az esti tanfolyamra 2 órát.
Az igékkel kezdtem...még jó, hogy a Linuxon van egy program a francia igék ragozásával.
Ez megkönnyítette a dolgomat, ugyanis a férjem dolgozott, őt nem kérdezhettem.
Még nem tanultam meg mindet...jó sok előkerült már az esti tanfolyamon.
A főnevek majd csak ez után jönnek, lesz még munkám bőven!
A picit este vittük a masszázsra. Azt mondta a fickó, hogy sokat javult. Holnap is vinni kell.
Azt állítja, hogy az ilyen bajok gyógyszerrel is orvosolhatóak, de az jóval hosszabb folyamat.
Ráadásul az ilyen pici gyerek tüdeje nagyon sérülékeny, így jobb minél hamarabb kitisztítani a bent lévő gócokat.

Újra itthon a nagy fiam!

Szombaton hazajöttek a fiúk Elzászból. Nagyon jól érezték magukat és mindent elrendeztek, amit kellett.
A fiúk nagyon örültek egymásnak, aztán hamarosan össze is vesztek a játékokon :-)
Hétfőtől újra iskola, már nagyon várta a nagyobbik...
Nekem is folytatódtak a tanfolyamok.
Az esti tanfolyamon jól bekeményítetett a tanárnő, nagyon sok leckét adott.
Úgy tippelem kell minimum 10 óra, mire megtanulom.
Először ki kell szótáraznom a szavakat...aztán megtanulni.
Van jó pár ige is, azokat is végig kell ragoznom. Van köztük jó sok rendhagyó ragozás...
Csak időm legyen!
A tanárnő megdícsért (egyedül engem)!
A többiek nem nagyon jeleskednek a tanulásban. Eljönnek az órára, aztán azt hiszik, hogy ez elég.
Pedig dehogy...!
A délelőtti tanfolyamon kevesebb új dolog került elő.
Ott is lusták a társak sajnos. Nem akarnak megtanulni franciául írni, csak beszélni...de így nem lehet!
Egyenlőre a tanárnő belement a játékba...de nekem ez rossz! Én rendesen meg akarok tanulni!
Így több idő kell ahhoz is, hogy a délelőtti tanfolyam új információit megtanuljam. Ki kell találnom, hogy hogy írják...mert ezek a birkák tiltakoznak, ha írni kell!
Nem is értem, hogy miért járnak akkor tanfolyamra.
A kisebbik fiam megint beteg lett, most vitte a férjem az orvoshoz.
Náthás és köhög újra. Picit lázas is volt.
Időm nem sok volt...ezért nem tudtam ide írni jó pár napig.
Ha mind a négyen itthon vagyunk, akkor nincs időm...
Megjöttek a fiúk az orvostól...kapott egy spray-t, amit egy eszköz segítségével kell bejuttatni a szájába naponta háromszor. A köhögésére...
Rögtön visszamentünk a gyógytornászhoz, aki a tüdejéből maszírozza ki a bent lévő váladékot, mert ő nem tudja kiköhögni.
Minden nap kell menni, kb 10 percig tart a masszázs. Azt mondta, ha kell hétvégén is eljön masszírozni.
Be van gyulladva a torka, a füle már nincs. Elég csúnyán köhög és hörög.
Szerencsére már nem lázas.
Hát elég nehezen gyógyul ki ebből a megfázásból, valamilyen vírus az oka...