Végre Magyarország...

Hazajöttünk Karácsonyra. Már nagyon vártam.
Karácsony napján utaztunk, másnapján értünk ide. 20 óra volt az út:-(
A férjem vezetett végig, a gyerekek és én aludtunk, nézegelődtünk.
Tegnap rokonlátogatás volt...nagy öröm:-)
Most sok az intéznivalónk, a jövő héten megyünk vissza.
Lejár a személyim, biztosítások, hivatalok, számlák, fodrász, stb....
Amikor megérkeztünk 5 fok volt a lakásban...mostanra már felmelegedett.
Azt hiszem majd jövő héten írok újra, ha már kint leszünk megint.

Ünnepek

Hát voltunk a magyar karácsonyon...persze elkéstünk.
Vége volt a műsornak, mire odaértünk. Csak a picivel mentünk, apa a nagyobbikkal kocsival jött utánunk.
Egy-két emberrel beszéltem, de azt vettem észre, hogy elég zárt társaság. Nehezen fogadnak be új érkezőket...
A férjem szerint azért, mert nem akarják, hogy kihasználják őket...
Én mondjuk már korábban e-mailben felajánlottam az itteni magyar könyvtárnak szépirodalmi könyveket (ajándékként, ingyen). Nem is válaszoltak...
Aztán ezen a rendezvényen kiderült, hogy olvasták az e-mailt, de köszönik nem kérik...
Van itt magyar iskola is. Gondoltam, hogy szintén ingyen elmegyek a gyerekekkel és mivel tanár vagyok, segítek, ha kell.
De ebből sem kérnek...
Így kis csalódással jöttem el a végén.
Azt hiszem ez volt az utolsó találkozásunk ezekkel az emberekkel.
Nemrégen voltunk egy Escalade ünnepségen, azt nem magyarok szervezték. De sokkal kedvesebbek, nyitottabbak voltak. Azon a bálon tényleg jól éreztük magunkat.
Kedden a tanfolyamon is ünnepség volt. Mindenkinek kellett vinni valamit, ami az országára jellemző.
Én madártejet vittem, mivel itt nincs sütő a konyhában:-)
Nagyon finom dolgok voltak...amerikai, kínai, portugál, spanyol, bangladesi, szomáliai ételek:-)
Na ez jól sikerült!
Csütörtökön a másik tanfolyamon is volt ünnepség, oda is kellett volna kaját vinni, de nekem már nem volt időm készíteni.
Így vettem gyümölcslevet és kekszet.
Ott is voltak jó kaják...vietnámi, kolumbiai, thaiföldi, portugál, kínai, indiai, stb.
Azért mindet végigkóstoltam:-)
Ma van a nagyfiamnak az utolsó napja az iskolában. Vasárnap pedig indulunk Magyarországra...végre!
Már a gyerekek is nagyon várják az utazást, főleg a nagy!
Jó hosszú út lesz, most egyenesen M-o.-ra megyünk:-(

egy kis munka...

Hihetetlen, de mától dolgozom:-)
A genfi magyaroknak van egy levelező listája, oda én is feliratkoztam.
Itt próbálnak egymásnak segíteni, segítséget kérni, értesítik az ittenieket a programokról, stb.
Tegnap valaki magyar anyanyelvű tanárt keresett a fia korrepetálására...hát én írtam neki.
Ma már jön is a gyerek:-)
Igaz ez a munka csak január végéig tart, mert akkor lesz otthon a fiúnak a vizsgája.
De a semminél jobb, főleg, hogy nem is kerestem.
Arról nem is beszélve, hogy az itteni órabérek magasan meghaladják az otthoniakat.
Egyébként pedig ma mostam, szokás szerint...
Jó hideg van kint, így nem mozdultunk ki. Délelőtt esett a hó, de nem maradt meg.
A fiam legnagyobb bánatára:-)
Apa dolgozik, mint mindig. Talán lassan hazaér...át kell vennie a gyerekeket a korrepetálás idejére.
Holnap délelőtt is jön a fiú, délután pedig megyünk a magyar karácsonyra:-)

Itt is sztrájkolnak a tanárok:-)

Tegnap sztrájkoltak a tanárok az iskolában. Ez számunkra csak annyit jelentett, hogy délután az utolsó órában nem volt tanítás, csak gyerekfelügyelet.
Én hazahozhattam volna a fiamat, de ő mindenképpen maradni akart.
Egyébként a férjem azt mondta, hogy a tanárok itt nagyon jól keresnek...jobban mint az átlag!
Kedden este kikaptuk a dolgozatunkat a nyelvtanfolyamon. A tanárnő nem pontozta le, csak kijavította és ráírta, hogy BRAVÓ!
Én kíváncsi voltam a teljesítményemre, ezért lepontoztam.
93 %-os lett, azt hiszem ez 3 hónap nyelvtanulás után nagyon jónak mondható.
Rögtön írtunk is egy másikat....
Szerintem ez hibátlan lesz. Bár a mellettem ülő nő állandóan zavart, kérdezgetett.
Az biztos, hogy jól gondoltam, csak lehet, hogy idegességemben nem jól írtam. Egyszerűen nem tudtam tőle koncentrálni.
A vicc az volt az egészben, hogy ő végül nem is adta be a papírját...
A tanárnő mondta, hogy aki nem teljesít normálisan, azt kipaterolják. Van elég várakozó...
Mondjuk engem ez a veszély nem fenyeget, de a többiek nagy részét igen.
Elég hideg lett mára és esik az eső. A hétvégére pedig lehet, hogy megjön a hó.
Vasárnap lesz egy magyar program, el szeretnék menni rá. A genfi magyar iskola diákjai adnak műsort és egy cserkészcsapat. Karácsonyi előzetes:-)
Elvileg a férjem sem fog dolgozni, de nála nem lehet tudni előre...

Még mindig Escalade...

Még tartanak az ünnepek. Némely iskolában már pénteken jelmezbe mentek a gyerekek.
Tele volt a város jelmezes diákokkal.
A fiam iskolájában holnap lesz ez a nap...egyébként ez az igazi.
Már nagyon várja:-)
Űrhajós lesz, ma fog elkészülni a sapkája...
Délután az én iskolámba megyünk ünnepségre, lesz leves, forraltbor...minden ami ilyenkor szokott lenni.
A férjem most ugyan dolgozik, de 11-re már itthon lesz.
Egyébként pedig minden a régi. A napok ugyanúgy telnek, kb.
Tanfolyam, iskola a nagynak, bevásárlás, lakáskeresés...
Közben hazaértünk az ünnepségről. Nagyon jó volt, a gyerekek élvezték nagyon.
A nagyobbik táncolt is, sőt még apa is :-)
Az a hagyomány, hogy a legfiatalabb és a legidősebb vendég töri össze a csoki üstöt. A kisebbik fiam volt a legfiatalabb, de ő még pici volt ehhez. Ezért a nagyobbik ment ki a feladathoz.
Na hát ez is nagyon tetszett neki. A csoki üstben nagyon finom marcipán zöldségek voltak.
Meg kellett várnunk a végét, mert a nagyobbik nem akart hazajönni...
Itthon gyorsan megpucoltam a holnapi leveshez a zöldségeket. Minden gyerek 2 felszeletelt zöldséget visz, abból főznek levest.
Mi sárgarépát és póréhagymát pucoltunk.
Aztán elkészítetük az űrhajós sisakot. Úgy volt, hogy apa készít rá zászlókat, de végül a nagyobbik fiam készítette el a díszeket. Csillagokat, zászlót, tűzcsóvát...
Ezeket biztosító tűvel illesztettük az űrhajós sapkához.
Holnap a jelmezben megy iskolába. 10-kor lesz a tornateremben a jelmezes felvonulás. Na erről én lemaradok, mert tanfolyamon leszek.
Aztán este 6-tól lesz az iskola udvarán a közös ünnepség. Akkor esszük meg a levest is...

Escalade

Most néhány sor az "Escalade"-ról:-)
Azt hiszem 1602-ben a franciák megtámadták Genfet. A támadást végül a genfiek visszaverték, ezt ünneplik mostanság.
Minden évben jelmezbe öltöznek az emberek, a gyerekek így december elején.
Minden évben megrendezik az Escalade futást. Egész napos rendezvény. A nap fénypontja az esti futás, amikor jelmezben futnak az emberek.
Még a villamosforgalmat is elterelték szombaton a futás miatt.

Osztanak ingyen levest, forralt bort, teát. Meg persze sok árus árulja a portékáit.
Mi is megnéztük a gyerekekkel, ettünk levest, én ittam forraltbort, a gyerekek teát.
Jó sokan voltak,  elég nehéz volt a 2 gyerekkel egyedül a tömegben, de azért megoldottam.
Hogy miért levest osztanak???
Az esemény jelképe a következő történet:
A franciák megtámadtak egy házat, bent egy nő éppen levest főzött egy nagy kondérban.
Kétségbeesésében kidobta a kondért az ablakon a levessel.
Az eltalált egy francia katonát, aki meg is halt.
Na ezért osztanak levest és csoki kondérokat lehet venni...

Minden iskolában van egy jelmezes nap. Ilyenkor minden gyerek jelmezben megy iskolába és visz magával 2 megpucolt zöldséget.
Ezekből levest főznek és délután szétosztják.
Ezért kerestem én jelmezt a nagyobbik fiamnak. Végül szombaton találtam egy űrhajós jelmezt 12 CHF-ért.
Csak valami sapkát, sisakot kell még hozzá kreálnom:-)
A jelmezek nagyon drágák, az új jelmezek 40 CHF-nál kezdődnek. A kölcsönzés pedig 10 CHF-nál...
Ezért ha jövőre itt leszünk ebben az időszakban, akkor hozok otthonról...ott olcsóbb:-)
Egyébként a tanfolyamokkal minden rendben. A délelőtti tanfolyamon a tanárnő felajánlotta, hogy menjek át a haladó csoportba, mert ez a kezdő csoport nem nekem való...
A probléma csak az, hogy az délután van és ott már nincs hely a gyerekmegőrzőben a picinek.
A férjemmel megegyeztünk, hogy amikor ő nem dolgozik, akkor elmegyek a délutáni tanfolyamra is...ő meg intézi a gyerekeket.
Este is megyek tanfolyamra, ma felmérő lesz...hát, nagyon kíváncsi vagyok, hogy fog sikerülni:-)

Csütörtök,tanfolyam,jelmezkeresés...

Ma volt tanfolyam, jó volt...
Egyfolytában jelmezt keresek a nagyobbik fiamnak. 12.-én ünnep lesz Genfben, ennek örömére minden gyereknek jelmezbe kell menni az iskolába.
Az én fiam rendőr szeretne lenni...hát nem könnyű dolog ilyen jelmezt találni.
Vagy nagyon drága, vagy csak nagy méretben van. Most már ott tartunk, hogy mindegy neki, hogy milyen jelmezt viszek haza, csak legyen...:-)
A svájciaknak nem drága a 40-50 CHF-os jelmez, de azért mi még magyar szemmel gondolkozunk és bizony az 10-13 000 Ft-nak felel meg. És 1 napig hordja...
Valószínűleg én fogok egyet majd varrni...indián, vagy cowboy.
Megyek és körbe járom a Caritas boltokat (olyan, mint otthon a turkáló - azzal a különbséggel, hogy ide a gazdagok ingyen beviszik a ruhát, aztán utána pénzért árusítják a szegényeknek).
Egyébként pár napja vettem ott 1 CHF-ért 1-1 könyvet a gyerekeknek mikulásra (kb. 250 Ft).
Jó sokan látogatták most a blogomat...puszi az osztálytársaknak, remélem jól sikerül a találkozó!!!
Olvastam pár posztot, a különböző országokban kint élő magyarok írásait. No meg a kommenteket....
Arra gondoltam, hogy aki otthon van, ábrándozik arról, hogy kint éljen...bele sem gondolva abba, hogy ez mivel jár.
Először is...otthon marad a családod. Persze a szűkebb családod itt van veled, de sok-sok szeretteddel nem tudsz találkozni. Ez lekileg nagyon megterhelő.
Be kell illeszkedni egy idegen kultúrába...sokszor nyelvtudás nélkül. Én pl. nem beszélek nyelveket, most próbálom elsajátítani a franciát.
Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a férjemen és a gyerekeimen kívül nem tudok senkivel sem beszélni...
Munkát vállalni csak az tud, aki már egy középszinten beszéli az ország nyelvét. Addig viszont csak kiadások vannak...pl. biztosítás (nem is kicsi a díja).
A lakás bérleti díjak az itteni fizetésekhez igazodnak...
Viszont, ha valaki arra gondol esetleg, hogy nekivág és lesz ami lesz...hát azt nem biztatnám!
Hacsak nincs milliós tartaléka...
Egy gyors számítás:
1 havi lakás bérlés 2 000 CHF
biztosítás 4 tagú családnak minimum 600 CHF
rezsi a lakásra minimum 1 000 CHF
bérletek a tömegközlekedéshez 200 CHF
admimisztációs díjak a bejelentkezésnél minimum 200 CHF
A többit nem is tudom...
Ez viszont 4 000 CHF, ami bizony 1 000 000 Ft 1 hónapban....
Az említett posztok ezt nem tárgyalják...
Persze, ha valaki úgy jön ki, hogy van biztos munkája, akkor ezt ki tudja fizetni (főleg, ha mindkét felnőtt dolgozik).
Na nálunk csak 1 felnőtt dolgozik...ezért lakunk még 21 m2-ben 4-en :-)
Tudom, otthon is nehéz a megélhetés...de itt sem könnyű, ha nincs megfelelő nyelvtudásod, szakképesítésed, lakásod...
Én ezért nem akartam kijönni. Nyelvtudás hiányában szinte biztos, hogy még 1-2 évig nem tudok elhelyezkedni. Abban meg nem is reménykedek, hogy valaha tanárként dolgozhatok itt...
Nekünk meg van azaz előnyünk, hogy a férjem és a gyerekek svájci állampolgárok és van ez a lakásunk (ami ugyan nem megfelelő 4 ember számára, de a semminél jobb).
Így a férjem fizetéséből megélünk...
Az említett posztok csak azt taglalják, hogy mennyivel jobb kint, mint otthon. Arról egyik sem ír, hogy milyen kezdeti nehézségek voltak, hogyan sikerült munkát, lakást találni...pedig nem könnyű.
Na mára ennyi jutott eszembe!